Heves Megyei Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-06 / 5. szám
g MEGYEI KÖRKÉP 2017. JANUÁR 6., PÉNTEK Kísérleteikkel közelebb csalogatják a gyermekeket a kémiához és a fizikához Tervek és varázslatok között Dr. Murányi Zoltán: először mindig csak a lehetőségeket látom, és csak később szembesülök a nehézségekkel. Egy kis „varázslattal” a legkisebbek is könnyen bevonhatóak Dr. Murányi Zoltán főiskolai tanár, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógusképző Központjának megbízott főigazgatója, a Varázstorony igazgatója vehette át az egyetem évzáró fogadásán a Pro Academia Agriensi díjat. A tervekről és a természettudományi tárgyak jövőjéről is beszélgettünk. Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu EGER Kerek ötven évvel ezelőtt született Mezőkeresztesen, itt végezte általános iskolai tanulmányait. Dr. Murányi Zoltán gimnáziumi éveit már Mezőkövesden töltötte. Emlékei szerint a kiváló gimnáziumban nagyon sokat tanulhatott tanárainak hála a későbbi két fő területéről, a matematikáról és a kémiáról is.- Másik igazi alma materem a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem volt. Először matematika-kémia szakra jelentkeztem, amit megelőzött egy év katonaság. A két szakot 1990-ben fejeztem be, majd elkezdtem közel párhuzamosan megszerezni az egyetemi doktori fokozatot, illetve műszeres és környezetvédelmi analitikus szakvegyész diplomát - kicsit sűrű lett az 1995- ös évem. PhD disszertációmat 2003-ban védtem meg. Gyakorlatilag 19 évig voltam ki- sebb-nagyobb megszakításokkal a Kossuth egyetem hallgatója: én ezt végig nagyon élveztem - mesélte. Az említett egyetem más szempontból is nagyon fontos szerepet töltött be életében, hiszen itt ismerkedett meg feleségével is, aki orosz-német szakos volt - még egyetemistaként egybe is keltek. A végzés után eldöntötték, Egert választják életük helyszínéül, s ahogy Murányi Zoltán fogalmazott, nemcsak egymáshoz, hanem első munkahelyükhöz - az Eszterházy Károly Egyetemhez - is azóta hűségesek. Dr. Murányi Zoltán az előző év közepéig a Kémia Tanszéken, az Élelmiszertudományi Intézetben dolgozott, majd ezt követően lett a Pedagógus- képző Központ főigazgatója, de fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy mindez nem azt jelenti, hogy eltávolodott volna a kémia világától.- Dr. Liptai Kálmán, az egyetem rektora egyebek mellett annak szenteli munkásságát, hogy egy olyan új tanár- képzési modellt alakítson ki, amely országos szinten is követendő példa lehet. Ennek fontos eleme meglátásai szerint az, hogy a szakmódszer- tanosokat egy egységbe hozza össze. Jómagam a Kémia Tanszéken szakmódszertant is tanítottam - osztotta meg velünk. Arra is fény derült, hogy oktatással töltött évei alatt két én dolgozott benne: egyik a kutatást, míg a másik az oktatást helyezte a középpontba, s mindkettő fontos volt számára. Mindezek mellett még a Neumann János Gimnáziumban is tanít, és még ennél is több energiát fordít a Varázstorony jövőjének alakítására, a természettudományok népszerűsítésére.- A kísérletek iránt minden korosztály érdeklődik. A Varázstoronyban mindig felmérjük és a beérkező csoport szintjéhez igazítjuk a kísérletek és a magyarázatok arányát - mondta. Elárulta azt is, hogy sokat segített munkájában, hogy három gyermek apja: két 13 éves lányé és egy tízéves kisfiúé - nekik köszönhetően megtanult a gyermekek nyelvén beszélni. A Varázstorony munkatársainak célja, hogy megnyerjék a gyermekeket a fizika és a kémia ügyének, ahol - ahogy Murányi Zoltán fogalmazott - a legtöbb a tennivaló még a természettudományos területek között is. Elmondta, ez a hiány nem csupán helyi, hanem országos, sőt európai szintű, és mindenki a saját módszereivel igyekszik ezen javítani. A természettudományok népszerűségét az egri egyetemen a gyermekek mielőbbi bevonásával és a kiváló tanárok képzésével tudják elősegíteni. Utóbbi területen is nagy terveik vannak már most.- Belefogtunk az egyetem szakmai közösségével egy olyan országos hatáskörű iskolafejlesztő programba, ami gyermekközelibb és könnyebben teljesíthető követelményeket támaszt, a leszakadó régiók hátrányos helyzetű diákjai számára pedig nagyobb esélyt teremthet. Megpróbáljuk megismertetni hallgatóinkkal azokat az új módszertani elemeket és technikákat, melyek vonzóbbá, hasznosít- hatóbbá tehetik a gyermekek számára is a természettudományokat - nyilatkozta dr. Murányi Zoltán. Hozzátette: ebben nagy segítséget jelent az egyetem számára a gyakorlóiskola, és bízik abban, hogy a szakmódszertanosok újonnan formálódó közössége is lehetőséget biztosít egymás módszereinek elsajátítására, tapasztalatcserére. Dr. Murányi Zoltán nem titkolta, nagyon meglepődött, hogy ő vehette át a Pro Academia Agriensi díjat.- Ahhoz, hogy egy ember eljuthasson idáig és átvehessen egy ilyen díjat, nélkülözhetetlen egy olyan család, amely az ehhez szükséges hátteret biztosítja. Nekem nagy szerencsém van azzal, hogy a feleségem is a kutatói létet célozta meg. Kell egy olyan miliő is, amelyben azt érezheti az ember, hogy fontos, hogy kutasson, tanuljon, ahol érték a tudás - emelte ki, majd megjegyezte, gyermekeik is nagyon sikeresek, ezt bizonyítja, hogy nemrégiben mindhárman eljutottak országos tanulmányi és művészeti versenyek döntőjébe.- Nagyon gyorsan és megfontolatlanul szoktam igent mondani a felkérésekre. Ez azért van, mert először mindig csak a lehetőségeket látom, és csak később szembesülök a nehézségekkel. Ez talán összefügg azzal, hogy rengeteg terület érdekel, emiatt sok dologba belefogok. Előfordul, hogy belebukom, de a legtöbb projekt sikerrel zárul - jegyezte meg dr. Murányi Zoltán, aki beszélgetésünket azzal zárta: teszi, amit épp feladatának érez és rendkívül hálás mindenkinek, aki úgy látja, hogy cselekedeteivel jó úton halad. Újabb célok és utak Dr. Murányi Zoltán beavatott minket terveibe, céljaiba is, melyek a középpontjában a Varázstorony áll. A jelentős infrastrukturális fejlesztés mellett nagy hangsúlyt fektetnek a múzeumpedagógiai háttér biztosítására.- Szeretnénk növelni a látogatók számát, s ez már a tavalyi évben is elég jól sikerült: közel 10 százalékos növekedést könyvelhetünk el. Szeretnénk egyenletesebbé tenni a látogatottságot: azt szeretnénk elérni, hogy elsősorban a helyiek és a közelebb élők gyakrabban látogassanak el hozzánk - részletezte. Csillagászati témájú tanulmányi versenyükre már az ország minden szegletéből várják a jelentkezőket. Védjeggyel jelölnék a magyar méhészek jó minőségű terméküket Szövetkezéssel javulhatna az ágazat helyzete HEVES MEGYE Bíró Péterrel, a Heves Megyei Méhész Műhely Egyesület elnökével a tavalyi évet értékelve arról is szót váltottunk nemrégiben, hogy a megyei méhésztársadalom legnagyobb gondja, hogy a meglévő, természetes mézlegelőkhöz képest túl sokan foglalkoznak méhészkedéssel. Míg megyénkben 15 évvel ezelőtt hazai viszonylatban 6-700 ezren tartottak mé- heket, mára ez a szám a duplájára emelkedett, körülbelül 1 millió 200 ezer ember tevékenykedik az ágazaton belül, az előállított méz mennyisége azonban nem változott. A kétes összetételű import méz elleni tavalyi tüntetések (Brüsz- szelben, Budapesten) nyomán európai viszonylatban nem sikerült áttörést elérni, mivel változatlanul óriási mennyiségű, dömpingáras kínai méz árasztja el a piacokat, ami a hazai kiváló minőségű terméknek nem kedvez. Nos, talán enyhít valamelyest az ágazat gondján, hogy a tervek szerint a kormányzat is kiemelt figyelmet fordít a méhésztársadalomra. Tény, hogy a méznek fontos szerepet szánnak az utóbbi években az iskolai étkeztetésben is. Az utóbbi időben az évi átlagfogyasztás 30-40 dekagrammról 70-80-ra nőtt. Bíró Péter: A hazai kiváló minőségű méz többet érdemelne Az Földművelésügyi tárca dolgozik azon, hogy védjegy- gyei jelölhessék a magyar méhészek a terméküket, jelezve, hogy az GMO-mentes területről származik. A magyar méhészek külön-külön nem tudnak kellő erőt felmutatni - nyilatkozta nemrégiben Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára. Kiemelte, a magyar méhésztársadalomnak el kellene gondolkoznia azon, hogy szövetkezeteket hozzon létre. Véleménye szerint a szövetkezéssel a magyar méhészek ármeghatározó képessége és értékesítési lehetősége jelentősen javulna. Elhangzott, a magyar kormány 5 évre 150 millió forintot szán a méhészeti szövetkezetek létrehozásának támogatására, s a tárca dolgozik azon is, hogy védjegygyei jelölhessék a magyar méhészek a terméküket, jelezve, hogy az GMO-mentes területről származik, ami piaci előnyt jelentene számukra. „A rendelet kész, védjegy még nincs” - fogalmazott Nagy István. Magyarországon 454 ezer hektárnyi akácerdő van, a világ akácméztermésének 80 százaléka innen származik. A magyar méz jelentős részét exportálják az Európai Unióba - hangsúlyozta. B. K.
