Heves Megyei Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-06 / 5. szám
4 BÉLAPÁTFALVA ÉS TÉRSÉGE 2017. JANUAR 6., PENTEK Sok jó példa van a hagyományok bemutatására, de pénz és odafigyelés is kell Tájházakkal őrzik a múltat Az elmúlt évtizedekben negyvennél is több tájházat alakítottak ki szerte a megyében, hogy maradjon valami a falu múltjából. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu MIKÓFAtVA Magyarországon ma körülbelül négyszáz tájház található, ebből negyvenegy megyénkben, derült ki egy tavaly őszi, Mikófal- ván rendezett konferencián. Az Észak-magyarországi tájházak találkozóját a Magyar- országi Tájházak Szövetsége a Dobó István Vármúzeummal és Mikófalva önkormányzatával közösen rendezte meg abból az alkalomból, hogy tavaly megnyílt újra a helyi Kovácsmúzeum, s újabb kiállítások kaptak benne helyet. Dr. Petercsák Tivadar néprajzkutató felidézte, dr. Bakó Ferencnek, az Egri Dobó István Vármúzeum egykori igazgatójának vezetésével kezdték el kialakítani, berendezni és megnyitni a településekre, az ottaniak életmódjára, hagyományaira jellemző tájházakat, elsőként a parádi Palóc Házat. Ezt több másik követte a rendszerváltásig, s nem csupán a múzeumi szervezet hozta létre őket, hanem a helyi tanácsok vagy szövetkezetek is. A rendszerváltás után kevesebb pénz jutott a múzeumi szervezetnek, a tájházak az önkormányzatokhoz kerültek, a bennük kiállított műtárgyak viszont a vármúzeumé maradtak. Az 1990-es években tovább bővült a tájházak száma, s nem csupán az önkormányzatok gyarapították azokat, hanem magánszemélyek is, például Szihalmon. A Heves megyei tájházak általában a 19. század végén vagy a 20. század elején épültek, van közöttük az 1930-as évekből származó is, különlegességnek számítanak a barlanglakások, pincék. A hálózat azóta is folyamatosan bővül. Hiányosságként megemlítette, hogy a berendezések nincsenek leltározva, problémák vannak a műtárgyvédelemmel, nincsenek információk a tárgyakról, azok eredetéről. Ezek fontos emlékek a múltból, a gyűjtők rendelkeznek az ismerettel, fontos a dokumentáció, hogy ezek ne vesszenek el. Dr. Bereczki Ibolya, a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnöke a házak megújult szerepéről beszélt, megemlítette, az első hazai tájház Kiskőrösön létesült, Petőfi szülőháza volt az, azóta több hasonló, műszaki, irodalmi emléket ápoló gyűjtemény létesült. Sok helyen azonban inkább gyorsan eldózerolják azokat a régi épületeket, amelyek mementónak számítanak és még nem védettek. Tájházat építészeti értéket képviselő épületben lehet kialakítani helyi, hiteles tárgyakból, amelyből gondozott, leltározott, enteriőrbe rendezett és látogatható gyűjteményt varázsolnak. Pozitív példaként említette a boldogi tájházat, amely nemrég megújult, s a lakodalmat idézi fel. Hatást gyakorolt a falura, hiszen 1967 után 2013-ban tartottak újra viseletes esküvőt a községben. Megemlítette, hogy a hazai tájházhálózat az UNESCO világörökség várományosi listáján szerepel. A világörökségi cím megszerzésének azonban szigorú feltételei vannak, ezeket a négyszázból jelenleg valamivel több mint száz ház teljesíti. Az épületek védelmén túl fontos a szellemi örökség is, a tudás-, a tájházmódszer. Fontos az, hogy ezek a helyszínek a közösséget is szolgálják, a védelem és múzeumi jellegen túl bizonyos feltételekkel megélhetővé tehetők. Császi Irén néprajzkutató, az Egri Dobó István Vármúzeum muzeológusa a mikófalvi Göböly Házról beszélt. Ez egy kisnemesi ház és kovácsműhely volt a palóc csűrös-kertes Sikéné Kovács Melinda restaurátor szemmel adott tanácsokat a tájházak fenntartóinak. Kiemelte a megelőző műtárgy- védelem fontosságát, figyelembe kell venni a környezetet, az anyagot, amiből készült, s annak érzékenységét. Károsíthatja ugyanis a fény, a levegő, az emberek, a gombák, az állatok. Nem mindegy a páratartalom, a hőmérséklet, ezeket befolyásolja a rossz nyílászáró, a nedves falak, a rossz szigetelés, a takarítás, a látogatók lélegzete. Fontos tehát a szellőztetés, ez azonban azzal járhat, hogy rotelepülésen. A műemléki védettséget élvező ház 1846-ban épült, a benne található kiállítási tárgyakat pedig helyből vásárolta a múzeum, a berendezést pedig Schwalm Edit végezte. Kétezerben beázás miatt gombásodás jelentkezett a tájházban, be is zárták, majd az elmúlt években pályázati pénzből rendbe hozták, tavaly pedig visszakerültek a kiállítási tárgyak á szobába, pitvarba, konyhába. Pásztorfaragások, a mikófalvi passió emlékei is helyet kapnak az épületben, amelynek berendezése idén fejeződik be. A 20. század elejére jellemző férfi és női viselet, új ágyhuzat kerül bele. Az 1922-es passiójátékokon túl a lakodalmas és a néptáncról is nevezetes Mikófal- va, utóbbiakról is készültek varok, rágcsálók juthatnak be a házba. A szúnyogháló felszerelését viszont nem engedi a műemlékvédelem. A káros napfény ellen fóliával érdemes védekezni, a benti mesterséges fényt is érdemes körültekintően megválasztani. Sok épület megreped, rossz állapotba kerül, van akarat a felújításra, lesz pályázat is. Érdemes szakember segítségét kérni ehhez. A nagy bajokat megelőzendő kiemelte a takarítás fontosságát, az apró hibák - például egy cserép megcsúszása - azonnali kijavítását. tablók, amelyek a tájház udvarán találhatóak. A falu egykori jegyzője, Mikó Miklós felismerte a hagyományok jelentőségét, fotózott, néprajzos kapcsolatai is voltak, az általa összegyűjtött tárgyak múzeumba kerültek, elevenítette föl Dr. Zábrátzki Éva. 1931- ben a faluban is megindult a gyöngyösbokrétás táncmozgalom, amely a második világháború után megszűnt. Pávakor, népdalkor viszont működött, a tánccal viszont problémák voltak: a házasok nem táncoltak. Bakó Ferenc ajánlotta, hogy ne hagyják abba, adják tovább a tánchagyományokat. 1972-ben alakult meg a hagyományőrző népi együttes, amely a mai napig működik, s rendszeresen feleleveníti a helyi lakodalmast is. A tájházak közösségi terek is Az eseményen több Heves megyei tájház is bemutatkozott. A noszvaji Gazdaház 1889- ben épült, kőfalazatú, két család részére. Két kemence van benne, ami hasznos a turizmus, az ott tartott sok rendezvény miatt, sokszor használják a gasztronómiai programok miatt. Ugyanakkor a vendégek a múzeumi tárgyakra is leültek a szobákban, dolgoztak rajta, az épületnek nem tett jót a forgalom, műtárgymásolatok készültek. Pályázatok révén komfortosabbá tették a rendezvényhelyszínt, sok ember munkájának köszönhető, hogy a Gazdaház a falu nevezetességévé vált. Kápolnán 2002-ben nyílt meg a tájház, a berendezését a helyiek adták össze, rendszeresen látogatják csoportok, a kézműves tábort, a falunapot, Márton-napot is itt tartják. Kis- nánán a szlovák hagyományokat is őrzik a vár tövében álló tájházban, rendhagyó történelemóráknak, rendezvényeknek is helyet biztosít, a kovácsműhely tavaly nyílt meg újra. Recsken 1963-ban létesült tájház, amely folyamatosan bővül és fejlődik, 2011-ben újították fel és akkor alakították ki a Palóc Galériát, 2015-ben pedig Bárdos Sándorné-emlékki- állítás nyílt. Mátrafüreden egy hagyatékból származó néprajzi magángyűjtemény és babakiállítás működik 1983 óta, de ugyanott tartanak mesterségbemutatókat, honismereti, néprajzi órákat, illetve másik helyszínen szakköröket. Abasá- ron a Kapásház a szőlészet, borászat eszközeit, régészeti emlékeket mutat be, valamint Aba Sámuel emlékét is őrzi tablókon. A mátrai szlovák települések az üvegfúvás, a faszénégetés mesterségeit őrzik, Mátra- szentimrén is található tájház, ahol rendezvényeket, gyerek- programokat tartanak. A noszvaji Gazdaházban rendszeresek a kemencés sütések Eszközök mentéshez és kárelhárításhoz Felszereléseket kaptak SZILVÁSVÁRAD Pályázati-felszerelésekkel gazdagodott decemberben az Önkéntes Tűzoltó Egyesület Szilvásvárad eszköztára. A Katasztrófavédelem több olyan eszközt is átadott az önkéntesek számára, amelyek nélkülözhetetlenek a hatékony és szakszerű beavatkozáshoz. Egyebek között zagyszivaty- tyút, láncfűrészt kaptak, de védősisak, mentőkötél és tömlők is gazdagítják a jövőben az egyesület felszerelését. Az említetteken túl egyéb támogatást is kaptak pályázaton, amely a Mercedes gépjárműfecskendő kötelező biztosítását, valamint minden évben esedékes vizsgadíját is finanszírozza. A tűzoltók decemberben kapták meg az új eszközöket ipari terület Lakhatóbbá tennék a községben a településüket NAGYVISNYÓ Az önkormányzat nemrégiben tizenötmillió forintot kapott a kormánytól annak érdekében, hogy ipari területet vásárolhasson. Csőgér Bálint polgármester elmondta, év eleje óta tárgyalt befektetőkkel, de nem volt olyan terület, amely kis üzem számára megfelelő lett volna. Ezért kért támogatást, s végül decemberben meg is ítélték számukra. Egy forgácsolást végző vállalkozás végül így is beindult, de az önkormányzat szeretne területet vásárolni, hogy mások is betelepülhessenek. Szóba jöhet az egykori tsz-ta- nya területe, de más ingatlanokat is megvizsgálnak. T. B. BALATON Amit elterveztek, megvalósították tavaly Balatonban. Udzeliné Murányi Enikő, a község polgármestere úgy véli, 2017 a változás éve lesz, az uniós források soha vissza nem térő lehetőséget jelentenek.- Terveink közt szerepel az orvosi rendelő felújítása, a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítése és a helyi piac kialakítása, bízunk pályázataink sikerében. Pályázunk játszótér kialakítására, buszmegálló-felújításra, a tájház fejlesztésére, valamint a Balaton története könyv kiadására, illetve egy elszármazottakat hazahívó rendezvényre - ismertette a terveket Udzeliné Murányi Enikő. Folytatják a gyümölcsfa-telepítést és zöldségtermesztést. Keresik a módját, hogy a fiataloknak és az idősebbeknek is vonzóbbá, lakhatóbbá, szeret- hetőbbé tegyék Balatont.- Olyan vagyok, mint egy büszke anyuka, úgy vélem, nekünk van a legjobb faluközösségünk, a legszínvonalasabb iskolánk és a legkedvesebb óvodánk, hisz a pozitív visszajelzéseken túl az adatok is ezt mutatják. A létszámaink és eredményeink évről évre emelkednek. Nincs még egy ilyen szép és élhető település - tette hozzá . T. B. Rendszeres takarítás, odafigyelés, azonnali javítás A mikófalvi Göböly Ház nemrég megújult, s visszatérhetett a néprajzi gyűjtemény
