Heves Megyei Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-06 / 5. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. JANUÁR 6., PÉNTEK Már idén tavasszal átszabnák a közmunkaprogramot A szakinak máshol a helye Szigorítás. Tavasztól új szabályok várhatók a közmunkaprogramban. A részletekről még ebben a hónapban egyeztetnek Informatikai hiba a kórházban EGER A Markhot Ferenc Kór­ház informatikai rendszeré­nek hardvermeghibásodása miatt külsős szakemberek segítségével folyik az admi­nisztrációs rendszer helyre- állítása, közölte csütörtökön az intézmény. A híresztelé­sekkel ellentétben nem tör­tént hackertámadás - hang­súlyozták - s a probléma nem okozott fennakadást a betegellátásban, a pácien­seket fogadták a rendelése­ken, legfeljebb a szükséges adminisztráció tartott ezúttal tovább. G. R. Erdélyi diákok a Keriben EGER Erdélyből, szórvány­területekről érkeztek tanu­lók és kísérők csütörtökön az Egri Szakképzési Cent­rum Kereskedelmi, Mező- gazdasági és Vendéglátóipa­ri Szakgimnáziumába, Szak- középiskolájába és Kollégi­umába. Összesen 60 tanu­ló és 10 felnőtt látogatott az intézménybe, akiket dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, Habis László polgár- mester, prof. dr. Vasas Joa­chim tagintézmény-vezető és Csáky Csongor szövetsé­gi főtitkár köszöntöttek. A di­ákok hétvégi itt-tartózkodá- suk alatt érdekes programo­kon vesznek részt: példá­ul megtekintik Eger főbb ne­vezetességeit, színházba és Budapestre látogatnak, vala­mint táncházat is szerveznek számukra itt-tartózkodásuk alatt. V. M. Szír művész tárlata GYÖNGYÖS Pénteken délután öt órától a GYÖNGYÖK Mát­ra Művelődési Központban Bahget Iskander szír szárma­zású fotóművésznek nyílik ki­állítása íróbarátaim címmel. Eifert János fotóművész nyit­ja mega tárlatot, köszöntőt mond Hiesz György polgár- mester. V. M. Megyénk számos települé­sén az egyetlen kereseti le­hetőséget a közmunka je­lenti. Az elnevezés marad, a szabályok azonban változ­nak. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE A közmunka­program az elejétől, 2010-től megosztotta a lakosságot. So­kan üdvözölték, mivel úgy vél­ték, itt az ideje, hogy a segé­lyeken tengődő munkanélkü­lieket valaki „gatyába rázza” végre. Az viszont már borzol­ta a kedélyeket, amikor a lát­hatósági mellénybe bújtatott közmunkások látványosan heverésztek az árokparton munka helyett. Akadtak tele­pülések, ahol már a kezdetek­kor komoly lehetőséget láttak a programban. Ezekben a falu­vezetés következetesen szám­ba vette a lehetséges létszá­mot, munkatervet készített, szakembereket hívott, akik a gyakorlatban mutatták meg, miként kell akár földet művel­ni, gombát termeszteni, árkot tisztítani, tűzifát aprítani. Szóval a programnak - el­lenére a sok bírálatnak - volt hozadéka, különösen az el­ső években, amikor nemcsak a foglalkoztatottak bérét állta az állam, hanem komoly esz­közök, gépek, berendezések költségeit is fedezte. Mára a legtöbb településen ezek a kis- traktorok, motoros fűnyírók, aprítékoló berendezések ha­talmas segítséget jelentenek a napi teendők ellátásában. Az elmúlt évek tapasztalatai tehát vegyesek, s mára a kor­mányzat is belátta, jelentős át­alakításra szorul a rendszer. Tuza Gábor, Sírok polgár- mestere azt mondja, kezdetek­től fogva hasznosnak tartot- ta-tartja a programot. A köz­munkásoknak köszönhető, hogy rendben vannak a köz­területek, megújultak az át­ereszek, normálisan működ­nek az intézmények és még egy sor eredmény írható a ja­vukra. Az is tény ugyanak­kor, hogy az ambíciózusabb, szakmával bíró emberek kö­zül szinte mindenki elhelyez­kedett már a versenyszférá­ban. A tavalyi 84 közmun­kásból 28-an találtak a köz­munkánál sokkal jobban fize­tő, szakipari munkát. Ez min­denképpen jó hír, az azonban már kevésbé, hogy a megma­radt közmunkások - tisztelet a kivételnek - munkához va­ló hozzáállása enyhén szólva is gyenge. Folyamatosan ki­fogásokat keresnek, hogyan bújhatnának ki a feladatok alól, márpedig ezt a falu első embere nem tűri. Szerinte a közpénzzel ilyen módon visz- szaélni nem lehet. Épp ezért a rendszer kilátásba helyezett reformját üdvözli, ám kíván­csi arra, hogy a gyakorlatban mennyire lesz hatékony. Kovács Béla, Tarnalelesz polgármestere határozottan állítja, hogy a falunak óriá­si lehetőséget jelentett a prog­ram bevezetése. Nemcsak azért, mert évente 200, koráb­A Nemzetgazdasági Minisz­térium (NGM) úgy véli, hogy a programban részt vevő 250 ezer ember több mint felének lehetne értelmes munkája is. Erről Simon Attila, a tárca he­lyettes államtitkára beszélt a Világgazdaságnak. Igaz, sze­rinte „jó válasz volt" 2011-ben kibővíteni a közmunkaprogra­ban segélyekből tengődő em­ber jutott így biztos jövede­lemhez, hanem azért is, mert a számukra szervezett tanfo­lyamokon megszerzett tudást is sokan tudták kamatoztatni.- Az a helyzet, hogy nem tu­dok úgy végigsétálni a falun, hogy ne látnám szinte min­den méteren a közmunkások tevékenységét. Az épületek karbantartásából, az intézmé­nyek felújításából, a közterüle­tek rendben tartásából is ala­posan kivették a részüket, de nekik köszönhető, hogy a szo­ciális tűzifa időben eljutott mindenkihez, s hogy a nyáron megtermelt zöldségek garma­dában állnak a központ kony­hánk raktárában. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy a bűnügyi mutatóink so­ha nem voltak ilyen kedvező­ek, mint az elmúlt években. mot, csak időközben „kiüre­sedett a munkaerőpiaci kosa­ruk”. Tény, hogy míg 2011-ben havonta átlagosan 75 810 em­ber vett részt a közfoglalkozta­tásban, mára 250 ezresre duz­zadt a létszám. Ezzel javult a statisztika, ám a munkanélkü­lieket visszasegíteni a munka­erőpiacra nem sikerült. Nagy Sándor, Recsk polgár- mestere már néhány hónap­ja figyelmeztett: a közmun­kaprogram mára ezer sebből vérzik, és finomításra szorul. A községben tavaly három al- programban - mezőgazda­ság, térkőburkolat-gyártás, útőr - alkalmaztak 45 köz­munkást. A gond akkor je­lentkezett, amikor ezzel pár­huzamosan a közútkezelő is foglalkoztatott recskieket az időszerű feladatok elvégzésé­hez, útpadkák rendbetételé­re, bozótirtásra. Mivel a hely­ben dolgozók állandó és fo­lyamatos felügyelet alatt tet­ték a dolgukat, idővel sok­kal népszerűbbé vált a ke­vésbé ellenőrzött, közút mel­lett végezhető tevékenység. Nagy Sándor úgy látja, éppen azok az emberek választották a könnyebb lehetőséget, akik Az NGM úgy tervez, hogy há­rom éven belül csak 12 hó­napig lehessen valaki közfog­lalkoztatott. A szakképzettek csak úgy kerülhetnek majd be a rendszerbe, ha az állami fog­lalkoztatási szolgálat három hónapon belül nem tud a kép­zettségüknek megfelelő mun­kahelyet biztosítani nekik, vagy egyébként képzettebbek és rendelkeznek azokkal a ké­pességekkel, amelyek a be­tanított munkakörhöz mini­málisan szükségesek. Véle­ménye szerint érdemes lenne úgy szabályozni a területet, hogy a helyhatóságok rendel­kezzenek olyan jogosítvány­nyal, amely segítené őket a képzettebb munkaerő elsőd­leges foglalkoztatásában. Párádon és Pétervásárán is vegyesek a tapasztalatok. Ott azt mondják a polgármeste­rek, hogy mára az intézmé­nyekben, a központi konyhá­kon, iskolákban, óvodákban pótolhatatlan tevékenységet folytatnak a közmunkások, arról azonban időszerű egyez­tetni, hogy valóban csak azok az emberek kapjanak ilyen le­hetőséget, akik értékteremtő munkát végeznek. három munkaadó visszautasít­ja őket. A 25 év alattiakat ki­zárnák a programból, nekik más lehetőséget szeretnének kínálni a jövőben. A változtatá­sokról januárban tárgyalhat a kormány, ugyanakkor az állam­titkár konkrét időpontot nem nevezett meg, hogy mikorra akarnak változtatást. Üres a munkaerőpiaci kosár A változásnak három fő eleme van Hevesben huszonnégy szakmában versenyeznek a szakmát tanulók Soha ennyien nem neveztek EGER Megkezdődtek a szak­mai tanulmányi versenyek elődöntői Heves megyében. A résztvevők száma még soha nem volt ilyen magas. Dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke elmondta, 15 iskolából 217 diák méri össze tudását 24 szakmában. Kifej­tette, a szakképzés stratégiai jelentőségű. A Heves megyei cégek a következő időszakban 3-4 ezer új munkahelyre vár­ják majd a dolgozókat. Örült annak, hogy a hiányszakmák­ban is sokan jelentkeztek a versenyre. A továbbjutók ápri­lis 23-án a Szakma Sztár Fesz­tiválon bemutathatják gyakor­Csütörtökön négy szakmában rendeztek írásbeli elődöntőt lati tudásukat is. Az ottani do­bogósok 2018-ban a budapesti EuroSkills versenyen is részt vehetnek. A wigneres Marton Endre az egri elődöntő előtt elmond­ta, érdekli az elektronika, tet­szik neki a szakma, techni­kusnak tanul, de egyetemre szeretne menni. Sokat készült a versenyre, hiszen változott a tananyag, előre kellett tanul­ni. A bornemisszás Váradi Ba­lázsnak tanára ajánlotta a ver­senyt, mert a vizsgánál előnyt jelenthet. Villanyszerelőnek tanul, szerinte egész jól el le­het helyezkedni a szakmával, a cégnél töltött gyakorlat pe­dig hasznos. T. B. Korszerűbb lesz a hatvani nővérszálló HATVAN Hamarosan megtör­ténhet az úgynevezett „nővér­szálló” energetikai korszerűsí­tése. Lestyán Balázs, az egész­ségügyért is felelős alpolgár­mester szerint a beruházás fontos lépés a kórház udvarán álló, jelenleg hármas felada­tot ellátó létesítmény haszno­sításában. (Az épületben a nő­vérszállás mellett egészségfej­lesztési iroda és bölcsőde is működik az egészségügyben dolgozók gyermekei részére.) Információnk szerint a pro­jekt keretében mintegy 92 millió forint európai uniós tá­mogatásból valósul meg az ob­jektum homlokzati hőszige­telése, a nyílászárók cseréje és a tető felújítása. Erre azért van szükség, mert a létesít­mény állapota nem felel meg a mai követelményeknek, je­lentős az energiavesztesége, ami jelentős többletköltséget jelent gyógy intézmény szá­mára. A mostani fejlesztéssel csaknem 50 százalékos meg­takarítás érhető el, ami éves szinten mintegy két és fél mil­lió forint. Horváth Richárd polgár- mester elmondta: a döntés be­leilleszkedik abba a folyamat­ba, amely kedvezően érinti a településen lévő intézmények működtetését, gazdálkodását, s melynek keretében már szá­mos középület megújult. T. 0. «

Next

/
Thumbnails
Contents