Heves Megyei Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-31 / 26. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. JANUAR 31., KEDD Sikeres volt az egri VEB 56-os jubileumi éve HEVES MEGYE Három évtizede tartó folyamat zárult le a múlt esztendő végén, amikor zárult az 1956-os forradalom és sza­badságharc tiszteletére szer­vezett jubileumi év. Erről Szi­ki Károly, az egri 1956-os Vi­lág Emlékbizottság (VEB) el­nöke tájékoztatta a Hírlapot.- Egy harminc éven át tar­tó folyamat zárult le - fejtet­te ki. Hozzátette: - Még 1986- ban kezdtem él New Bruns- wickban a hat évtizeddel ez­előtti események feldolgozá­sát. Azóta több mint három­száz interjút készítettem, két­száz vallomást rögzítettem do­kumentumfilmben. Az elnök azt is elárulta, hogy a 60. évforduló különö­sen izgalmas volt, teli új kihí­vásokkal, s számos új munka­társ csatlakozott a VEB-hez. Olyan új emberek is, akiket már-már feledésre ítélt az ér­dektelenség.- Az 1956-os Világ Emlékbi­zottság az egyetlen olyan cso­port az egyetemes magyar­ság körében, amely a helyi és anyaországi történeteken kívül az összmagyarságban történt eseményeket gyűjtöt­Egyedül gyűjtöt­ték a magyarság történéseit. te egybe és továbbította szer­te a világba - jelentette ki Szi­ki Károly. - Heroikus küzde­lem volt a beérkező és feldol­gozandó anyagokkal, s a hoz­zánk intézett kérdésekkel. De győztük, s győztes évet tudha­tunk magunk mögött. Az adatok is sokat sejtetők: a VEB megalakulása utáni öt hónap alatt 150 levél érkezett a bizottsághoz, s hétszázat küldtek szét, alkalmanként 540 helyre. A VEB 52 új ma­gyar, az 1956-ról szóló verset tett közzé, a világba 17 új szín­darabot küldött szét. Nyolc sa­ját, 56-ot mutató filmet újítot­tak fel, két nyertes pályázatuk volt. Előadásokat, könyvbemu­tatókat tartottak az ország­ban, az Egyesült Államokban és Kanadában. Az említett idő­szakról 330 oldalas leirat ké­szült. Mindezt, s más doku­mentumokat könyv formájá­ban teszi közzé a VEB. Sz. Z. Emléktúrán tisztelegtek katonák a Don-kanyar hősei előtt Akikért a mécses égett Az orosz télhez nem mérhe­tő, ám itt keménynek számí­tó húszfokos hidegben me­neteltek a doni hősök em­lékére szervezett idei túra részvevői. Szilvás István ausi30@gmail.com ÉSZAK-HEVES Vigyázz...! - har- sant a vezényszó, s az emlék­parkban zajló esti megemlé­kezés résztvevői feszes test­tartásban hallgatták a Him­nuszt, amit a légierő szolno­ki zenekara szólaltatott meg. Szintén a helikopteres bázis díszőrségének tagjai kísérték a koszorúkat a hősök emlék­művéhez, ahol a mátraderecs- keiek mellett több mint nyolc­van magyar, német, olasz, cseh és francia tartalékos ka­tona is fejet hajtott. Itt hang­zott el Benkő Tibor vezérezre­des, a Honvéd Vezérkar főnö­kének díszparancsa, amellyel útnak indította a XVII. Doni Hősök Emléktúrát. A múlt csütörtöktől vasár­napig tartó - Szajlát, Sirokot, Bükkszéket, Terpest és Péter- vásárát érintő -, csaknem öt­ven kilométeres menet pénte­ken reggel mínusz 19-20 fo­kos hidegben rajtolt el, majd a Hegyi dűlő, Hegedűs bérc és a Kerek domb érintésével érke­zett Szajlára.- Kemény volt, a hideg elle­nére meg is izzasztóit - mond­ta az első szakasz után Kis Dá­vid Tibor, az egri IQ középis­kola katonai tagozatos tanuló­ja, aki 15-20 kilós hátizsákkal a vállán tartott lépést a többi­ekkel a behavazott úton. - Mi­után katona szeretnék lenni, így is próbára akartam ten­Németek, csehek, franciák és olaszok az emlékmeneten Katonautódok tisztelgése Indulás Sírokba: több mint nyolcvanan vettek részt a magyar tartalékosok megyei szervezetének emléktúráján ni magam. De érdekelt a tra­gikus doni csata lezajlása is, amiről most itt rendhagyó tör­ténelemórán szereztem új is­mereteket.- Az olasz 8. hadsereg he­gyivadász alakulata a magya­rok baloldalán helyezkedett el, a nagy támadásban rés ke­letkezett közöttük. Az oro­szok bekerítették őket, s majd­nem 80 ezer olasz katona ve­szett oda - idézte fel a 74 év­vel ezelőtti eseményeket Anto­nio Dal Fabbrio tartalékos he­gyivadász százados, aki nyolc, szintén Magyarországon élő katonatársával már a tizen­egyedik alkalommal vett részt az emlékmeneten. Az idős fér­fi most is fejet hajtott a szajlai temetőben a katonahősök ne­vét megörökítő két emlékmű előtt. A tisztelgők a szentmise, s Vincze Imréné polgármester megemlékezése után koszo­rúztak, s gyújtottak mécsest. A Magyar Tartalékosok Szö­vetsége megyei szervezete ál­tal szervezett emlékmenet résztvevői innen - Vincze Im­re lovas polgárőr vezetésével - Sírokba indultak, ahol a temp­lomkertben katonai tisztelet- adással emlékeztek meg a má­sodik világégés hőseiről és ál­dozatairól. Ifj. Herman István történész itt is megtartotta az iskolában azt a speciális órát, melynek témája az urivi szov­jet áttörés előzménye és követ­kezménye volt.- Családom egyik tagját Sztálingrádig sodorta a hábo­rú szele, így ő is átélte mind­azt, amit a Donnál harcolók - említette Ralf Erlmeier, aki Berlinből jött a túrára. - Tisz­tekre méltó ez a hagyomány- ápolás - mondta a német tar­talékos ezredes, aki a siroki iskola tornatermében eltöltött éjszakai pihenő után Bükk­szék érintésével menetelt to­vább Pétervásáráig. A városban az 1940-es évek­ben állított emlékműre 48 olyan helybeli nevét vésték fel, akik a Don-kanyarban, il­letve a visszavonulást fede­ző harcokban haltak hősi ha­lált. Beszédében Eged István polgármester róluk, s arról a csaknem kétezer, az egri hely­őrségből a frontra került kato­náról is szólt, akik soha nem térhettek már haza. A hadsereg az urivi hídfő poklában A Don 200 kilométeres part­szakaszának védelmére felso­rakozott 2. magyar hadsereg erőállapota - amint azt a ko­rabeli hadi jelentések és más dokumentumok tartalmazzák - a téli hónapokra jelentősen leromlott. Leginkább azért, mivel az ellátása akkor bizony már alig-alig működött. Ilyen körülmények között érte ezt a hadsereget a szovjet Voronye­zsi és Brjanszki Front hadmű­velete 1943. január 12-én az urivi hídfőből, ahol január 14- én Scsucsjénél a szovjet ala­kulatok egyszerűen áttörték a magyar arcvonalat. A kato­nák a dermesztő hideg ellené re még egy ideig tartották az állásaikat, majd kénytelenek voltak visszavonulni. A har­cokban elesettek, megsebe­sültek és fogságba esettek száma csaknem 125 ezer em bérré tehető. Megmentették EGER A múlt hétvége egyik estéjén a belvárosban egy idős férfira fi­gyeltek fel az egri rendőrjárőrök. Zavarodottan viselkedett és reme­gett a hidegtől. Az egyenruhások betakarták és beültették a fűtött szolgálati gépjárműbe. Az adatainak ellenőrzése után - a kihűlése megelőzése érdekében - az egri kórházba szállították. Egy teljes esztendő magyar hagyománykörét dolgozzák fel Három óvoda közös programja PARÁDFÜRDŐ „Zenei készség- fejlesztés a hagyományéltetés útján határon innen és túl”- ezzel a címmel valósítanak meg nemzetközi oktatási pá­lyázatot három ország óvoda- pedagógusai. Egy egri oktatásszervező cég koordinálásával a felvidé­ki Fülek város Daxnerova óvo­dája, a recski Csengővár óvoda és a székelyföldi Ficánka nap­közi Székelyudvarhelyről kö­zös szakmai munkába fogott. A pályázat nyitókonferenciá­ját a parádfürdői Erzsébet ho­telben tartották a napokban. Itt elhangzott: összeállítottak egy kétéves óvodai progra­mot, melynek középpontjában a zenei készségfejlesztés mód­szertana áll. A program jeles napokat, néphagyományokat érint. A tevékenységek téma­körét adja meg, a közvetlen fel­dolgozást az óvónőkre bízza. Az óvónők a környezetükből, A cél a módszer­tani készségek fejlesztése. hagyományaikat nézve való­sítják meg a hetekre megha­tározott témákat. így egy tel­jes év magyar hagyománykö­rét dolgozzák fel erdélyi, felvi­déki és Recsk környéki palóc tartalommal. A két év tapasztalatait, a módszereket összegyűjtik és könyvben adják ki a szak­mai segédanyagot. Hatalmas népművészeti szakmai anyag áll össze az óvodai korosztály számára, s egy széles mód­szertani segítség a magyar óvónők számára. A pályázatot a stratégiai partnerség jegyében három partneróvoda közreműködé­sével a Tempo-Legato Okta­tásszervező és Tanácsadó Kft. nyújtotta be, mint konzorciu­mi vezető. A projekt innováci­ót valósít meg, melynek célja a magyar hagyományőrzésen alapuló zenei készségfejlesz­tési óvodai program összeál­lítása, az óvónők módszertani kultúrájának bővítése, a zenei készségek fejlesztése, a népi hagyományok, népi gyermek- játékok felhasználásával. To­vábbá cél a három partneror­szágban működő óvodák kör­nyezetéből összegyűjteni a magyar néphagyomány ele­meit - népdalkincsét, kismes­terségeit, népszokásait -, ame­lyeket az adott óvoda a min­dennapi gyakorlatban alkal­maz a gyerekekkel együtt. A partneri intézmények résztvevőin túl megtisztelték a rendezvényt az óvodák fenn­tartói is, Recsk polgármestere, Nagy Sándor, Fülek alpolgár­mestere, Kerekes László. B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents