Heves Megyei Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-30 / 25. szám
GAZDASÁG 7 2017. JANUAR 30., HÉTFŐ Egyre nagyobbra nyílik az olló az ingatlanoknál Vidéken nincs vevő a kertes házakra A vidéki árak még messze nem tudtak felzárkózni a nagyvárosi ingatlanpiacon tapasztaltakhoz Rétvári: már az uniós átlag felett költünk az oktatásra MAGYARORSZÁG „Az átlagost meghaladó mértékű az oktatás- és egészségügyben az emberek jövedelememelkedése“ - hangoztatta szombaton az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence közölte, hogy Magyarországon a bruttó átlagkereset tavaly novemberben 285 800 forint volt, ez 8,2 százalékkal magasabb a 2015-ös átlagkeresethez viszonyítva. Az egészségügyben összességében 21 százalékkal nőttek a keresetek, az oktatási területen dolgozók esetében pedig 11 százalékkal. Az egészségügyben szeptemberben indult a béremelési program, amely az orvosok, szakorvosok, szakgyógyszerészek számára két ütemben - előbb 107 ezer, majd 100 ezer forintos összegben - valósította meg a béremelést. A pedagógusok bére 2013 óta minden szeptemberben növekszik. Az egészségügyben nemcsak az alapbérek emelkedtek, hanem az úgynevezett mozgó bérelemek is. A mozgó bér az orvosoknál a fizetésük 35 százalékát is kiteheti, míg az ápolóknál a 23-24 százalékát. Az oktatásban és az egészségügyben az átlag felett nőttek a bérek A pedagógus-életpálya körében a növekvő bér érintette még az óvónőket, az óvoda- pedagógusokat, a logopédusokat, a fejlesztőpedagógusokat, a felsőfokú végzettségű bölcsődei nevelőket, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál dolgozó örökbefogadási tanácsadókat is. Rétvári megemlítette, hogy a 2016-os évre vonatkozó uniós oktatási és képzési figyelő szerint Magyarország - „miközben az unióban ezt nem sikerült megtenni” - GDP-arányo- san tudta növelni az oktatásra fordított kiadásait. Magyar- ország 2012-ben a GDP 0,3 százalékával volt lemaradva az unió átlagához képest az oktatásra fordított kiadások tekintetében, most pedig ugyanennyivel felette van. MW Teljesen kettészakadt a hazai ingatlanpiac: a nagyvárosokban európai rekordokat dönt a lakásárak és az építési engedélyek számának emelkedése, de ebből semmit sem érzékelnek a falvak nagy részében, ahol már jelentős árcsökkenésekre is van példa. Sándor Tünde/Világgazdaság kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Sok településen hosszú hónapokig, sőt évekig kell várni a vevőre, ha valaki meghirdet egy ingatlant. Ilyenkor nem az elméretezett irányár, hanem a lokáció miatt nincs érdeklődés. Az olló minden bizonnyal tartósan nyílt nagyra az utóbbi két évben a nagyvárosi-fővárosi és a többi település ingatlanárai között. Míg 20 Í4 szeptemberében egy budapesti lakóingatlan négyzetméterára a 2,8-szere- se volt egy átlagos falusiénak, addig ez a szorzó ma már stabilan 4 fölött van. A községek között is nagy a szórás. A 100 ezer forint fölötti négyzetméterár mögött a pár százezer forintért is eladhatatlan családi házak éppúgy ott vannak, mint a turisztikai attrakcióik révén népszerű kistelepülések, például a Balatonhoz közeli falvak ingatlanjai. A kistelepülések többségében jelentősen megnőtt az átlagos értékesítési idő. Két éve 142, tavaly már 191 nap alatt kelt el egy átlagos ingatlan a falvakban, míg a fővárosban ehhez 61, majd 70 nap kellett. Budapesten azért kell már tovább hirdetni egy-egy lakást, mert a kínálat felzárkózott a kereslethez, és beindultak az új lakásokat építő cégek is, vidéken viszont - kivált a falvakban - nem ezért várnak hiába a vevőkre. Az Ingatlan.com adatbázisában a Világgazdaság kérésére megkeresték a legrégebÉrtékesítési idő (településtípusok szerint*, nap) 191 főváros J község, nagyközség Éli megyei jogú város, megyeszékhely ■■város *olyari magánhirdetők esetében, akik a hirdetésük megszűn-, tetésének okaként azt jelölték meg, hogy eladták ingatlanukat MW-grafika, forrás: ingatlan.com ben hirdetett és a legolcsóbb ingatlant. Az időrekordot Bélapátfalván egy 120 négyzetméteres családi ház tartja, amelyet jelenleg 11,5 millió forintos irányáron kínálnak már 2008 óta. A legolcsóbb ingatlan egy potom 500 ezer forintért kínált családi ház a Békés megyei Hunyán. Az épület felújításra szorul, és mindössze 55 négyzetméteres, de tartozik hozzá egy 900 négyzetméteres telek is. Mindezért összesen any- nyit kér az eladó, amennyit egy frekventált belvárosi lakásban Pesten fél négyzetméternyi területért szoktak. A lokáció szerepe minden korábbinál jobban felértékelődött, illetve be- árazódott az ingatlanpiacon. A községeknek a városokéval ellentétes tendenciájú ingatlanpiacára az OTP Ingatlanpont is felhívta a minap a figyelmet, jelezve, hogy a folyamat igazából tavaly teljesedett ki, hiszen 2015-ben még országszerte emelkedtek az árak. A trend tavaly további, még intenzívebb drágulással folytatódott Budapesten, ahol ennek következtében az ingatlanok 20 százalékkal többért keltek el, a megyei jogú városokban 10 százalékos, a kisvárosokban viszont alig 1 százalékos volt az elmozdulás. Ezzel szemben a községekben már lejtmenetbe kerültek az árak, a falvakban igen jelentős mértékű, 15 százalékos áresésről adott hírt az ingatlanforgalmazó társaság. Az igazi eltérés nem is a település- típusokban van, hanem a földrajzi, azaz országon belüli elhelyezkedésben. A leszakadó, iparosítatlan területeken, ahol átlagon felüli az állástalanok száma, működő gazdaság híján az önkormányzatoknak sincs adóbevételük, és ezáltal a fejlesztési keretük is szűkös, ott az ingatlanárak is alacsonyak. Nem véletlenül kerül ma ötödébe egy átlagos nógrádi lakóingatlan négyzetmétere, mint egy fővárosi lakásé. A megyék árváltozási listáján egyébként Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun áll az élen, több mint 15 százalékos emelkedéssel, de főleg azért, mert a két megyeszékhelyen megugrott a lakások ára. A magyarok többsége nem tesz félre öregkorára BUDAPEST A nyugdíjak tekintetében a problémát a nem folyamatos munkavégzés és a feketén foglalkoztatás jelenti Magyarországon - mondta tegnap Németh György az Ml-en. A szociológus-közgazdász szerint a magyar nyugdíjrendszer any- nyiban jól működik, hogy aki végigdolgozza a 40 évet, az a keresetéhez képest viszonylag jó nyugdíjat kap. Emellett fontos az öngondoskodás is. Aki nem akar ezzel sokat foglalkozni, az választhatja a nyugdíjpénztárt, mások pedig nyithatnak egy nyugdíj-előtakaré- kossági számlát, és a legújabb lehetőség az üzleti biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítás. Az Union Biztosító felmérése szerint a magyarok 60 százaléka egyáltalán nem tesz félre, nem takarít meg öregkorára, 36-40 éves korban a lakosság 67 százaléka még semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással nem rendelkezik. Minden harmadik magyar arra számít, a megélhetésért nyugdíjas korában is dolgoznia kell majd. 40 százalékuk szerint időskori nyugdíjként a jelenlegi fizetésének kevesebb, mint felét kapja majd kézhez. MW Jobban gazdálkodnak a kórházak BUDAPEST Jobban gazdálkodnak az egészségügyi intézmények, mint korábban, és az utóbbi években csökkent az adósságuk - hangoztatta tegnap az egészségügyért felelős államtitkár a Kossuth Rádióban. Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, 2012 óta rögzítik az intézmények adósságállományát, akkor 32 milliárd forint volt. 2014 januárja és decembere között, ha nem lett volna több konszolidáció is, akkor az intézmények adóssága 49 milliárddal nőtt volna. 2015 áprilisa és 2016 decembere között, vagyis 20 hónap alatt ez a szám 51 milliárd volt. Szerinte ez azt jelenti, hogy 2014-ben havonta átlagosan 4,5 milliárddal nőtt az adósság, ami mára 2,5 milliárd alá került. MW A falvakban megnőtt az átlagos értékesítési idő Betiltották az Igazi Csíki Sör gyártását, politikai motivációt emleget a magyar vállalkozás ügyvezetője Multival harcolnak a székely söigyártók CSÍKSZENTSIMON Két nap alatt több mint 30 ezer magánszemély írta alá azt a petíciót, amelyben a romániai bíróság egyik ítélete ellen tiltakoznak. Az igazságszolgáltatási fórum ugyanis pénteken betiltotta a székelyföldi Igazi Csíki Sör termék gyártását és forgalmazását. A napi 40 ezer litert előállító csíkszentsimoni sörfőzde mintegy négy éve harcol a Elemeken multinacionális céggel, amely azt sérelmezi, hogy az Igazi Csíki Sör összetéveszthető a Ci- uc sörmárkájával. A kérdésben sok-sok per indult, és úgy tűnt, hogy decemberben pont kerül az ügy végére, az egyik uniós Korábban már elutasították a kérelmet az Igazi Csíki Sör betiltására fórum (a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal) ugyanis elutasította a Heineken kérelmét, és kimondta, hogy nem összetéveszthető a két sör. Ez a román bíróságot egyáltalán nem érdekelte, nyilvánvalóan politikai ítélet született, a román szervek partnerek egy 140 fős székely vállalkozás tönkretételében - nyilatkozta lapunk megkeresésére Lénárd András, a székely sörfőzde ügyvezetője. „ Az Igazi Csíki Sör márkát én védtem le először, míg a Heineken terméke a Ciuc Premium” - mondta. Azért sem ösz- szetéveszthető a két termék, mivel még a címkéik színvilága is eltér egymástól, és a Heineken márkája románról lefordítva sem jelenti azt, hogy Igazi Csíki Sör, ráadásul egy földrajzi nevet nem lehet kisajátítani az uniós szabályok szerint - érvel az ügyvezető. „Egyelőre nem világos, milyen eszközök elkobzására terjed ki a bírói döntés, de csak a márkafeliratozott ládák és hűtőszekrények összértéke több millió euróra rúg. Egy 140 embert foglalkoztató vállalat sorsa forog kockán” - mondta Lénárd, aki a székelyföldi magyar gazdasági érdekeltségek elleni támadásnak tartja a bírósági ítéletet. Érdekes továbbá, hogy mi lesz a magyarországi piac sorsa, hiszen egyre több bolthálózat és kereskedelmi egység forgalmazza ezt a sört. Ezzel kapcsolatban azt mondta az ügyvezető, hogy megvannak a terveik a további jelenlétre és piaci terjeszkedésre, és akárhogy fordul, biztosan folytatódik a székely sörgyártás. Hozzátette: az elmúlt években többször is megpróbáltak megegyezni a Heinekennel, de a cég erre nem volt hajlandó. A további terveknek jó hátteret adhat a Heineken elleni tiltakozás, ami Magyarországon is egyre nagyobb méreteket ölt: nemcsak Erdélyben, de hazánkban is egyre többen csatlakoznak a Heineken-termékek bojkottálásához. Szakács Árpád
