Heves Megyei Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-04 / 3. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. JANUÁR 4., SZERDA Mindennap vannak új ötletei a Heves Megyei Príma díjasnak Favágással tanult fizikát Dr. Csizmadia Elek nyugdíjasként is élvezettel végzi a munkáját Változott a menetrend, Hort-Csány már kiesett ANDORNAKTÁLYA A MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának válasza szerint hajnalban, a reggeli és esti időszak- ban - tekintettel a korai és esti autóbuszjáratok hiányára is- a szolgáltatást közszolgáltatási megfontolásból fenntartja a vasúttársaság. Két-két esti vonatpár hétvégén is megáll (Eger felé 21:04-kor és 23:07- kor, Füzesabony felé 20:36- kor és 22:36-kor), bár ilyenkor még kevesebb az utas.- Andornaktályán a menetrend szerint megálló vonatok számát a nagyon alacsony utazási igény miatt csökkentette a MÁV-START. Átlagosan kevesebb mint egy utas (több vonatnál nulla fel- és leszálló) vette igénybe ezt a megállóhelyet - fogalmazott az illetékes. Megkérdeztük a MÁV-tól: a menetrendváltoztatás előkészítése hogyan történt. Válaszuk szerint a menetrendet, így a megálló vonatok számának csökkentését, előzetesen egyeztették a Közlekedéstudományi Intézet Személyközlekedési Igazgatóságával, s a menetrend megrendelőjével, a Nemzeti Fejlesztési MiniszNem állnak meg a vonatok a Hort-Csány vasútállomáson. tériummal is. A módosításról a 2016. április 12-én tartott járási menetrendi egyeztetés során adott tájékoztatást a MÁV-START. A menetrendi változásokkal kapcsolatban az egyeztetésen és azt követően sem érkezett észrevétel.- A vonatok megállásának költség- és forgalomszervezési vonzatai is vannak. A megállóhely használatát ki kell fizetni az infrastruktúra kezelőjének, illetve az egri vonalon fontos szempont az ellenkező irányú vonatok Makiáron történő találkozása - közölték. Megkérdeztük azt is, hogy megyénkben történt-e máshol is hasonló szolgáltatáscsökkentés. Válaszuk szerint az új menetrend alapján - a minimális utazási igény miatt- nem állnak meg a vonatok Hort-Csány állomáson. S. S. Tíz éve nyugdíjas, de ma is dolgozik, s szinte gyerekkorát éli ki munkájában a mátraaljai városban élő fizikus. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu GYÖNGYÖS Dr. Csizmadia Elek fizikus, a Magnetec-Ungarn munkatársa a tudományok kategóriájában Heves Megyei Prima díjat kapott tavaly novemberben. A szabolcsi lékén 1945-ben született kutató a gimnáziumot Kisvárdán a Bessenyei György Gimnáziumban, az egyetemet Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem fizikus szakán végezte, s 1969 óta dolgozik Gyöngyösön. Előbb a Mikroelektronikai Vállalathoz került, annak 1993-as megszűnése után a Magnetec-Ungarn munkatársa lett, pedig saját bevallása szerint semmit nem utált jobban tanulmányai során, mint azt a témát, amivel ott foglalkoznia kellett.- Az élet úgy hozta, hogy ide kerültem, s amikor hozzá- kezdtem, a szavakat sem igen értettem - mesélte lapunknak dr. Csizmadia Elek, akinek eredetileg egyébként nem is a kutatás lett volna a feladata. - Most olyan transzformátorokat tudok csinálni, amelyeket atommag-gyorsítókba szállítunk. A felhasználók gratulálnak, örülnek, hogy fele annyi energiával meg tudják oldani a problémát, mint a konkurencia termékeivel. Olyan méréseket is el tudnak végezni, amilyeneket eddig nem. Kezdjük azonban az elején, hiszen a fizikus meglehetősen kacifántos úton jutott el, ahogy ő mondja, „a jékei homokdomboktól a csillagokig”, illetve addig, hogy nanotech- nológiával foglalkozzon.- Volt egy jó barátom lékén, akivel sokszor játszottunk együtt, aztán hirtelen elmaradt egy hétig. Amikor újra felbukkant, azt mondta, iskolában volt, ahová jövőre nekem is menni kell majd. Úgy megijedtem, hogy emiatt egy hétig az ólpadon sírtam. Amikor eljött a nagy nap, három szomszéd gyerekkel elküldték a két tantermes iskolába, ahol nagy nehezen sikerült az első órát kibírnom. Amikor a tanítónő közölte, hogy szünet van, s ki lehet menni az udvarra, úgy megörültem, hogy örömömben fütyülni kezdtem. Ezért aztán azonnal kaptam öt tenyerest a nádpálcával. így kezdődött számomra az iskola - idézte fel a sztorit dr. Csizmadia Elek. A házi feladattól az O-betű írása vette el a kedvét. Egy egész délután csak másfél sornyit sikerült írnia három helyett. Elege is lett belőle, ezután házit sohasem csinált, iskola után a határban és a ház körül dolgozott. Bevallása szerint a fizikus általános iskolás korában nem tanult meg rendesen olvasni, hanem hallás után jegyezte meg a tananyagot. így került gimnáziumba, ahol vért izzadt, amíg megtanulta a matekot, s minden mást, de a fizikát a sejtjeiben érezte. Aztán jelesre érettségizett és egyetemre került, ahonnan majdnem kirúgták, mert fizikus társaival a Szabad Európa Rádión hallgatták a Gemini IV. űrszonda fellövését. Végül megúszták azzal, hogy azután nem kaptak ösztöndíjat, így sem jegyzetre, sem tankönyvre nem volt pénze. Munka mellett doktori címet is szerzett, disszertációjának témája a félvezetőgyártás technológiájának lényeges egyszerűsítése volt, az elméletileg lehetséges tranzisztor paraméterek elérése mellett. Ebből kiderülhet, hogy a tudomány miatt mégis megtanult olvasni, akkor, amikor megmentette az eltüzeléstől az Univerzum című folyóirat egyik számát, majd azt fél esztendő alatt végül el is olvasta. A világ titkainak felfedezését dr. Csizmadia Elek tulajdonképpen már akkor elhatározta, amikor édesapjával a hullócsillagokat nézték. Eldöntötte: ha nagy lesz, felmegy, s megnézi, mik is azok. Aztán a folyóiratban már olvasott róla. Itt találkozott az atommagban található Pi-me- zonokkal is, amelyeknek a felfedezését egy üveg vörösborral ünnepelték meg a kutatók. Ő is így akart tenni egyszer. Ez a koccintás a Masat-1 műhold felbocsátásakor érkezett el 2012-ben. A kilövést egy gyöngyöspatai pincében nézték az interneten, s elhatározták, hogy bort készítenek a Masat-1 tiszteletére, az ő sárgamuskotályából. A fizikus az első magyar műhold iránystabilizációs részének megalkotásában vett részt (lágymágnes fékezte a műhold forgását). Az ötletet továbbgondolta, s a most futó SMOG-1 elnevezésű projektnél is számítottak a munkájára. Dr. Csizmadia Elek 1997 óta foglalkozik nanotechnoló- giával, tíz éve sikerült olyan anyagot előállítania, amely jobb tulajdonságokkal rendelkezik, mint a ferrit. Ma már több milliót rendelnek belőle. A fizikus a 2013-ban Budapesten, a tudományos akadémián rendezett nemzetközi konferencián előadást tartott 300 kutató előtt, majd őt és a munkáját méltatta a saját főnöke. Ekkor munkáltatójától életmű díjat is átvehetett.- A munkám érdekes, izgalmas, élvezettel csinálom, pedig tíz éve nyugdíjas vagyok. Azt mondják a munkatársaim, én akkor is bejárnék dolgozni, ha nekem kellene fizetnem érte. Naponta új ötleteim jönnek, újabb kísérleteket végzek, mindig csiszolok a rég alkalmazott technológiákon - magyarázta. Mesélt arról is, hogy fiatal korában borzasztóan utálta a favágást, viszont szerinte semmivel nem lehet úgy megtanulni a fizikát, mint ezzel.- Vágtam a fát, ami unalmas volt. Rájöttem, kevesebb a munka, ha úgy vágom, hogy a fa a kosárba repüljön. Amikor meguntam, a hátam mögé tettem a kosarat, hogy a fa a fejem fölött repüljön át. így tanultam a fizikát - fejtette ki dr. Csizmadia Elek hozzátéve, hogy tanulni nem szeretett, mégis élete végéig tanul. Örömmel, megelégedettséggel tölti el, ha meglátja az összefüggéseket: jé, nem úgy van, ahogyan korábban gondoltam, hanem másképp, de bármi is az eredmény, mindkettő érdekes. Borász, régész, méhész, édesapa egy személyben Dr. Csizmadia Elek mindennapi tevékenységein túl szenvedélyesen szereti a természetet. Van szőlője, rétje, számos gyümölcsfája. A saját maga által kidolgozott technológiával próbálja a földterületei vadkörtefáit nemessé tenni. Évente 200- 250 vad fát olt be az új módszerével. Harminc éve méhész- kedik is, 60-70 családja van. Foglalkozott hibiszkuszok keresztezésével is, sikerrel. A fizikust a régészet is érdekli, Jé- kén Európában egyedülálló bronzkori karvédő tekercsekre, kőkorszaki eszközökre bukkant, amelyek ma a kisvárdai és a Nemzeti Múzeumban láthatók. Gyerekkorában játék közben megdobták egy olyan kővel, ami szokatlan formájú volt az egyébként homokos talajú környéken. Hazavitte. A gimnáziumban az osztályfőnöke mutatott nekik olyan pattintott kő pengedarabot, amit valahol talált. Ezután ő is bevitte a gyűjteményét, megmutatta, s kiderült, van közte kőbalta, nyílhegy, s olyan kő is, amelyről pattintották a pengéket. A legbüszkébb élete három legfontosabb „alkotására”, a 6, 9 és 39 éves fiaira, akiket nagyon szeret. Január közepéig tekinthető meg a két művész évzáró-évkezdő kiállítása Egerben Bea és Andreja a könyvtárban „bújócskázik” EGER Immár hetedik esztendeje hagyomány a megye- székhelyen Rostás Bea Piros évzáró-évkezdő kiállítása az egri könyvtárban, amelyre a szobrászművésznő az utóbbi években meghívott már török, szerb, magyar művészeket is. Ezúttal színes, vegyes technikával készült olajfestményeket hozott ő maga, Andreja Jo- vic szerb grafikusművész, illusztrátor pedig grafikákat, nyomatokat. A Bújócska című kiállítás a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárba« január ló-ig tekinthető meg. A két művész tárlatnyitóján Turpi és Daróczi Ilona is közreműködött, a közös bemutatkozást pedig Ebner Béla hírlapíró nyitotta meg.- Talán nem véletlen, hogy ezt a többértelmű szót - Bújócska - találták közös kiállításuk címéül Bea és Andreja - mondta megnyitójában Ebner Béla. - Persze ők ketten nem a legegyszerűbb módját választották ennek az ősi gyermek- játéknak, amelyet felnőtt fejjel is gyakorolunk. Ők egy kétnyílású, zegzugos, helyenként megoldhatatlan feladatokkal terhes, némely sarkokon rémisztő szörnyekkel, máshol vadvirágokkal szegélyezett útvesztőt, egy tág térben is szűk ösvények által szabdalt, zegzugos labirintust váEbner Béla (balról) nyitotta meg Rostás Bea és Andreja Jovic tárlatát a Bródy Sándor Könyvtárban lasztottak játszótérül. Ennek két nagyon távoli sarkából indultak el, és akkor még nem is tudhatták, hogy egymás felé. Ám végül minden ármányon át, minden nehézséget és akadályt leküzdve jutottak el személyes labirintusuk kellős közepébe, ahol - csodák csodájára - egymás karjában találták meg viszontagságos útjuk jutalmát: egymást - tette hozzá. Bea az első diplomáját Pécsett vette át, majd Törökországban tanult, s itt szerezte meg a doktori fokozatát is. Húsz egyéni és 53 csoportos kiállításon mutatta már be eddig munkáit, a világ számtalan pontján. G. R.
