Heves Megyei Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-27 / 23. szám
g ZÖLDÖVEZET 2017. JANUÁR 27., PÉNTEK Kevesebb a madár az etetőkön az idei télen HEVES MEGYE A kemény fagyok ellenére miért kevesebb a madár az etetőkön? Az elmúlt hetekben számos alkalommal futott be ez a kérdés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) az ország egész területéről - tájékoztatta a Hírlapot Orbán Zoltán, az MME szóvivője. A beszámolók szerint azokon a helyeken is, ahol évek, évtizedek óta folyik téli etetés, gyakran a szokott madárlétszám töredékét tapasztalják a madárbarátok, az újonnan létesült etetők pedig sokszor konganak az ürességtől.- A jelenségnél csak annak magyarázata lehet furcsább - fogalmazott a szóvivő. - Az ok ugyanis az enyhe télre vezethető vissza, pontosabban arra, hogy immáron negyedik éve ősziesen enyhe hőmérséklettel és hómentesen indult a tél Európa és Ázsia hatalmas északi és középső térségeiben. Az évszakhoz képest szokatlanul barátságos időjárási viszoA madarak napokkal előbb megérzik, ha jön a lehűlés. nyok közepette a messzi észak madarai sokkal kisebb számban indulhattak meg délre, így a Kárpát-medencébe. Ráadásul a nálunk telelő madarak bőven találnak táplálékot a mezők, szántók hómentes területeiben, ezért kisebb számban, vagy egyáltalán nem is húzódtak be a lakott területekre, és az itt működő etetőkre. Orbán Zoltán kiemelte: ebbe az eleve alacsonyabb madárlétszámú környezetbe érkezett meg január elején az évek óta nem látott keménységű és tartós fagyokat hozó sarkvidéki hidegfront.- A madarak az ilyen markáns meteorológiai eseményeket képesek napokkal előbb érzékelni. Ez a képesség azért fontos számukra, mert így van idejük időben délebbre húzódni. így az etetőlátogató madarak idén eleve alacsonyabb hazai létszáma a front elől délebbre húzódva az etetők helyenkénti elnéptelenedéséhez vezetett. M. A. A Bükk legszebb részeit öleli fel a nemzeti park Negyvenévesek idén Horkai Zoltán (balról) Gryllus Dánielnek adta át a védnökséget. Középen Rónai Kálmánná Alapításának negyvenéves évfordulója alkalmából rendezett sajtótájékoztatót a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) csütörtökön. Az esemény egyben a 2017- es év védnökségi programjának indítórendezvénye is volt, ahol az előzői évi védnök, Horkai Zoltán átadta a tisztséget a Kaláka együttesnek. Mellik Alexandra alexandra.mellik@mediaworks.hu EGER - A nemzeti park területét az alapítást követően kétszer bővítették, napjainkban csaknem az egész Bükk-hegy- ségre kiterjed, magába foglalva annak legszebb, természeti értékekben leggazdagabb részeit - fogalmazott Rónai Kálmánná, a BNPI igazgatója, aki mesélt a park éves terveiről és feladatairól is. Az igazgatótól megtudtuk, a BNPI 1977. január l-jén alakult meg azzal a céllal, hogy biztosítsa természetes növény- és állatvilágának, földtani, tájképi és kultúrtörténeti értékeinek fennmaradását, és a további kutatásához szükséges feltételeket.- Igazgatóságunk szerepköre a megalakulás óta eltelt negyven év alatt sokat változott, természetvédelmi felügyeletünkben álló védett természeti területek, tájvédelmi körzetek száma folyamatosan bővült. Napjainkban három megyét is érintő működési területünkön elindított élőhely- és fajmegőrzési, valamint kutatási programokat folytatunk. A természetvédelmi értékek megőrzésével együtt - a természeti környezet terhelhetőségét szem előtt tartva - a természetjáráshoz, turizmushoz, a környezeti neveléshez kapcsolódó igényeket is szolgáljuk. Ökoturisztikai kínálatunkban a kiállítások, tanösvények és terepi bemutató- helyek hálózata mellett több olyan eseményt, szakvezetett A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2017-es védnöke, a Kaláka együttes, azaz idén újra a népzene művelői közül választottak. A zenekar - amely 1969-ben alakult Budapesten - verseket énekel, és népzenét játszik saját feldolgozásban. A Kaláka együttes egyébként 2000. március 15-én, 30 éves jubileuma alkalmátúrát is ajánlunk, amelyen a résztvevők a természeti értékek mellett megismerhetik a térség kulturális, néprajzi és gazdálkodási hagyományait is - tette hozzá. A sajtótájékoztatón Pauliko- vics Ildikó, a BNPI kommunikációs és ökoturisztikai osztályának vezetője ismertette az igazgatóság védnöki programját, amelyet 2012-ben indítottak el.- Évről évre olyan ismert közéleti személyiségeket, művészeket kérünk fel a park védnökének, akik személyiségükkel, hivatásukkal híven képviselik a természetvédelem ügyét - nyilatkozta Pau- likovics Ildikó. Az első védnök Szabó Attila, ból Kossuth-díjat, 2004-ben Prima Primissima kitüntetést, 2014-ben pedig Magyar Örökség Díjat kapott. A csütörtöki sajtótájékoztatón Horkai Zoltántól Gryllus Dániel, a Kaláka együttes tagja vehette át a címet. A zenész - aki beszélt az idei Kaláka Fesztivál programjairól is - örömmel fogadta a felkérést. a Csík Zenekar prímása volt, akitől 2013 januárjában Erőss Zsolt - minden idők legsikeresebb magyar hegymászója, a Mount Everest első magyar meghódítója - vette át a védnöki tisztséget. Erőss Zsolt nem tudta feladatait befejezni, hiszen 2013 májusában életét vesztette a Kancsendzönga csúcsán.- Emlékét a Transzbükki átkelés - Erőss Zsolt emléktúra elnevezésű rendezvényünkkel őrizzük, amelyet minden év januárjában tartunk meg — egészítette ki az osztályvezető. - A védnöki címet 2014- ben pedig Borbás Marcsi televíziós műsorvezető viselte. 2015 őszén szakembereink többéves munkája eredményeként nagy sikerrel számolhattunk be a bükki farkasok megtelepedéséről, és dokumentálhattuk szaporodásukat. Ezért 2016-ban Horkai Zoltán, a nemzetközi filmipar elismert állatkoordinátora segítségével hívtuk fel a figyelmet a természet önszabályozó képességét megtestesítő nagyragadozókra. Az év folyamán a téma iránt érdeklődők több programunkon is találkozhattak Horkai Zoltánnal és farkasaival. A Kaláka együttes az új védnök Elkészült az idei országos sasleltár MAGYARORSZÁG Tizennegyedik alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő sasok éves számlálását idén januárban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - tájékoztatta a Hírlapot Orbán Zoltán, az MME szóvivője, aki elmondta: az idei sasszinkronhétvége időjárása megnehezítette jó néhány terület megközelítését. Az idén 554-562 közötti rétisast és 300-314 közötti parlagi sast sikerült megfigyelni.- A fokozottan védett státuszukhoz viszonyítva nagynak tűnő számok ellenére a sasok természetesen még ma is nagyon ritkák - egészítette ki a szóvivő. - A bejárt sastelelő helyeken, a legsasosabb élőhelyeken is 100 négyzetkilométerenként mindössze átlagosan 4,5 rétisas és 2 parlagi sast figyeltek meg. A réti- és a parlagi sasok mellett 3 szirti sast és 2 fekete sast, valamint további 12 ragadozómadár-faj mintegy 6100 példányát is megfigyelték a szakemberek: vörös kányát (9), kékes rétihéját (611- 623), barna rétihéját (365), karvalyt (170-172), héját (32), egerészölyvet (4172-4231), gatyás ölyvet (182-199), pusztai ölyvet (2), vörös vércsét (725- 740), kerecsensólymot (30), vándorsólymot (32-33), kis sólymot (15). A nappali ragadozómadarak mellett baglyokat és ragadozó életmódú énekesmadarakat is számoltak a felmérők. M. A. Rétisas Nyolcadszor keltek át a Bükkön HEVES MEGYE Nyolcadszor rendezték meg a Transzbükki átkelést Erőss Zsolt emlékére múlt héten szombaton, amikor félszáz ember vágott át a Bükkön, hóban és szikrázó napsütésben - számol be a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) honlapján. A túra főbb állomáspontjai Abla- kos-kő-völgy, Csurgói erdészház, Fekete-sár, Körös-barlang, Őserdő, Vörös-kő és a Stimecz-ház voltak. Az útvonal a fokozottan védett, csak engedéllyel látogatható területekre való belépés most is a természetvédelmi kezelő által szervezett programban valósulhatott meg. M. A. Megdöbbenést keltett az égre-földre keresett szürkebegy fotóinak feltűnése Új fajt figyelhettek meg Szentendrén MAGYARORSZÁG Még három hét sem telt el az új évből, máris bővült hazánk madárfajlistája azzal, hogy a Szentendrei-szigeten egy szibériai szürkebegyet sikerült megfigyelni - tájékoztatta a Hírlapot Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.- A dolog pikantériája, hogy a madárról készült fotók a múlt héten egy olyan közösségi oldalon bukkantak fel, amely a kezdő madarászok fajhatározását hivatott segíteni - emelte ki a szóvivő. - A szürkebegyek veréb méretű, elsősorban a talajon és az aljnövényzetben mozgó madarak, A szibériai szürkebegyet nehéz megfigyelni rejtő mintás tollazatuk és bujkáló életmódjuk miatt nehezen megfigyelhetőek. Orbán Zoltántól megtudtuk: a szibériai szürkebegy elterjedési területének nyugati széle Európa és Ázsia határára, az Ural-hegység térségére esik. A faj telelőterülete Közép-Kí- nától japánig terjed, de kóborló példányai gyakran előkerülnek Alaszkában és az USA-ban is. Európai előfordulása ritka, 2015-ig csak 32 megfigyelési adata volt, ezek több mint fele Svédországban és Finnországban.- A tavalyi ősz azonban a madár eddig nem látott nagyságrendű „invázióját” hozta Európa északabbi térségeinek 12 országban, ahol 212 példány került távcső elé tavaly október 4. és november 6. között. A hazai madarász közösség tagjai ezt látva fokozottan figyelték a szürkebegyes élőhelyeket, de egyet se találtak. Ezért azok a madármegfigyelők, akik szerették volna beírni a madarat a fajlistájukra, kénytelenek voltak északra utazni. Éppen ezért keltett nagy megdöbbenést a keresett madár fotóinak feltűnése a közösségi oldalon. A megfigyelési hely ismeretében tegnap hajnalban hatvan madár- megfigyelő látott neki az új faj visszakeresésének. M. A.
