Heves Megyei Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-24 / 20. szám

0 MEGYEI KÖRKÉP 2017. JANUAR 24., KEDD Küzdenek a kemény mínuszokkal; egymást segítik a mátraderecskeiek Újabb adag tűzifára várnak Mátraderecskén a múlt hét végi nagy havazást követő­en napok óta azon dolgoz­nak, hogy az embereket biz­tonságban tudják. Szükség van a figyelemre. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu MÁTRADERECSKE Szikrázó nap­sütésben, mínusz 8 fokban érünk a faluba egy átlagos hét­köznap délelőttjén. A belterü­leti utak nagy része jól járható. Az elmúlt napokban minden­ki azzal foglalatoskodott, hogy kiszabadítsa magát a hó fogsá­gából. A nyolc tagot számláló szociális szövetkezet munká­sai most is havat lapátolnak a község meredekebb utcáin. A polgármesteri hivatalban Forgó Gábor polgármester épp telefonál, amikor bekopogunk hozzá. Kezével jelzi: üljünk le, mindjárt végez. Amint a be­szélgetésből kiderül, plusztű­zifát rendel, mivel a szociális tüzelőt már kiosztották, ám a tartósan kemény mínuszok miatt szükség van az utánpót­lásra. Kezet fogunk, leülünk, de mielőtt feltennénk első kérdé­seinket, újabb vendég érkezik. A szociális szövetkezet egyik csoportvezetője nyit be az aj­tón. Mondja: sürgős az ügy. Úgy hallotta, az egyik ház­tartásban elfogyott a tüzelő. Az asszony súlyos beteg, ágy­ban ápolják, ám a férjének nincs pénze tüzelőre. A polgármester tudja, kiről van szó, így rögtön válaszol: - Induljatok, vigyetek néhány mázsányit azonnal.- Ez egy ideje így megy nap mint nap. Százharminchat köbméternyi szociális fából százat osztottunk ki eddig, hogy legalább február közepé­ig legyen tartalékunk a rend­kívüli esetekre, de már látha­tó, hogy ez a készlet nem ele­gendő. Önerőből ötven köb­métert tartalékoltunk, de mi­vel az intézményeinket (hi­vatal, iskola, óvoda) is fával fűtjük, nagyon gyorsan fogy. Most újabb tételt rendeltem, jó, száraz bükköt. Ha minden igaz, holnap érkezik is a szál­lítmány - sorolja egy szuszra az első ember. Mondom, nem tartanánk fel sokáig, mivel épp elegen vára­koznak rá, ezért arra kérem, csak nagy vonalakban vázolja fel, milyen esztendő vár Mát- raderecskére idén.- A napokban néztük át a költségvetésünk alakulását. Úgy tűnik, minden rendben lesz. Az intézményeink rend­ben működhetnek, s némi fej­lesztésre is jut. Nagy ered­ménynek tartom, hogy a he­lyi szociális szövetkezetünk működésére 60 millió forint támogatást nyertünk, amely­ből négy és fél éven keresz­tül nyolc embernek adhatunk munkát és tisztességes jöve­delmet. Közülük öt embernek az lesz a kiemelt feladata, hogy minden, a környéken fellelhe­tő bozótot, elhanyagolt erdős részt rendbe tegyenek, és az így kitermelt famennyiséget aprítékolják, illetve brikettet gyártsanak belőle. Az idei tél megmutatta, egy olyan falu­ban, ahol szinte minden ház­Napok óta próbálják az utakat járhatóvá tenni a nagy havazás után a mátrai faluban Szeretnék újra megnyitni a Kincses fürdőt A helyiek nagy bánata, hogy nyaranta évek óta nem üze­mel az egykor rendkívül nép­szerű Kincses fürdő, amely retró jellege miatt a környé­ken is nagyon népszerű volt. Elhaladva a hófedte létesít­mény mellett, kíváncsiak va­gyunk, megnyithat-e még va­laha. Megtudjuk, új kutat kell fúr­ni, ami meglehetősen költ­séges eljárás, ám jó remény van arra, hogy idén ezt is nyélbe üthetik. Ha Mátrade- recskét gyógyhellyé nyilvánít­ják, akkor újabb pályázati le­hetőségek nyílnak meg a für­dő korszerűsítésére is. Az is a tervek között szerepel pél­dául, hogy az Almáskút kör­nyékét is rendbe teszik. A ké­sőbbiekben majd gyógytan- ösvényt is kialakítanának az itt gyógyulni vágyó betegek számára. Görbe Józsefné: az időseknek Forgó Gábor polgármester: jól jól jön a segítség működik a szociális szövetkezet A Hősök emlékműnél január 26-án, csütörtökön, este hat órakor emlékeznek meg a Doni áttörés 74. évfordulójáról tartásban, intézményben fá­val fűtenek, ott nem lehet elég tüzelőt készletezni. Visszatérve a fejlesztésekre, nagyon bízunk abban, hogy idén tavasszal hivatalosan is gyógyhellyé nyilvánítanak bennünket és ez új fejezetet nyithat a település életében. A Mofetta (természetes szén­dioxidra épülő száraz fürdő) melletti szálloda is megépül­het idén. Komoly befektető akadt, aki eltökélt abban, hogy ebben az évben megépüljön a négycsillagos hotel, mintegy hetven ággyal. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a község legnagyobb kincse, a Mofetta kizárólag önkormányzati tu­lajdonban marad. Elköszönünk, hogy járjunk egyet a friss levegőn. Vélete- nül találkozunk az utcán a 81 éves Görbe lózsefnével. Szó­ba elegyedünk vele. Megtud­juk, korábban hivatalsegéd­ként dolgozott a faluban, s la­punkat is jó ideig ő kézbesítet­te. - Nagyon kemény az idei tél, nem is emlékszem, mikor volt ekkora hó a faluban. Én is csak akkor lépek ki az utcára, ha nagyon muszáj. Csúsznak az utak, minden lépésnél fé­lek, hogy elesek. Ebben a kor­ban már nem hiányzik se tö­rés, se ficam. Egyedül élek, miután a férjem meghalt, pró­bálok magamról gondoskod­ni. Örülök, hogy a hivatal nem hagyja cserben a magunkfaj­ta, szegény, egyedülálló embe­reket. Fát is kaptam, s ha vala­mire szükségem van, mindig akad, aki segítsen - mondja. Közeledik a dél, így egy­re többen tartanak a közpon­ti konyhához ételhordókkal. A saját konyhán napi 180 adag ételt főznek az iskolásoknak, óvodásoknak, s a szociális ét­kezést igénylőknek. A polgármester is újra az utunkba akad. Az önkor­mányzati terepjáró ablakát lenyitja, úgy kiált ránk: - Ha van kedvük, üljenek be. Épp olyan helyre viszem az ebé­det, ahová a nagy hó miatt na­pok óta nem jut fel az ebédet hordó alkalmazottunk. Beülünk az autóba és felka­paszkodunk a falu üdülőöve­zeti részébe, ahol 170 ingat­lan található. Ilyenkor télen nagy részük lakatlan, nyaran­ta azonban benépesülnek a házikók. Nyolc házban azon­ban egész évben ott élnek a tulajdonosok. Becsöngetünk egy mere­dek utca utolsó házába. Ök­rös József Sándorné nyit ka­put és köszöni meg az ebédet. Mondja, évekkel ezelőtt az Al­földről, Kenderesről költöztek ide férjével. Szeretik a környé­ket, harapni lehet a friss leve­gőt és gyönyörű a táj is, de eb­ben a nagy télben nem ritka, hogy el vannak zárva a külvi­lágtól. Amíg a havat nem taka­rítja el valaki a meredek lejtő­ről, nehéz bármilyen ügyet in­tézni, ezért is hálásak minden segítségért. Visszafelé autózunk a falu­ba, amikor havat lapátoló bri­gáddal találkozunk. Kiderül, az előző napokban a legforgal­masabb részekről próbálták eltakarítani a havat, jeget, s most a nehezebben járható ré­szeken kezdtek hozzá a mun­kához. Ökrös József Sándornéék az Alföldről költöztek ide i

Next

/
Thumbnails
Contents