Heves Megyei Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-23 / 19. szám

g INTERJÚ 2017. JANUÁR 23., HÉTFŐ Horváth Richárd a befektetők bizalmáról és a turizmus fellendítéséről Az első cél a gazdaságélénkítés /■ / Látogatóközpont és csokimúzeum Százával létesülnek a jövőben a városban további munkahelyek Horváth Richárd: A kilátások továbbra is kedvezőek HATVAN Gazdaságélénkítés, turizmus. Ezeket jelölte meg ténykedése fontos alappillé­reiként Horváth Richárd hat­vani polgármester, s e két fogalom lassan szinonima­ként épül be a helyi közbe­szédbe. Az első cél, a gaz­daság további élénkítése, nem számít újdonságnak a településen, ám a turizmus „felfuttatásának” a tervei­vel még csak mostanság is­merkednek a városban élők. A polgármesterrel készült beszélgetésünk során utób­bira is kitértünk. Tari Ottó tario@index.hu- Polgármester Úr, a rendszer- változás óta a hatvaniak meg­szokhatták már, hogy az ipar kiemelt fontosságú, ami nem­csak lakóhelyük, hanem az egész környék életére is kihat, mégpedig pozitívan. Ön miként értékeli ezt?- Természetesen jóleső ér­zéssel veszem tudomásul, s a magam eszközeivel igyek­szem nemcsak szinten tarta­ni, hanem a lehetőségek tel­jes kihasználásával tovább erősíteni a folyamatot. Ismert tény, s én is sokszor hivatko­zom rá, hogy az 1990-es évek­ben Szinyei András akkori polgármester felismerte en­nek fontosságát. Sokan emlé­kezhetnek a korabeli állapo­tokra: számos tradicionális gyár bezárta kapuit, az üze­mek leépültek, vagy létszá­mot csökkentettek, a vállal­kozások a helyüket keresték, az emberek jelentős része ki­látástalannak ítélte meg saját helyzetét, a munkanélküliség két számjegyű volt. A Szinyei András által irányított város- vezetés máig ható kezdemé­nyezése volt az ipari park lét­rehozása, a befektetők „ide- csalogatása”, az optimális kör­nyezet megteremtése. Amikor a polgármesteri székbe kerül­tem, úgy ítéltem meg, hogy ez a járható út, ezért már a kezdetekkor megfogalmaz­tam, hogy hasonló szemlélet­tel szeretném végezni a dol­gom. Az elmúlt évben bejelen­tett majd’ másfél ezer új mun­kahely, a prosperáló cégek tel­jesítménye, az újonnan érkező befektetők, valamint a további érdeklődők sora azt igazolja, hogy az elképzelés helyénvaló volt, és jelenleg is az. Persze, az elhatározás önmagában ke­vés; kitartó munkára, eredmé­nyes tárgyalásokra, hiteles­ségre, megfelelő kapcsolatépí­tésre és lobbitevékenységre van szükség ahhoz, hogy ne csak a levegőbe beszéljünk. Úgy gondolom, gazdasági partnereink soha nem von­ták kétségbe szándékaink ko­molyságát és eltökéltségünket- ehhez arra is szükség volt, van és lesz, hogy igazi part­nerként, ne pedig csupán adó­fizető kincsesbányaként szá­mítsunk rájuk -, s reménye­im szerint a hatvaniak is vilá­gosan látják, hogy kimondott szavainknak súlyuk van.- Az 1990-es évek második fele óta a mostani időszak te­kinthető az iparfejlesztés má­sodik hullámának. A csokolá­dégyár érkezésének a bejelen­tésével ez a fejezet lezárult?- Korántsem! Továbbra is jelentős a befektetők érdeklő­dése Hatvan iránt, köszönhe­tően a település kiváló adott­ságainak, geopolitikai-föld­rajzi elhelyezkedésének, az infrastruktúra színvonalá­nak, a munkaerő-utánpótlás­ban rejlő lehetőségeknek. Ott tartunk, hogy a rendezési ter­vünket is módosítani kellett az újabb igények miatt...- A munkaerő-utánpótlásnál álljunk meg egy szóra! Több­ször napvilágot látott, hogy or­szágszerte számos területen egyre kevesebb a képzett és a képzetlen munkavállaló. Mind­eközben Hatvan olyan jól áll e téren, hogy újabb és újabb cé­gek kívánnak itt letelepedni...?- Nem panaszkodhatunk, de természetesen bennünket is foglalkoztat, hogy miként alakul a helyzet a jövőben. Úgy vélem, megfelelő stratégi­ával, kellő időben meghozott döntésekkel - például hosszú távra szóló közép- és felsőfo­kú képzéssel, a cégekkel való együttműködés eredménye­ként kiépített „szociális há­A város továbbra is a katalizátor szerepét vállalja. lóval” - bátran tervezhetünk távlati időszakokra is. Elkép­zeléseinkben a város tovább­ra is a katalizátor szerepét vállalja, vagyis a munkaadói igényeket, a keresletet felmér­ve közreműködik a „toborzás­ban”, elemezve és számításba véve nemcsak a környék, ha­nem a tőlünk északabbra lé­vő földrajzi területek adottsá­gait is. Úgy látom, s az adatok is azt támasztják alá, hogy akad még tartalék munkaerő bőven.- A bevezetőben utaltam rá, hogy az idegenforgalom fej­lesztését még „ízlelgetik” a hatvaniak, hiszen a környék ko­rábban soha nem számított tu­risztikai célpontnak. Fordulat történt? Ha igen, mi változott meg az elmúlt években?- Elsősorban a szemlélet! Régebben valóban nem dús­káltunk turistacsalogató „lát­ványosságokban”, ám időben felismertük, hogy a mosta­nában tapasztalható kedve­ző változásokra építve bát­ran elkezdhetünk egy folya­matot, amelynek sikere az egész város hasznára válhat. Mint mindig, ha lehetősé­gem adódik, most is megem­lítem a kastélyt, benne a va­dászati múzeummal, a meg­szépült Főteret, a vadaspar­kot, a serfőzdét, a főváros és a Mátra közelségét, az Alföld és a dombvidék találkozását, az autópályát. Továbbá a Népker­tet - ahol számos lehetőség kí­nálkozik, a sportlétesítmény fejlesztése mellett akár egy kisebb vasútmúzeum is el­képzelhető -, a termálvizün­ket, a fejlődési pályára állított strandot, a kiállítóhelyeket, a gazdag rendezvényprog­ramot, és még sorolhatnám. Mindezek csábítóak lehetnek a messze földről érkezett láto­gatók számára, s bízunk ben­ne, hogy előbb-utóbb fel is ke­rülünk az idegenforgalmi tér­képekre.- Ahhoz azonban, hogy a tu­risták „felfedezzék” Hatvant, rengeteg pénzre van szükség. Honnan lehet előteremteni a szükséges összeget, s ha elő is lehet, mi a garancia arra, hogy a befektetés meg is térül...?- Nyilván az anyagi kérdé­sek nem megkerülhetők, de Amint arról többször beszá­moltunk, hamarosan elkez­dődhet az új, több mint félezer embert foglalkoztató csoko­ládégyár építése Hatvanban. Amikor az érdekérvényesítés­ről és a lobbitevékenységről ér­deklődtünk, Horváth Richárd elmondta: még 2015 második felében kezdett tárgyalásokat Bassam S. Ghraouival, a Ghra- oui Csokoládé Manufaktúra Zrt. elnökével, aki nagyra érté­kelte Hatvan kiváló földrajzi el­helyezkedését és az autópálya közelségét, amelyhez a tervek szerint külön lehajtót is építe­nek majd. Fontos szempont to­vábbá, hogy az üzem főként az egykori cukorgyári tapasztala­Hatvanban - amint arról an­nak idején a Hírlap is beszá­molt - a decemberben beje­lentett, 540 embert foglalkoz­tató, szíriai alapítású csoko­ládégyár az eddigi legutóbbi új befektetés. A folyamatnak azonban ezzel még nincs vége a polgármester szerint. Hor­váth Richárd már megkapta a Külgazdasági és Külügyminisz­tériumtól a január 25-ére szó­ló meghívót, ami egy ugyan­csak nagyon fontos bejelentés­re invitál. Ekkor válik „hivata­számos olyan elképzelésünk is van, amelyekhez több fan­tázia kell, mint amennyibe kerülnének. Ilyen például a „dottó” - azaz a gumikere­kes kisvasút, amit több pró­bajáraton is kipróbálhattak már a hatvaniak -, de a víz­torony kilátóvá történő alakí­tása esetén is a várható nép­szerűsége nyomán aligha­nem megtérülnének a kiadá­sok. Sok más területen pedig olyan kész tervekkel rendel­kezünk, amelyekkel a siker lehetőségével pályázhatnánk különböző uniós és hazai tá­mogatásokra. Ami a megté­rülést illeti, az önkormány­zatra nézve talán nem szá­molhatunk jelentős „direkt” haszonnal, ám közvetve az egész közösség profitálhat az idegenforgalomból. A szolgál­tatóktól a kereskedőkig szin­te a teljes vállalkozói réteg, a kulturális és a civil szfé­tokkal rendelkező női munka­erőnek adhat munkát. Lapunk úgy értesült, hogy a cég szeret­ne létrehozni csokimúzeumot és látogatóközpontot is, ahol az üzem titkaiba is bepillan­tást nyerhetnének az érdeklő­dők, akik meg is kóstolhatnák az ínyencségeket. A polgár- mester nem aggódik amiatt, hogy nem lesz elegendő mun­kaerő, mivel - mint elmondta - már most is sokan érdeklőd­nek az itteni lehetőségek felől. Egyúttal arról is tájékoztatott, hogy a tervezőasztalon már vé­géhez közelednek a munkák. Idén elkészülhet a beruházás, 2018 elején pedig indulhat a termelés a csokoládégyárban. lossá" a hatvani ipari park to­vábbi fejlesztésére vonatko­zó döntés, aminek eredménye­ként az állam hosszú távon lét­rehoz négy nagy gyártócsar­nokot, amelyeket azután bér­be ad az érdeklődőknek. A pol­gármester értesülése szerint ezek közül két csarnok meg­építése akár már 2017-ben el­kezdődhet, s egyes informá­ciók szerint érdeklődők is je­lentkeztek már. Mindez továb­bi hatvani munkahelyek száza­it jelentheti. ra is. Említhetném azt a han­gulatot, ami abból adódik, ha megtelnek élettel a terek, a kiállító- és vendéglátóhelyek, a múzeumok, a rendezvény­helyszínek.- Meg lehet jósolni, hogy mi­kor válik kézzelfoghatóvá az eredmény?- Már láthatók jelek - ilye­nek a már említetteken túl a kézilabda- és rendezvény­csarnok hamarosan elkezdő­dő építése, a gyermekmeden­ce átadása vagy az FC Hatvan infrastruktúrájának fejleszté­se -, amelyek bizakodásra ad­nak okot. Tudjuk, még sok-sok munkára van szükség ahhoz, hogy a jégcsarnok megvalósí­tásától a termálszállóig, vagy a befektető által ígért csokolá­démúzeumig minden terv va­lóra váljon. Ha időpontot kell mondanom, úgy vélem, öt éven belül Hatvan turisztikai­lag is vonzó település lesz. A Bosch továbbra is fontos stratégiai partnere a településnek Próbajárat a Kossuth téren: városnézésen a „dottóval”, ami a turistákat is szolgálja majd

Next

/
Thumbnails
Contents