Heves Megyei Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-23 / 19. szám

4 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2017. JANUÁR 23., HÉTFŐ Novemberben több belföldi turista járt régiónkban Az országos átlagot meghaladó volt a szőlőtermés 2016-ban Szép borok a Mátrában A mátrai hegyközségi tanácselnök jónak tartja a tavalyi termésátlagot és a szőlő minőségét is ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Novem­berben a belföldi utazóknak köszönhetően nőtt a szállodák vendégforgalma Észak-Ma- gyarországon. Ám a Tisza-tó- nál a tavalyihoz mérten keve­sebb időt töltöttek a hazai ven­dégek, ezt pedig a több külföl­di turista sem kompenzálta. A KSH összesítése szerint novemberben a régió kereske­delmi szálláshelyei 151 ezer vendégéjszakáról adtak szá­mot, 17 százalékkal többről, mint egy évvel korábban. Eb­ből 132 ezer volt a belföldiek, s 19 ezer a külföldiek által itt töltött nap, előbbi majdnem 21 százalékos növekedés, utób­bi négyszázalékos csökkenés. A Tisza-tó 11 ezres vendégéj­szakaszáma nyolc százalék­kal maradt el az egy évvel ko­rábbitól, kilencezret a belföldi vendégeknek, kétezret a kül­földieknek köszönhetnek a hotelek, panziók, ez tízszáza­lékos csökkenés, illetve ötszá­zalékos növekedés. Az első 11 hónapot tekint­ve Észak-Magyarország 2,124 millió vendégéjszakánál járt, ez 5,2 százalékos emelkedés egy év alatt, míg a Tisza-tó 308 ezres forgalma 2,9 százalékos gyarapodás. Míg az északi régió vendégéjszakáinak zö­me a belföldieknek köszönhe­tő (1,762 millió éj), addig a Ti- sza-tónál 110 ezer éjt fizettek a külföldiek. Utóbbi harma­dával több az előző évinél, s ez kompenzálta a majdnem 9 százalékkal alacsonyabb bel­földi éjszakát. Országosan 16- 17 százalékos volt a növeke­dés novemberben, éves szin­ten pedig 6,5 százalékos. T. B. Egyre több a vendég A kivágások után újra nö­vekszik a szőlőültetvények területe a Mátrában, s a bo­rok minősége is évről évre javul a borvidéki elnök meg­látása szerint. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu MÁTRA Soha rosszabb évet, ezt kívánja dr. Nyilas János, a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke. A szakember a máso­dik legnagyobb hazai borvi­dék tavalyi évéről elmondta, a különböző nehézségek ellené­re pozitívan értékeli 2016-ot, ugyanis a szélsőséges időjá­rás, amely az ország más tája­in károkat okozott (tavaszi fa­gyok, nyári jégesők), a Mátrát elkerülték.- Kedvezően ítélem meg a tavalyi szőlészeti-borászati te­vékenységet, ezt az elért ter­mésátlagok és a minőség is alátámasztják - foglalta össze a történteket dr. Nyilas János. - Borvidéki átlagban a hektá­ronkénti szőlőtermés mennyi­sége meghaladta a nyolc és fél, s megközelítette a kilenc ton­nát, ez pedig több az országos átlagnál. Körülbelül ötvenezer tonna szőlőt takarítottunk be, ennek döntő részét helyben dolgozták fel, csak minimá­lis mennyiséget szállítottak ki a borvidékről. Összesen 350 ezer hektoliternyi bort ál­lítottak elő, azt készítik most elő értékesítésre a borászatok. A minőség is megfelelő volt. A szüret kezdetén a koraiak­nál a cukorfokok elmaradtak, de a gerincet adó savak meg­voltak. A szép ősznek köszön­hetően pedig a szüret máso­dik felében a cukrot tekintve is kiemelkedő volt a termés. Jó alapanyagból szép terméke­ket készítettek a borászok, az újborok kóstolókon, versenye­ken bizonyították ezt. Megemlítette a hegyközsé­gi tanács elnöke azt is, hogy a borkészletek jelentősek, a ter­mékek szépek, a piaci érdek­lődés ellenben visszaesett, ez pedig az árakban is jelentke­zik. Ősszel a szőlő felvásárlá­si ára is 5-10 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel ko­rábbinál, miközben a termés- mennyiség nőtt, így a költsé­gek és a bevételek szinten ma­radtak. A borászatok ered­ményt akartak, s úgy tűnik, a piac lanyhulása az ő igazukat támasztotta alá, hiszen nin­csenek olyan árak, mint sze­rették volna. Abban bíznak, hogy a tél pozitív irányba moz­dítja el a borárakat. Dr. Nyilas János kifejtet­te: a borvidéki borversenyen tapasztalják az előrelépést, mind a borászatok technológi­áját, mind a borászok szakér­telmét tekintve. Az országos borversenyeken is egyre több mátrai résztvevő szerepel, kö­szönhetően annak is, hogy a borvidéki aranyérmesek ne­vezési díjait a hegyközségi ta­nácsok megtérítik. Dr. Nyilas János kiemelte, nagy siker volt nemrégiben, hogy egy mátrai olaszrizling országos kategó­riagyőztes lett, miközben év­tizedek óta a Balaton-felvidék adta az első helyezettet. Ta­valy sok aranyérmes bor volt az országos megmérettetése­ken, a nemzetköziben pedig Növekedésnek indult a borvidék A Mátrai az ország 22 borvi­déke közül a második legna­gyobb termőterületű a Kun­sági mögött, a történelmi­ek közül az első. Dr. Nyilas Já­nos szerint míg 15 éve 7200 hektárnyi szőlő volt a Mátra környékén, addig a támoga­tott kivágásnak köszönhető­en ez 5000-5200 hektárra csökkent. Az utóbbi években ismét elindultak a telepíté­sek, így 6200-6300 hektár­ra tehető az ültetvények mé­rete. Az elmúlt öv év telepíté­seit nézve területarányosan a Mátrában volt a legmagasab­ba az ültetvényrekonstrukció. bronz- és ezüstérmeket nyer­tek a mátrai nedűk.- Sokat tettek a szőlészek és borászok, hogy a Mátra az őt megillető helyre kerüljön, de nem lehetünk elégedettek, mert nincs olyan nagy hírne­vünk, mint Egernek, Tokajnak vagy Villánynak. Az erkölcsi elismerés a borpiacon is sokat hozna számunkra - fejtette ki a borvidéki elnök, aki hang­súlyozta, bár a borvidéken ta­lálható az országos szőlőterü­let tizede, mégis a borexport harminc százalékát teljesítik. Nem csupán a minőséget kell emelniük, marketingre is töb­bet kell áldozniuk. A Mátrára eddig is a gyü­mölcsös, illatos, üde borok voltak a jellemzők, és ezt is igyekeznek megtartani. A fe­hér szőlők aránya hetven százalék a borvidéken, újab­ban egyre többen foglalkoz­nak rizlingszilvánival, amely Nyugaton kedvelt és keresett fajta. A feldolgozási technoló­giában továbbra is a reduktív eljárás a domináns, a piacon kedvelt borok előállításához erre lesz szükség továbbra is. A környéken van számos boros rendezvény, kiemelked­nek az Orbán-napi ünnepsé­gek, a Gyöngyösön rendezett háromnapos borbemutató, il­letve szeptemberben a Mátrai Szüreti Napok. Országosan je­lentős esemény a budapesti Bormustra, amelyre mindig sok mátrai borász jelentkezik. Pozitívumai is lesznek a mínuszoknak Dr. Nyilas János szerint a bor­vidéken bizakodva tervezik a 2017-es évet. A tartós hideg szelektálhatja a kártevő rova­rokat és gombákat, ez kedvez­het a növények ápolásának, a növényvédelmi helyzetnek. Ám a mínusz 16-18 Celsius-fo- kos hidegek a gyengébb ültet­vényekben, a lazább rostú sző­lők fáiban, rügyeiben károkat okozhatnak. Lehet, hogy elő­fordul majd ablakosság, a csa­pok közül nem fog mind kifa­kadni. A mérések, a rügyek ál­lapotának szemrevételezése majd február második felében történik meg. Vannak félelmek a szőlőtermesztőkben a tartós hideg hatásai miatt. Hevesbe is jöhetnek a külföldi munkavállalók Ukránok állásokban Az országos átlagot meghaladó ipari növekedés Hét százalék bővülés EGER Heves megyét is elér­te a munkaerőhiány. A Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara tájékoztató fórumot szervez arról, hogyan is fog­lalkoztathatnak külföldi mun­kavállalókat a cégek. A febru­ár 2-án ló órakor kezdődő ren­dezvényen a szerb, szlovák és ukrán munkásokat toborzó cégek képviselői, külföldieket foglalkoztató vállalkozások vezetői lesznek a vendégek.- Érzékeljük, hogy egyre több szakember kellene - fej­tette ki File Sándor, a HKIK gazdaságfejlesztési igazgató­ja. - A hosszú távú megoldás a képzés, de most prompt meg­oldás kell, hiszen nincs kellő számú munkaerő. Alternatí­vaként szóba jöhet a külföldi­ek alkalmazása. Vannak, akik piaci alapon segítik ebben a vállalkozásokat, hiszen a szükséges képzettségű, meg­határozott területen dolgozó embereket toboroznak. És itt lesz a megrendelői oldal is, akik beszámolnak tapasztala­taikról, hogyan lehet jogszerű­en foglalkoztatni, milyen költ­ségekkel, s hogyan illeszked­nek be a vendégmunkások. Kérdésünkre, hogy a téma már tavaly ősszel előkerült or­szágos szinten, érkeztek hí­rek az ukrán munkaerő tobor­zásáról, s ez érzékeny terület lehet, elmondta, a gazdasági érdekek felülírnak mindent. A munkaerőhiány napi szin­ten nagy veszteséget okoz, s miközben megvannak a lehe­tőségek, a vállalkozások nem tudnak termelni. Az ide érke­ző ukrán vendégmunkások szakképzettek. Elárulta, a kamarák közül elsőként vágnak neki e kér­déskörnek, ám a Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei cégek­nek már van tapasztalatuk. File Sándor szerint cselekedni kell, a megyei cégeket érdekli ez a megoldás. Bár a szomszéd megyében már bevett gyakor­lat, Hevesbe még nem érkez­tek csoportosan külföldi ven­dégmunkások. T. B. HEVES MEGYE Tavaly novem­berben az ipari termelés vo­lumene országosan 0,6 száza­lékkal haladta meg az egy év­vel korábbit. Az első 11 hóna­pot figyelembe véve a bővü­lés egyszázalékos volt Míg az export minimális mértékben emelkedett (köszönhetően annak, hogy a járműgyártás visszább esett), a belföldi ér­tékesítés 1,7 százalékkal nőtt. Heves megye ipara a KSH szerint novemberben 7,2 szá­zalékkal bővült, ez 106,585 milliárd forint. Az első tizen­egy hónap mérlege 9,4 száza­lékos növekedés volt, s az ipar cégek termelése meghaladta az 1103 milliárd forintot. T. B. Kellően növekedett a termelés a Gyetvai Packnál is i

Next

/
Thumbnails
Contents