Heves Megyei Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-21 / 18. szám

2017. JANUÁR 21., SZOMBAT Háromszázötvenmillióból éledt újjá a magtár Szelfi népviseletben Akár egy szatócsboltban. A szihalmi Magyar-Tár-Ház nem hagyományos múzeum, az eszközök kipróbálhatók, a ruhák felölthetők Magyar-Tár-Ház, interaktív élményközpont avatását tar­tották pénteken Szihalmon. A 350 milliós, jórész uniós forrásból megvalósult léte­sítményben a múlt értéke­it a jelen technikai lehetősé­geivel őrzik meg a jövőnek. Outi Rita rita.guti@mediaworks:hu SZIHALOM - Legyünk büszkék a térségre, amelyben élünk - hangsúlyozta Nyitrai Zsolt or­szággyűlési képviselő, minisz­terelnöki megbízott a szihal­mi Magyar-Tár-Ház avatóün­nepségén tartott beszédében. A honatya meglátása szerint Szihalmon egyszerre nyitottak az újra és tisztelik a hagyomá­nyokat, fontosnak tartják a ré­gi értékek megőrzését. Szavai szerint igenis van mire büsz­kének lennünk Heves megyé­ben. Világraszóló tervnek ne­vezte azt az elképzelést, mely szerint 2023-ban Eger lehetne Európa kulturális fővárosa.- ízek, látvány és interakti­vitás hármasában mutatja be küldetése szerint a ház a Kár­pát-medencei magyarság nép­rajzi értékeit - foglalta ösz- sze dr. Gecse Annabella nép­rajzkutató a kiállítást bemuta­tó ünnepi beszédében. - A cé­lunk az volt, hogy közel hoz­zuk az emberekhez a népi kul­túrát, amelynek manapság egyébként is divatja, vonzása van. Ez pedig legegyszerűb­ben úgy lehetséges, ha nem­csak bemutatjuk nekik a régi korok viseletéit, tárgyait, ha­nem ki is próbálhatják azokat. A szihalmi Magyar-Tár-Ház- ban pedig bármelyik látogató szelfizhet majd népviseletben, de szabadon próbára teheti tu­dását a néprajzi anyaghoz ké­szült applikációkon, számító- gépes játékokon is. Az állandó és egy-egy tájegységet bemu­tató, időszaki kiállításokon kí­vül táborokkal, lovas és gyer­mekprogramokkal, koncer­tekkel, színházi előadásokkal várják a közönséget. A külön­böző jellegű látnivalók és szol­gáltatások révén a „MAGTÁR” tartalmas és hasznos kikap­csolódást biztosít a gyerme­kektől az idősekig, valameny- nyi érdeklődő számára. Az újonnan átadott látogató­központot a Tarna-mente - Ti- sza-tó ÖKO 2000 Alapítvány működteti, s mint azt Már­kus János András projektme­nedzser elmondta, az első év­ben 15 ezer, az ötödik évre pe­dig 21 ezernél is több látogató­ra számítanak.- Az idei évre tervezett láto­gatószám kétharmadára már van foglalásunk, minden remé­nyünk megvan rá, hogy tartani is tudjuk a tervet - tette hozzá. Az önmagát a „Magtár” pro­jekt szellemi atyjaként aposzt­rofáló dr. Joó Csaba alpolgár­mester, a helyi Tobán Hagyo­mányőrző Egyesület alapítója, magángyűjteményével járult hozzá a látogatóközpont anya­gához. Elmondta, a magyar­ság népi kultúráját bemutató központ egyfajta kitörési pont lehet a település számára. Az alpolgármester szavai­val összecseng, amit Bóta Jó­zsef Sándor polgármester fo­galmazott meg az ünnepsé­gen. Kiemelte: Szihalom tu­risztikai értéke nő meg a léte­sítmény átadásával. Magtárból élményt nyújtó tér Az 1700-as évek végén épült, háromszintes, káptalani mag­tár nem pusztán megjelené­sében alakult át jelentősen, hanem funkciói is jóval sok­rétűbbé váltak. A szihalmi in­teraktív élményközpont meg­álmodói az egykori gazdasá­gi ingatlanban méltó környe­zetben kívánják bemutatni a Kárpát-medence magyarságá­nak kulturális értékeit, a múlt megőrzésre érdemes tárgyi és szellemi elemeit, szeretnék, ha a Magyar-TÁR-Ház Sziha­lom és a térség egyik turisz­tikai és kulturális központjá­vá nőné ki magát. A Magyar- Tár-Ház többet nyújt a látoga­tóknak egy hagyományos mú­zeumnál. A felajánlásokból, magángyűjteményekből ösz- szeállított kiállítás népi mes­terségeket, viseleteket, bú­torokat, használati tárgyakat mutat be, digitális eszközöket is felhasználva. A látogatók nemcsak megnézhetik a kiál­lítást, hanem kézbe is foghat­ják a tárgyakat, hagyományos ételeket kóstolhatnak, külön­böző feladatokat oldhatnak meg. A tárházban négy rész­re, az Alföldre, a Dunántúlra, Felvidékre és Erdélyre, oszt­va dolgozzák fel a Kárpát-me­dence magyarságának kultu­rális, néprajzi értékeit. MEGYEI KORKÉP Beteg árvák Tari Ottó tario@index.hu H atvanba költöztetnék a fóti gyermekotthon lakóinak egy részét. Noha az erre vonatkozó tervek csak 2018- ra datálódnak, a hír máris megosztja a település la­kóit. Habitustól függően állami gondozottakat, lelenceket, szegény árvákat emlegetnek (megfelelő kor- és szociológiai környezetbe helyezve, tulajdonképpen valamennyi definíció megállja a helyét, ha nem is mindegyik polkorrekt), de van­nak, akik - tapasztalataikra vagy éppen előítéleteikre hall­gatva - jóval keményebben fogalmaznak. A városban működött már ifjúsági otthon, a mai rendőrség helyén, s ki így, ki úgy emlékszik azokra az időkre. A fenn­tartások jó része jogos, hiszen valóban éltek itt problémás ka­maszok, megannyi bosszú­Ha megvalósul, semmiféle hátránnyal nem jár. ságot okozva környezetük számára. Aztán ott vannak a közelmúltbeli híradások - javarészt a bulvársajtóból -, amelyek részletesen taglal­ják egyes, a napjainkban gyermekközpontnak nevezett in­tézményben élő fiatalok viselt dolgait, illetve azt is, hogy im­már a menekült kiskorúaknak is szállást biztosítanak. Mindezek ugyancsak a sztereotípiákat erősítik. A valóság viszont ezzel szemben - mint szinte mindig - jóval árnyal­tabb: a híradások szerint a belvárosba - úgynevezett lakás­otthonokba - huszonnégy tartósan beteg, fogyatékos és há­rom évnél fiatalabb apróságot szeretnének elhelyezni. Úgy gondolom, ez, ha megvalósul, semmiféle hátránnyal nem jár a településre nézve, sőt, a város emberbarát képét is tovább erősítheti. Emellett nem elhanyagolható az a negyven továb­bi új munkahely sem, amivel az említett intézkedés járna. Sokkal nagyobb probléma, hogy Hatvan lendületben lévő gazdasága mellett az illetékesek képesek-e biztosítani ezt a számottevőnek mondható kapacitást. Akadályozta a forgalmat a férfi MÁRKÁZ Autójával akadályoz­za a forgalmat a település egyik lakosa - panaszolta el markazi olvasónk a múlt hé­ten a Hírlapnak.- Községünkhöz tartozik egy kivezető út, amely amíg Markazhoz tartozik, le van aszfaltozva, onnantól kezdve pedig egy földútként üzemel tovább, amelyet a helyi lako­sok ritkán használnak - me­sélte olvasónk. - Én azon a kevesek közé tartozom, akik szeretnék igénybe venni ezt a földutat. Az út utolsó házá­nak lakója azonban az út szé­lén tárolja a „lomjait”, gépjár­művével pedig rendszeresen az út közepén parkol. Emiatt a többi autósnak képtelenség to­vább haladnia a földútra, ami az erdő alá vezet. Az üggyel kapcsolatban a markazi férfi a helyi önkor­mányzathoz fordult hivatalos levelével, amelyben arra kér­te a jegyzőt, intézkedjenek. Elpanaszolta továbbá, kérése eredménytelennek bizonyult, mert a jegyzőtől nem kapott választ, az érintett, helyi la­kos pedig autójával továbbra is az út közepén parkol.- A jegyző még egy válaszle­vélre sem méltatott - fogalma­zott olvasónk. - Másfél hete ismételten jeleztem felé pana­szomat, és kértem, lépjen va­lamit az ügyben, de azóta sem történt változás.- A fent említett útszaka­szon parkoló jármű tulajdono­sának figyelmeztetése az ön- kormányzat feladata, amely - bejelentéstől eltérően, doku­mentáltan - szóban és írásban is megtörtént - közölte dr. Mo- hácsy Tamás jegyző. - Azóta többször - legutóbb pénteken - ellenőriztük a korábbi fel­szólításban foglaltak betartá­sát, és nem találtuk nyomát a kérdéses autónak. A további­akban alkalomszerűen ellen­őrizzük. M. A. A civil napokról is tárgyaltak Egy ember súlyosan megsérült a balesetben Karambol a Kertészen Gyógyhely lehet Demjén az idén EGER Az Egri Civil Kerékasz­tal soros ülését tartották szer­dán a Civil Házban, ahol a na­pirend előtti bejelentéseket tárgyalták. Jakabné Jakab Ka­talin ismertette a forrásterem­tési munkacsoport javaslatait, az egyszázalékos kampányra vonatkozó hálózati működést segítő pályázati programokat. Ezt követően Fűrész János szervezőbizottsági társelnök értékelte a január 13-án, pén­teken megtartott Civil Rande­vút, majd megválasztották a XXII. Eger Ünnepe - Civil Na­pok szervezőbizottságát. Dr. Varga Gyula soros elnök pe­dig a kerekasztal honlapjáról is szólt. M. A. EGER Baleset történt pénteken reggel nyolc óra után Eger­ben, a Kertész utcán. Érdek­lődésünkre Kovács Nikolet­ta, a Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság sajtóreferense el­mondta, hogy a jelenleg ren­delkezésre álló adatok alapján két személyautó ütközött ösz- sze a Kertész utcában, a Nap­sugár és a Hadnagy utca kö­zötti szakaszon. A helyszíne­lés idejére teljes szélességé­ben lezárták az érintett sza­kaszt. A balesetben egy ember sérült meg, információink sze­rint súlyosan, őt a mentők kór­házba szállították. A baleset körülményeit az Egri Rendőr- kapitányság vizsgálja. R. L. Frontálisan ütközött a két autó a Kertész utcában DEMJÉN Elkészült a község sa­ját forrásból finanszírozott ra­vatalozója - tájékoztatta la­punkat Demjén polgármeste­re, Fodor Géza. Ezzel együtt a Dósa úton a járdát is felújítot­ták, s a fejlesztések nem értek véget, 2017-re további terveik vannak.- Szeretnénk folytatni a ke­rékpárutat a településen be­lülre is, terveink szerint a ta­vasz végén, a nyár elején el­kezdődhet a kivitelezési mun­ka. Szeretnénk nyílászárókat cserélni az orvosi rendelőn, ja­vítani a szigetelést és élhetőb­bé tenni az épületet, melyben az orvosi rendelő mellett a pol­gármesteri hivatal és a posta is működik - részletezte a ter­veket. Elárulta azt is, esélyük van arra, hogy az év második felében gyógyhellyé nyilvánít­sák a községet. Ha anyagi le­hetőségeik engedik majd, foly­tatják a közúthálózat felújítá­sát is. A felsoroltak a 2017-es év projektjelnek gerincét je­lentik, de a polgármester hoz­zátette: ezek mellett számos apróságot is terveznek. A köz­ségben február 8-án fórumot szerveznek, mely alkalom­mal tájékoztatják a lakosságot a 2017. évi költségvetésről, és természetesen a lakosok meg­látásait, ötleteit is várják. A fó­rum 17 órától lesz Demjén mű­velődési házában. J. H.

Next

/
Thumbnails
Contents