Heves Megyei Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-18 / 15. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. JANUAR 18., SZERDA A helyi szénkitermelés esetleges újraindítása hevesieknek is kedvezhet Már tervezik Farkaslyukban a hajdani bánya újranyitását Egy csapat a hajdani szénfejtők közül. A Farkaslyuki Bányász Hagyományőrzők Facebook-oldaláról való a korabeli fotó Megyehatáron átnyúló kezdeményezések születtek A térség polgármesterei örülnének a közeli új munkahelyeknek, de sok még a kérdőjel a bányászat jövőjével kapcsolatban. Tóth Balázs balazs-toth@partner.mediaworks.hu MEGYEHATÁR Huszonhét éve, 1990-ben zárták be az eger- csehi, s a farkaslyuki szénbányákat. Ózd, Kazincbarcika, Putnok környékén számos barnakőszénbánya (egyebek között Csernely, Királd, Putnok, Nagybarca, Izsófalva) működött a XX. században, ezek közül indítanának egyet újra 2017-ben (először a nyitás és az építés jelentene feladatot, s évek múlva termelhetne). A farkaslyuki bánya Gyür- ky-tárnáját, ahogyan arról korábban már beszámoltunk olvasóinknak, 2011-től kezdte el újra feltárni egy Ózdra bejegyzett cég, igaz, emellé már egy másodikat is alapított egy másik befektető. A szenet kézzel termelnék ki, ehhez, ha évek múlva beindulna a termelés, 100-150 emberre lesz szüksége a vállalkozásnak. A helyiek közül nem mindenki hisz a tervek megvalósulásában. A hírről természetesen a környékbeli Heves megyei települések vezetői is értesültek, ahonnan évtizedekkel ezelőtt jártak át a bányába dolgozni emberek. Gyérebb a közlekedés Ózd felé jelenleg- Szilvásváradot is érinthetné a bánya újranyitása, de kérdés, hogy járnának-e dolgozni innen az emberek. Szilvásváradról, Nagy visnyóról régen, a fénykorban többen dolgoztak az ózdi, királdi bányákban, a nagyapám is Ózdon volt fúrómester - emlékezett Szanisz- ló László, Szilvásvárad polgármestere. - Farkaslyuk ide csak 15 kilométer, de, hogy a szilvási munkaerő megje- lenik-e ott, az függ például a közlekedéstől. A tömegközlekedés most nem a legjobb, régen voltak bányászjáratok, de ha a Volán alkalmazkodik a helyzethez, akkor innen is mehetnének az emberek. Ózdra már nem nagyon járnak dolgozni csak azok, akik az elmúlt években onnan költöztek Szilvásváradra, ők jellemzően magasan kvalifikált emberek, s autóval járnak be. A nagy többségnek inkább Eger a vonzó, a fiatalok pedig külföldre, Nyugat-Magyarország- ra, Budapestre mennek a főiskola, egyetem elvégzése után, de a szakképzett munkaerő is arra vándorol. Nagy kérdés, hogy volna-e tehát olyan, aki átjárna innen Farkaslyukba, vájárként dolgozni.- Amíg működött a bánya, addig Nagyvisnyóról sokan vállaltak munkát ott, most viszont gond arra a közlekedés. Nagyvisnyóról csak átszállással lehet eljutni Ózdra busszal. Ózd és térsége beékelődik az Aggteleki- és a Bükki Nemzeti Park közé. Fontos volt, hogy a város is meg tudja állítani a hazai turizmus résztvevőit egy különleges attrakcióval. Riz Gábor szerint a közelmúltban átadott Digitális Erőmű és Filmtörténeti Élménypark a Kohászattörténeti Skanzennel együtt már az elmúlt évben is nagy számú láEnélkül nem fogják tudni felszívni a környékbeli munka- nélkülieket. Várjuk, hogy mi történik majd, hiszen reménykedtünk abban, hogy a szomszédba jön egy nagyobb volumenű beruházás. Kicsit szkeptikus is vagyok, hogy lesz-e elegendő munkaerő. Egy börtön is nyílik ugyanis Ózdon, sokakat fölvesznek mindenféle munkakörbe. Először tanbányaként működhetne Akik pedig korábban a bányákban dolgoztak, azok korkedvezményes vagy rokkantnyugdíjba jöttek el a bezárás után. így nincsenek már olyanok, akik az egykori dolgozók közül aktívak volnának - mutatta be a helyzetet Csőgér Bálint, Nagyvisnyó polgármestere, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a közmunkásokat most még inkább a munkaerőpiac felé igyekeznek terelni. Miközben a kis falvakban is 40-60 közmunkás dolgozik, addig a munkahelyeken rimánkodnak értük. A bélapátfalviak közül a cementgyári időkben csak néhá- nyan vállaltak munkát Ózdon, s a bányászatot is a helyi kőbánya jelentette.- Örülnék a szénbányászat togatót vonzott. A fejlesztés nagyon sokat jelentett az ózdiaknak, hiszen két olyan ikonikus ipari műemlék épületet is sikerült ezzel megmenteni, mint a volt fúvógépház és erőmű épülete. (Igaz, az attrakcióval nem volt mindenki elégedett.) Elképzelhető egy Szilvásvárad és Ózd közötti kerékpárút építése. Riz szerint a kerékpáros turizmus újraindulásának, arra a környékre nagyon sok új munkahely ráférne. Sok arra a munkanélküli, a vájáriskola is hasznos volna számukra. A bélapátfalviak a cementgyárfénykorától, 1980-tól nem nagyon dolgoztak ott, inkább a helyieknek adott munkát a szénbánya. A bélapátfalvi bányászat speciális volt, hiszen külszíni kőbányászat folyt a Bélkőn, robbantással, ez más tudást igényelt, mint ami ahhoz kell, amit Farkaslyukban terveznek. Akik a bezárással elveszítették munkahelyüket, nem maradtak itt, hanem a dinamikusan fejlődik, a lehetőségek bővítése kiemelten fontos Ózd térségnek is. A térség önkormányzatai összefogva próbálják kialakítani a Szilvásváradot Ózddal összekötő kerékpárutat, elsősorban európai uniós támogatással. Ez az út a tervek szerint rácsatlakozna a már meglévő Borsodnádasd- Ózd kerékpárútra. Beszélt még megmaradt cementgyáraknál vállaltak munkát - magyarázta Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere. Ornódi László Istvánná dr., az Ózdi Szánbányák Zrt. és a Farkaslyuki Szénybányák Zrt. vezérigazgatója kifejtette, előbbi cégnek jelenleg kutatási joga van a területen. A zárójelentés elkészítését követően környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás következik, végül a bányatelek fektetése.- Az eddigi munkálatokat száz százalékban magántőkéből finanszírozták és jelena turizmust és a gazdaságot segítő útfejlesztésekről is. A Nóg- rádot Észak-Hevesen át Borsoddal összekötő 23-25-ös főutakat továbbfejlesztik. A településeket részben elkerülő gyorsút fejlesztése 2020 után valósul meg hazai forrásból. Az utak több szakasza addig is új kopóréteget kapott, segítve a biztonságos közlekedést. leg is magánpénzből fedezik. Minden állami segítséget elfogadunk, ha lesz, de egyelőre nincs ilyen szándék kilátásban, így nem is tudunk vele számolni. A cég jelenleg egyébként állagmegóvást végez a bánya területén, átlagosan 4 dolgozóval és a műszaki vezetőkkel. A bányatelek fektetéséhez szükséges tőke rendelkezésünkre áll, ezt követően a tulajdonosok meg kívánják nyitni a bányát - válaszolt érdeklődésünkre a vezérigazgató, akit arról kérdeztünk, van-e elég tőkéjük egy bánya nyitásához, s miért volt szükség két cég alapítására.- Az új céget azért hoztuk létre, hogy a kutatás befejezése után a bányászati engedélyt már tőkeerősebb befektetővel tudjuk kivitelezni. A bányának több része van, valóban a tanbánya szerepét fogjuk hangsúlyozni, és abból a bányából fog indulni a termelés, párhuzamosan az oktatással. Amint ön is látja 2016. június kilencedikével történt a tulajdonosváltás és én is akkor kerültem a cégbe, szándékaink komolyak, hiszen nagy összegű tartozásokat rendeztünk, amelyeket az előző vezetés halmozott fel. Mindkét céget én vezetem, de ennek nem csupán gazdasági és szakmai oka van - tudtuk meg a vezérigazgatótól. Japán technológiában reménykednek Riz Gábor, a térség ország- gyűlési képviselője szívügyének tartja a bányát, őt is megkérdeztük. Elmondta, a négy éve született Nemzeti Energia- stratégia fontos szerepet szán a szénnek, a környezetbarát módon történő hasznosításával. Magyarországon a szén hasznosítása ügyében három térségben jött létre szénklasz- ter, az egyik Észak-Magyar- országon. Ezek tagjai önkormányzatok, felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és állami háttérintézmények.- Év végéig kell elkészíteni azt az előkészítő anyagot, amely alapján a kormány felelős döntést hozhat a szén jövőjével kapcsolatban. Erre tavaly 100 millió, idén 250 millió forintot különítettek el. Ebben szerepe van Farkaslyuknak is - tudatta Riz Gábor. Mint mondta, a farkaslyuki bánya elsősorban tanbányaként jöhet szóba, támogatva a középfokú bányászképzést, a még meglévő szaktudás átadását, a gyakorlat megszerzését. A farkaslyuki bányatelek kutatási szakasza jelenleg zárul, ami alapján az üzemi terv elfogadásával lehet megkezdeni a működést. Kérdés, hogy hol van a gazdaságossági szint, mi az az energiaár, s az a technológia, amely mellett kifizetődő a szénvagyon kitermelése. Az elmúlt három évben a japán és magyar kormányközi egyezményen alapulva elkészült az a sok száz oldalas tanulmány, amely a japán tisztaszén technológia hazai adaptációs lehetőségét vizsgálja. A megyei ön- kormányzat belépett az Európai „Szén Kerékasztal” szakmai szervezetbe, amely fontos lobbiszervezetként segíti az európai szén- és energiaipar európai szintű együttműködését. Az elmúlt években a borsodi térségben Felsőnyárádon - az ottani szénvagyonra alapozva - a Miskolci Egyetemmel közösen már készül az az elsősorban kutatási célú tiszta- szénüzem, amely eredményeinek figyelembevételével lehet bővíteni a hazai felhasználás lehetőségeit. Az új eljárások elsősorban a nem hagyományos erőművi, hanem a környezetet nem terhelő „tiszta technológiákat” dolgozzák ki. Riz Gábor szerint a farkaslyuki tanbánya létrehozására azért is szükség van, hogy a Miskolci Egyetem bányász szakos hallgatói megismerhessék a mély- művelésű bányatechnológiákat. A kormány fontos döntés előtt áll: új technológiák bevezetése és a hazai energiabiztonság megteremtése mellett egy nagy múlttal rendelkező munkakultúra megtartását is biztosíthatja. Régen kemény próbát jelentő eszközökkel dolgoztak e helyen
