Heves Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-09 / 289. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 9., PÉNTEK A parlagfű pokollá teszi az allergiások életét. A szakemberek nehéz terepi viszonyok között is igen lelkiismeretesen derítik fel a fertőző területeket Helybe jött a filozófia HATVAN A hatvanihirek.hu közlése szerint Kovács Gábor és szerzőtársa, Mester Béla - a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársai - mutatták be a héten az Identitások és médiák l-ll. című tanulmánykötetet a városi könyvtárban. Az első a nemzeti, nyelvi és vallási identitásról és asszimilációról, a hagyomány és moder- nitás problémáiról, a nagyvárosi életforma és vidék kérdéseiről szól. A második jelentős része új szempontokat felvetve kapcsolódik ahhoz, amit magyar filozófusok az utóbbi évtizedekben a szóbeliség-írásbeliség témakörében írtak. S. S. Pályáztak, nyertek, s jövőre építenek CSÁNY AZ adósságkonszolidációban nem részesült települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatására kiírt pályázaton ismét 44 millió forint támogatásban részesült a község helyhatósága. Az elnyert összegből a testület döntése alapján felújítják a Rákóczi, a Temető, a Magyar, a Dobó és a Malom utcákat, valamint az Úttörő utca egy részét. A munkálatok a hatvanonline információi szerint a közbeszerzési eljárás lebonyolítása után 2017 első felében kezdődnek. S. S. Luca-nap előtt lesz falugyűlés SZILVÁSVÁRAD A község hivatalos honlapján invitálják falugyűlésre, valamint közmeghallgatásra a helyi polgárokat. A település önkormányzata a helybelieket december 12-én, hétfőn, 17 órától várja a falugyűlésre az új községháza házasságkötő termében. A közmeghallgatást a rendezvény előtt - délután 4 órától - tartják meg ugyanezen a helyszínen. S. S. A Jobbik országgyűlési képviselője intézett írásbeli kérdést a földművelési miniszterhez a parlagfűhelyzetről. A kiadott megyénkénti adatok alapján mi a hevesbeli állapotoknak jártunk utána. A jelek szerint szűkebb pátriánkban kiemelkedők a felderítési mutatók. Síké Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE Magyar Zoltán (Jobbik) képviselő írásbeli kérdésére a földművelési miniszter megküldte azt a táblázatot, amelyben a parlagfű elleni védekezés megyékre lebontott adatai szerepelnek. Tanulmányozva a kapott információkat, arra a következtetésre jutottunk, hogy Pest megyét követően a legszennyezettebbnek a mi megyénk tűnik. Meg is kérdeztük Huszárné Bodor Évát, a Heves Megyei Kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági, növény- és talaj- védelmi főosztály növény- és talaj- védelmi osztály vezetőjét, hogy jól látjuk-e, s ha igen, milyen okokra vezethető ez vissza? Az osztályvezető válasza szerint a földhivatal által bemért parlagfűfoltok száma megyénkben 154, a területnagysága 267 hektár. Értelmezésük szerint az országos adatokkal való összehasonlítás nem az átlagosnál magasabb fertőzöttséget, hanem ellenkezőleg: a jobb felderítési arányt jelenti. Hevesben a parlagfű-felderítést a földhivatalok szakemberei végzik, gyakran a növényvédelmi szakemberekkel együtt, és a nehéz terepi viszonyok között is igen lelkiismeretesen teszik ezt. Arra is kíváncsiak voltunk, mi az oka annak, hogy közérdekű elrendelés csak az esetek egyharmadában volt. Kevés ez vagy elegendő, hiszen más megyékben magasabb az arány?- A felderített parlagfüves terület és az elrendelt közérdekű védekezések aránya évente más és más - adott magyarázatott a statisztika ezen adatára a szakember. - Az egyes évek nem hasonlíthatók össze. Példaként: ha a csapadékviszonyok miatt a napraforgó termesztésében alkalmazott gyomirtó szerek nem képesek kifejteni a tőlük elvárható hatást, több a napraforgó-termesztőkkel szembeni eljárás. Közérdekű védekezés elrendelésére viszont nem feltétlenül kerülhet sor, hiszen ha nincsenek meg a jogszabályban rögzített feltételek, nem kötelezhető a termelő a számára aránytalanul nagy gazdasági veszteség eltűrésére. Ezen esetekben az eljárás csak növényvédelmi bírság kiszabásával végződik. Huszárné szerint egyébként a parlagfű elleni hatékony fellépés nem könnyű feladat, lényegében folyamatos küzdelem. Ennek része a hatósági fellépés is, amely jogszabályokon alapul. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVi. törvény szerint „A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.” A törvényben foglaltak betartásának ellenőrzését külterületen az ingatlanügyi hatóság (földhivatalok), belterületen pedig a jegyző végzi.- Ha. a földhasználó parlagfű elleni védekezési kötelezettségét nem teljesíti, szintén törvényi kötelezettségként előírt közérdekű védekezést lehet elrendelni. Külterületi ingatlan esetében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (megyei növényvédelmi hatóság), belterületen a jegyző jogosult erre - mondta az osztályvezető, aki ismét hangsúlyozta, hogy az elrendelésnek jogszabályi korlátái vannak: „Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50 százalékát, és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30 százalékot meghaladja.” Megtudtuk azt is, ha a föld- használó a védekezési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a törvény növényvédelmi bírság kiszabását is elrendeli minden esetben, függetlenül attól, hogy rendeltek-e el közérdekű védekezést. A bírság kiszabásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg, alapja a károsítóval fertőzött terület mérete, valamint a károsító borítottság átlaga. A növény- és talajvédelmi osztály vezetője tudatta azt is, hogy 2016-ban több millió forintra rúgott a megállapított bírság megyénkben, az egy földhasználót terhelő legmagasabb összeg több százezer forint volt. A jogszabály a visszaesők.szankcionálását is elrendeli, miszerint azonos tényállás és három éven belüli ismételt jogsértés esetén a növényvédelmi bírság összegét az irányadó bírságtétel összegének más- félszeresében kell megállapítani.- Sajnos megyénkben is vannak visszaesők, akik általában két csoportba sorolhatók: egy részük olyan földhasználó, aki nem tud területet vagy kultúrát váltani (például több éve monokultúrában termeszt napraforgót). Más részük sajnos például kora, vagy egészségi állapota miatt nem képes a tulajdonában lévő termőföld megfelelő művelésére - fogalmazott Huszárné Bodor Éva, aki elárulta azt is, hogy a közérdekű védekezés elrendelésén és a növényvédelmi bírság kiszabásán túl a hatóságnak egyéb szankcionálási lehetőségei nincsenek.- Természetesen fontos feladatnak tekintjük az érintett termelők és földhasználók folyamatos tájékoztatását, figyelmük felhívását a védekezési kötelezettségre, s a parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos szakmai ismeretek oktatását is - tette hozzá. Embernek is gondot okoz a parlagfű A parlagfű egyik legismertebb gyomnövényünk, melynek kártétele mezőgazdasági és humán egészségügyi szempontból egyaránt jelentős. Az ország egész területén elterjedt. A talajra igénytelen, a szárazságtűrése kiváló. Nagy növekedési, szaporodási erélye révén köny- nyen felülkerekedik más növényeken. Egy közepes növény akár több tízezer magot is érlelhet. A magvai rendkívül ellenállók, a talaj mélyebb rétegeiben akár évtizedekig is csíraképesek maradnak: így sajnos biztosított a talajok hosszú távú fertő- zöttsége. A virágai július ele- jén-közepén jelennek meg. A virágok beporzását a szél végzi, így a virágpor akár 100 km távolságra is el tud jutni. A virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztus hónapban történik meg, ezután kisebb meny- nyiségben egészen a fagyok beálltáig elhúzódik. A gyomnövénynek természetes ellensége nincs. Számos gyomirtó szerrel szemben már ellenállóvá (rezisztenssé) vált. Segítségükkel életet, reményt adnak a betegeknek Tízszeres, százszoros véradók EGER Az egyetem dísztermében köszöntötték csütörtökön azokat a hősöket, akik már jó néhányszor adták vérüket, hogy segítsenek embertársaikon. A Magyar Vöröskereszt területi szervezetének ünnepségén a műsorok és a kitüntetések átadása előtt dr. Palotai Zsuzsanna az önkormányzat képviseletében, az egri Vöröskereszt területi elnökeként köszöntötte a meghívottakat. Történelmi visz- szatekintésével alátámasztotta, hogy már 1492-ben felfedezték: a vérátömlesztéssel életet lehet menteni. Dr. Rácz Katalin, az Országos Vérellátó Szolgálat Egri Területi Vérellátójának vezetőfőorvosa hangsúlyozta, sok Dr. Rácz Katalin: a véradók közül sokakat már barátként köszöntenek örömet kapnak a segítő szándékú emberektől, sokukat barátként köszöntik véradásaikon.- Magyarországon 1989 óta november 27-e a véradók napja. Ez alkalomból a sokszoros véradókat, a véradást szervezőket ünnepeljük, tüntetjük ki, és ők kapnak jelképes ajándékot. Rendezvényünket megtartottuk Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen, december 8-án Egerben is megszerveztük - nyilatkozta Gortva József, a Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének vezetője. A programra 80 véradót vártak, ők legalább tízszer, de olyan is volt a meghívottak között, aki több mint százszor adta vérét. J. H. Bért emel, adót csökkent a kormány EGER - Az előttünk álló esztendő a béremelések és az adócsökkentés éve lesz - jelentette ki Nyitrai Zsolt, a Fidesz Heves megyei elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett: a baloldali kormányok más szemlélet szerint dolgoztak. Inkább adtak segélyt az embereknek, mint munkát vagy munkalehetőséget.- Az Orbán-kormány hatalomra kerülésével szemléletváltozás következett be. Mi azt mondjuk, segély helyett munkát, munkalehetőséget, s az ezzel járó, lehetőségek szerint megfelelő bért adjunk az embereknek - fogalmazott. Ismertette: a minimálbér 2017-ben 15 százalékkal emelkedik, közel 127 ezer forintra, a szakmunkás-minimálbér 25 százalékkal, csaknem 161 ezer forintra. Egyértelmű a cél is: a munka megbecsülése, a jó szakemberek megfizetése legalább egy erős minimálbérrel.- A kormány a béremelésért cserébe adócsökkentéssel segíti a munkaadókat. A vállalkozások esetében 9 százalékos társasági adót vezetünk be, ami az egész Európai Unió legalacsonyabb társasági adója, azért, hogy Magyarország legyen az egyik legvonzóbb befektetési övezet - tette hozzá. Hasonló témában tartott tájékoztatót tegnap Hatvanban Szabó Zsolt államtitkár, a térség parlamenti képviselője is. S. S.