Heves Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-31 / 307. szám
14 TÁRGYALÓTERMEK birodalmában 2016. DECEMBER 31., SZOMBAT Bírósági sztorik: a vádlott saját fizikai megsemmisítését kéri az utolsó szó jogán A terhelt fizetné a szakértőket Egy kör elmeszakértői vizsgálatot és a velük járó szak- véleményt rendelt az egyik bírósági tárgyaláson a vádlott. Egy másik terhelt tudatta: beperli a bíróságot az őt ért sérelmek miatt. Egy harmadik pedig a férje hamvait tartalmazó urnát is elhozta, mondván, a bíróság őt is beidézte. A különleges és humoros tárgyalótermi sztorikból adunk az alábbiakban egy csokorravalót. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu HEVES MEGYE Év végéhez közeledve arra kértük az Egri Törvényszék elnökét, dr. Nyíri Beátát és a munkatársait, hogy a Nyitott Bíróság program jegyében szűkebb hazánk bírái lepjék meg a Hírlap olvasóit olyan történetekkel, amelyek megmosolyogni valók, igazán emberiek. S arra utalnak, hogy a pulpitusok közepén helyet foglaló szigorú tekintetű, taláros asszonyok és urak is megjegyzik a legfurcsább eljárásokat, illetve azok szereplőit. TANÚMEGHALLGATÁS NYITOTT ABLAKON ÁT- Talán nincs is olyan bíró, akinek valamelyik tárgyalásán ne fordult volna már elő szomorú, vidám vagy érdekes történet - mondta elöljáróban dr. Nyíri Beáta, aki elsőként indította el a különleges tárgyalótermi történetek sorát.- Az egyik tárgyalásom például, amelyen két férfi közötti szerződéses jogvitát kellett eldönteni, mindenképpen emlékezetes maradt, mert egyszerre volt tragikus és vicces is. A elnök asszony a tárgyalásra mindkét felet megidézte. Amikor beszólította őket a tárgyalásra, akkor egy idősebb néni jött be a terembe. Kiderült, ő a felperes felesége, ám az alperes nem jött el. Innentől folytassa ismét dr. Nyíri Beáta:- Megkérdeztem a nénitől, hogy a férjét idéztem, ő hol van? Az asszony enyhén megemelte a kezét, amelyben egy kis batyu volt és azt válaszolta, itt van ő is. Akkor szóljon neki, hogy jöjjön be, kértem.- De hát itt van! - válaszolta és ismét megemelte, most már erőteljesebben a kis batyuját.- De hát hol? - kérdeztem. Erre ő elővette a csomagjából a férje urnáját és így válaszolt:- Idézni tetszett, hát elmentem a hamvaiért Debrecenbe, hogy ide tudjam hozni. Mert akit idéznek, annak ugye, el kell jönni. Ez a kötelessége...! A törvényszék elnökének a legkülönlegesebb tárgyalása a Hevesi Járásbíróságon volt, ahol egy kollégáját helyettesítette.- Amikor megérkeztem Hevesre - emlékezett -, azt vettem észre, hogy az egész testem csupa-csupa kiütés. Ezért a tárgyalás megkezdése előtt átszaladtam a körzeti orvoshoz, aki megállapította, hogy rózsahimlős vagyok. A tárgyalásra már sokan várakoztak, ezért nem tudtam, mitévő tegyek. Tárgyaljak? Akkor megfertőzöm az ügyfeleket. Halasz- szam el a tárgyalást? Az sem jó, hiszen húzódik a per. Volt egy tárgyalóterem, amelynek A tárgyalótermek hangulata legtöbbször - érthetően - komor. Ám előfordul, hogy a pulpituson középen helyet foglaló bíró is elmosolyodik egy-egy humoros vallomáson az ablaka a bíróság belső udvarára nyílt. Mindenkitől megkérdezte a titkárnő, fél-e a fertőzéstől, átesett-e már a rubeolán. Aki nem félt, az bejöhetett. Aki nem akart megfertőződni, az választhatta az ablakot. így nyitott ablaknál hallgattam meg három tanút... Az elnök asszony hozzátette: - ez kétségkívül a Nyitott Bíróság program születése volt... FURA KÖZLÉSEK AZ UTOLSÓ SZÓ JOGÁN Nem mindennapi történetet mesélt el dr. Lezsák Miklós bíró. Egy négyvádlottas ügyben templomi kegytárgyak ellopásával vádolta az ügyészség a terhelteket, akik közül a harmad- és a negyedrendűek még a nyomozás során beismerő vallomást tettek „némi segédlettel”. Ám a bírósági szakban ezt visszavonták. Az eljárás alatt az első- és a másodrendű vádlott soha nem ismerte be a bűntény elkövetését.- Az elsőfokú bíróság elég sok tárgyalást tartott az ügyben és az egész bírósági procedúra bővelkedett humoros jelenetekben - sorolta visszapillantásában a bíró. - A legjellemzőbb az volt, amikor a perbeszédekre került sor. Az ügyészi vádbeszéd és az ügyvédi védőbeszédek után az utolsó szó jogán szólaltak fel a vádlottak, akik közül az elsőrendű felállt, és a saját teljes fizikai megsemmisítését kérte! A másodrendű terhelt, ahogy azt a bíróság előtt kell, felállt, és közölte, hogy ez az ügy szerinte nem normális, ezért elmeszakértői véleményt kér a saját maga, az vád képviselője, rámutatott az ügyészre és - rámutatott jelentőségteljesen a védőjére - az ügyvédje részére. Ezután leült, majd kisvártatva fölpattant és közölte: „Ja, és az egészet én fizetem”. Tulajdonképpen, ahogy rendes kocsmában illik, a jelenlévőknek egy kör elmeszakértői véleményt rendelt a vádlott, jelezve, hogy ezt ő fizeti. A másodfokú eljárás során mind a négy vádlottat felmentették... Dr. Lezsák Miklós hozzátette: a másodfokon eljárt bíróság is tartott az ügyben legalább három tárgyalást. Az egyiken a másodrendű vádlott 20-25 percet késett, és amikor a tanácsvezető bíró kérdőre vonta, hogy miért nem jött az idézésben megjelölt időpontban, felháborodva közölte, hogy bizony neki már elege van az egészből, ő az egész bíróságot be fogja perelni, továbbá 5 millió forintos kártérítést fog kérni az őt ért sérelmek miatt. Majd cinkosan és magabiztosan rákacsintott a védőjére, akivel bizalmasan, félhangosan közölte: - Nyugodjon meg, ügyvéd úr, a fele a magáé lesz! A bíró elárulta, a törA tárgyalás, amikor a Nyitott Bíróság program megszületett. ténet pontossága kedvéért dr. Kállai Sándor ügyvéd segítségét vette igénybe. „HOL ITT A KÁR, A BIRKÁK ELLENEK!” Dr. Hajdúné dr. Ruzsics Gabriella Erzsébet, az Egri Törvényszék elnökhelyettese négy sztorit mesélt el.- Még kezdő bíró voltam - elevenítette fel egyik első tárgyalótermi ügyét -, amikor az 1990-es évek elején tárgyaltam lopás miatt indult büntetőügyet. A vád az volt, hogy egy tsz-ből juhokat tulajdonítottak el. Elkezdtem a tárgyaláson a terhelt kihallgatását. Ő összeráncolt homlokkal, felvont szemöldökkel és őszintén csodálkozó szemekkel ezt a védekezést adta elő: „Bírónő! Én ezt az egész eljárást nem értem! Azt sem tudom, miért vagyok én itt? Az igaz, hogy néhány birkát elvittem, na, de hát lopta azt ott mindenki: a tsz-elnök, az agronómus! Meg különben is! Azt meg végképp nem értem, hogy hol van itt a kár, hiszen a birkák ellenek!” Dr. Hajdúné dr. Ruzsics Gabriella Erzsébet arról is beszélt, hogy olykor már az adatok felvételénél is bekövetkezhetnek nem várt furcsaságok. íme erre egy példa:- A vádlott kihallgatását megelőzően a személyi adatait rögzítettem, ami kötelező feladat egy tárgyaláson. Ahogy lenni szokott, rákérdeztem a családi állapotára is. Az illető hosszasan gondolkozott, majd így válaszolt: Hmmm, hát jó...! ADAGI EMELI, A KICSI MEG BEFÉR AZ ABLAKON Nem akármilyen magyarázatokat is hallhat egy bíró a vádlottak padjára kerülő emberektől. Érre említett egy történetet dr. Hajdúné dr. Ruzsics Gabriella Erzsébet. Egy falusi kisboltba törtek be, s a három vádlott - akiket tetten értek - már a tárgyalóterembe lépve is változatos képet mutatott. Az egyikük vézna, kicsi emberke volt, a másik erős, magas, a harmadik - aki a „figyelő” szerepét töltötte be - átlagos testalkatú, hunyorogva, bizonytalanul közlekedett, mert kiderült, 90 százalékos látáscsökkenésben szenvedett.- Az utóbbit megkérdeztem, miért pont ő lett a figyelő. A válasza logikus volt: „Bírónő! Hát az úgy történt, hogy az ajtón rács volt, ezért a nyitott bukóablakot választottuk, ám az meg nagyon szűkös volt, ráadásul sajnos, igen magasra tették! így azt találtuk ki, hogy a dagi tudja felemelni a kicsit, meg persze csak ő fért be az ablakon, így hát nekem maradt a hesszelés!” MOST AKART MEGJAVULNI A VÁDLOTT A tárgyalótermekben elhangzanak füllentések is. E mellébeszéléseknek is megvan az oka, ahogy ez az újabb elnök- helyettesi sztoriból kiderül. Az egyik elővezetett vádlott nagy csodálkozással fogadta a bíróság elé kísérését, mert állítása szerint ő nem is kapott idézést a tárgyalásra. A bírónő elé tette a tértivevényt, amelynek tanúsága szerint saját kezűleg vette át az idézését, de nem jelent meg, nem is mentette ki magát. Hát ezért mentek érte a rendőrök. Erre a terhelt széttárt karokkal, belátó- an közölte: „Jól van na, ez tényleg az én aláírásom, de hát próbálkoztam!” Azután előadta, hogy milyen peches volt. „Tetszik tudni bírónő, én a lakótelepen szinte mindenkit ismerek és hát, ha jöttek a rendőrök és kerestek valakit, mindig útbaigazítottam őket. Ma reggel megint megláttam a járőrautót, nagy készségesen odamentem, s kérdeztem, hogy uraim, tudok-e valamiben segíteni? Ők meg azt válaszolták: hát persze Béla, üljön be! Na, így kerültem én most ide!” Pályafutása alatt sok mindent megtapasztalt már az elnökhelyettes asszony, de a most következő történet azért kétségkívül nem túl gyakori.- Elfogatóparancs alapján kézre került, ifjú kora ellenére már többszörösen büntetett vádlottat kísértek elém a rendőrök - ismertette az esetet. - Az illetőt a korábbi ügyeiből már jól ismertem. Ezúttal arról kellett dönteni, hogy elrendelem-e az előzetes letartóztatását. A vádlott alkoholproblémával küszködött, ezért az előző napi őrizetbe vétele, s a fogdán töltött éjszaka szemmel láthatóan megviselte. Könyörgő szemekkel, sűrűn pislogva nézett rám, és síri hangon így szólt: „Drága bírónő! Ne csukjon már le! Hát éppen most akartam megjavulni...!” Épül-szépül a megyeszékhelyen a Törvényház, ahol a jövőre is sok emberi történet játszódik
