Heves Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-03 / 284. szám

4 EGER ÉS KÖRNYÉKE 2016. DECEMBER 3„ SZOMBAT Böjti étkek fesztiválja ANDORNAKTÁLYA Örömmel készülődnek a faluban a böjti étkek fesztiváljára, hi­szen az országban is egye­dülálló rendezvény beke­rült a megyei értéktárba. A már hatodik éve megtartott eseménynek mindig akad­tak illusztris vendégei, leg­utóbb dr. Nyitrai Zsolt, a tér­ség országgyűlési képvise­lője. Vámosi László polgár- mester közölte: a december 11-i rendezvényről csütörtö­kön tartottak egyeztetést a még elvégzendő teendőkről a szervezők. S. S. Ünnepeinek kicsik, nagyok NOSZVAJ Pénteken este ren­dezték meg a gyerekeknek a Mikulás-ünnepséget - tud­tuk meg Bóta Géza polgár- mestertől, aki elmondta: ka­rácsony előestéjén a nagy- családosok ünnepelnek együtt. Felszerelték a díszki­világítást is a falu központ­jában. Karácsonyfát is állí­tottak az iskolánál, a hiva­tal előtt, s az emlékműnél. A község egészének ajándé­ka, hogy sikeres volt a kon­szolidációs pályázatuk. Az el­nyert húszmillió forintból le­cserélik a hivatal épületének tetőszerkezetét, felújítják az épület külsejét, s egy útsza­kaszt is javítanak. S. S. Télre, tavaszra készülnek FELSŐTÁRKÁNY A télre való felkészülés utolsó fázisánál tartanak a faluban, befeje­zik a kátyúzási munkákat, hogy a téli hóeltakarításnak ne legyen akadálya. Végez­tek több árok kitisztításával is, ami már tavaszi előkészü­letnek számít. Befejeződött a fő tér rekonstrukciója is. Utófinanszírozásos pályázat­ról van szó, várják a pályáza­ti ötmillió forintot. A beruhá­zás összege meghaladta a tizenötmilliót. S. S. Hat hétre Szarvaskő betlehem- falvává változott. Ezt az átlé- nyegülést az is észreveszi, aki éppen átautózik a településen a 25-ös főúton, mert arra van dolga. Ám sokan vannak, akik csak azért jönnek ide Egerből, hogy megnézzék azt a csak­nem negyven figurát, amiket szorgos helybeliek készítettek. Síké Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu SZARVASKŐ Akkor is észrevet­tük volna, hogy történt valami a faluval, ha a kis község lelkes polgármester asszonya, Szabóné Bállá Marianna nem hívja fel rá a figyelmünket. Ám szólt, így a fel­fedezésen túl írunk is róla, hogy mások is, minél többen észreve- hessék. Ott van persze még hír­verésnek a helység közösségi ol­dala is. Biztosan hatékony, mert vasárnap este, alighogy álltak már a figurák - a három kirá­lyok a megyeszékhely felől, a má­sik irányból pedig a pásztorok az állataikkal, de főként a báránya­ikkal megtelt a falu egriekkel. A község vezetője elmesélte azt az elgondolást is, ami alapján át­alakult az eddigi karácsonyváró koncepció, most nem egy nagy betlehemet építettek az emlék­műnél, hanem egy kisebbet a templom lábánál. Viszont ideve­zetik azokat, akik Szarvaskőbe érkeznek akár délről, akár észak­ról a 25-ösön. Az emlékműnél, a betlehem régi helyén Miklós püs­pök áll. A látványa lenyűgöző. A szegények támogatójaként is is­mert püspök figurájánál elhelye­zett befőttesüvegből egyébként pici emléktárgyat is vehetnek ki maguknak a látogatók.- Az első tapasztalatok is azt mutatják, hogy észlelve a figu­rákat, az autósok jó része tesz is egy kitérőt, úgy halad be a falu­központba vagy a királyok, vagy a pásztorok útján, hogy a másik irányba kihajtson onnan - fogal­mazott a Szabóné Bállá Marianna. Tény, hogy a polgármester asz- szony előadása felkeltette a mi ér­deklődésünket is, és ezért felke­rekedtünk. Téli hétköznapon, a déli órákban egy ilyen kis telepü­lés nem az utcán éli az életét. így volt ez érkezésünkkor is, a hatás messziről mégis olyan volt, mint­ha egy ilyenkor is nyüzsgő hely­re értünk volna. Gáspárt, Meny­hértet és Boldizsárt láttuk meg el­sőként. Pontosabban a tavaly már látott Mikulás és krampuszos szán meg egy angyal után köz­vetlenül a három királyokkal ta­lálkoztunk, akik hívogatóan mu­tatták az utat a központ irányába. Alaposan szét is néztünk a pol­gármesteri hivatal és a templom határolta téren. Mindenhol apró barikák, oldalt pásztortűz, körü­lötte pásztorokkal jelezte: ünne­pet várnak betlehemfalván. Azért helyi lakost is láttunk, meg is szólítottuk. Ágika munká­jánál fogva naponta bejárja a tele­pülést, és úgy gondolja, hogy igazi mesehangulat volt már itt a csip­kebogyó-fesztivál idején is, ami­kor először jelentek meg nagyobb számban figurák a településen. A mostani látványról azt mondta, hogy neki nagyon tetszik. Betlehem-falvát figurákból, fa- és rongybábukból összehozni természetesen nem kis munka volt. Ennek is utánajártunk. Leg­alább húszán dolgoztak a polgár- mester vezetésével, hogy minden időben elkészüljön. Fodorné Ildi­kó, aki tősgyökeres szarvaskői, volt az, aki a legtöbb „asszony­munkát” végezte, míg a vázakat, a kereteket Lőrincz József készí­tette. Ő képviselő is a helyi önkor­mányzatban, már tíz esztendeje. Fodorné Ildikó a Hírlap kér­désére úgy reagált, hogy a pol­gármester asszonnyal ketten csinálták a munka java részét, egymást vitték bele ebbe a do­logba, vagyis az ötletelés, a ru­ha és más tárgyak beszerzése, az öltöztetés folyamatába.- A faluban sok ruhát össze­gyűjtöttünk. A birkafejekből 20 darabot egy egri barátnőm csi­nált, a másik varrta a pásztorfe­jeket. Ki kellett tömni szivaccsal, szalmával, szemet kellett készí­teni neki. Kedden a közmunkás segítségével még gyártottam négy pásztort - idézte fel az el­múlt napok történetét Ildikó, aki elárulta, hogy a figurák száma 40 körül lehet. Számára nagy öröm a látványuk. Pont ott lakik a betlehemnél, még este is rálát, hogy mennyi autó bemegy oda.- A figurák közül József a ked­vencem, van egy pásztorom is és a kisbirka. Ő a betlehemben talál­ható nagyon kis bárány, egy puló­verbe húztunk bele egy fatuskót, így született. A házam előtt is egy pásztor ül a pádon - tette hozzá. Az első fogadófigura ötletgaz­dája, azóta is minden bábu vázá­nak, keretének készítője Lőrincz József tudatta: még a 2007-ben rendezett csipkebogyó-fesztivál idején gondolkozott azon, hogy mivel lehetne reklámozni a ren­dezvényt. Akkor született meg a főző nénike figurája az unokával és az üsttel. Nagy sikere lett, s hozta a többit. A következő nagy állomás volt, amikor betlehemet építettek az emlékműnél. Fenntartóként, majd működtetőként is példaértékű gazdái voltak az intézményeknek Semmilyen jogukról nem mondtak le EGER A város köznevelési intéz­ményeinek a Klebelsberg Intéz­ményfenntartó Központ (Klik) működtetésébe adásáról szóló közgyűlési döntéssel a grémi­um november 24-i ülését köve­tően foglalkozott lapunk. Terje­delmi okokból az ügy néhány fontos részletére nem térhet­tünk ki, most ezt pótoljuk. A ma­gyar iskolaügyet nyomon köve­tők előtt ismert, hogy a parla­ment döntése alapján a jogutód szervezethez - megyeszékhe­lyünk esetében az Egri Tanke­rületi Központhoz - kerülnek át a Klik illetékességi körébe tar­tozó köznevelési intézmények fenntartói jogai és kötelezettsé­gei. A tankerület által fenntar­tott, az idén még az önkormány­zat működtetésében lévő isko­lákkal kapcsolatos jogok és kö­telezettségek a jövő évtől ugyan­csak a központhoz kerülnek. Er­ről is az országgyűlés döntött, amit legutóbbi ülésükön az eg­ri képviselők többségi szavazás­sal megerősítettek. A közgyűlést követő téma­szüret elnevezésű sajtótájékoz­tatón a polgármester, Habis László jelezte, hogy olyan mo­dellt dolgoztak ki, amely a meg­változott jogszabályi feltételek és keretek között is megőrzi a megítélésük szerint nagyon jól működő, s az eddigiekben be­vált formát. A közgyűlés által elfogadott előterjesztés szerint az Egri Közszolgáltatások Váro­si Intézménye (EKVI) vállalko­zói szerződést köthet a január 1-jével felálló tankerületi köz­ponttal. így a továbbiakban is azok a szakemberek végezhe­tik ezt a munkát, akik a karban­tartói feladatot eddig is ellátták. Az iskolaműködtetésben dolgo­zó köztisztviselők, közalkalma­zottak, munkavállalók a Klik utódszervezetének foglalkozta- totti állományába kerülnek át. A polgármester emlékezte­tett a közgyűlési vitában elmon­dottakra: a város önkormányza­ta az előterjesztés elfogadásával nem mondott le semmilyen jog­ról. Éppen ellenkezőleg. A már létező, törvény adta keretek kö­zött a legideálisabb megoldást fogadta el, saját hatáskörben. Ha ezt a város - szoros együttmű­ködésben a Klikkel - nem tette volna meg december 15-ig, úgy az egri iskolák jövőbeni működ­tetési feltételeiről nem helyben, hanem a minisztériumban szü­letett volna döntés. A városve­zető hangsúlyozta, hogy a ma­gyar települési önkormányza­tok - eltérő pénzügyi helyze­tükből adódóan - eltérő színvo­nalon voltak képesek működtet­ni az iskolákat.- Mindannyian büszkék lehe­tünk arra, hogy Eger korábban fenntartóként, majd működtető­ként is példaértékű gazdája volt az intézményeknek. Ennek kö­szönhető, hogy a Klik nem a pi­acról, hanem a várostól kívánja igénybe venni a karbantartási szolgáltatást, hiszen ezt eddig is kiválóan végezte az EKVI.- Az önkormányzat nem tör­vényt hoz, hanem a törvény ad­ta keretek között törekszik a le­hető legjobb megoldásra. Ezért nem világos számunkra, hogy miért keletkezett a közgyűlés­ben vita arról, amiről a parla­ment már döntött, azaz az isko­lák működtetési jogáról. A hely- beni megállapodás az egri gyer­mekek és családok érdekét, az egri iskolákban zajló szakmai munka színvonalának megtar­tását szolgálja - hangsúlyozta Habis László. S. S. Hívja a Heves Megyei Hírlap újságíróját! SIKE SÁNDOR elsősorban az Egerben és tér­ségében élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 30/266-2366-os telefonszámot hétköznapokon! HEViSilteS % A legszebb fekvésű település betlehemközséggé változott ; iLíé». É wlÁ síi llMá « .......k Lő rincz József és a „gyártás” ti. Legalább másfél héten át készítettük. Innen jöttek, onnan jöttek barátok, volt, aki nekem segített a vá­zakat csinálni, más a höl­gyeknek segített a bábu­kat varrni, öltöztetni. A bet­lehemépítés napján is töb­ben jöttek a faluból. A hú­szat biztosan közelíti a köz­reműködők száma - tette hozzá. Szerinte ez az egész történet a készítőinek is nagy örömet okoz, meg az itt élőkön is látszik, hogy örülnek neki.- Jöttek követők, segítet­tek emberek. A végére már odáig jutottunk, hogy ötle­tekkel is megkerestek - mondta Lőrincz József. - Legutóbb azt gondoltuk, hogy nem egy ponton kel­lene valamit csinálni, és akkor állt elő Fodorné Ildi­kó az ötletével, hogy csinál­juk meg az egész falut bet­lehemnek. Ezt az elgondo­lást szőttük aztán tovább, s advent első vasárnapjá­ra állt már a „kenyér háza", mert a betlehem ezt jelen-

Next

/
Thumbnails
Contents