Heves Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-02 / 283. szám
14 CSALÁDI KINCSESTÁR 2016. DECEMBER 2., PÉNTEK Tőzsérné Géczi Andrea minden szünidőt Pilinyben töltött Amikor én még kislány voltam - ezúttal Tőzsér Istvánná Géczi Andrea, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatónője mesél gyermek- és fiatalkoráról a Hírlapnak. Őt korábban Baráth Zoltán színész ajánlotta a visz- szatekintő cikk alanyának. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu rus sokat adott nekem, szerettem, hogy valamiben kitűnhetek. Komoly szakmai munka folyt ott, sőt még a Magyar Rádió is készített rólunk felvételt. Főiskolán már zenekarban játszottam, sőt, egyszer a másodhegedű első pultjában ülhettem, amikor Weiner Leó Rókatáncát adtuk elő - mondta mosolyogva, büszkeséggel a hangjában. Megtudtuk: Andrea sok fiús dolgot tanult meg édesapjától, aki a téglagyárban volt gyárvezető.- Szigorú, de következetes ember volt az édesapám, és engem nagyon szeretett. Vele beszéltem meg sok mindent, és inkább apás voltam, mint anyás, ha lehet így mondani. A szüleimtől megtanultam, hogy minden embert tisztelni kell. Hagyták, hogy a saját utamat járjam, szeretetben neveltek, támogatták a döntéseimet, én pedig nem akartam mást, mint megfelelni és minden területen jól teljesíteni - fogalmazott így a megyei könyvtár vezetője, aki azt is elárulta: már kislányként pedagógus akart lenni. Ezt mi sem jelzi jobban, mint az, hogy mikor megkapta az első kutyáját, tanította, és osztályozta is az ebet, a jegyeit pedig egy osztálynaplóba jegyezte fel. Ilyen volt a karácsony a Géczi családban Mivel közeleg a karácsony, megkértük Andreát, idézze fel azt is, náluk hogyan telt a szenteste.- Ünnepekkor a hagyományos karácsonyi ételeket készítettük el, makos guba és fahéjas. túrós lepeny került az asztalra - mesélte. - Édesapám mindig elővett egy almát, amit egyenlő részre vágott fel, és EGER Andika - ahogy min denki ismeri - beszélgetésünk elején leszögezte, hogy nem jellemző rá, hogy a múltba nézzen, jobb szeret inkább a jövőbe tekinteni. Ám mivel tudta, hogy most egy kis visz- szaemlékezésre kérem, igyekezett feleleveníteni Olvasóinknak néhány kedves, gyermekkori történetét.- Mindig szerettem egri lenni, kislányként és felnőttként is - mondta a Bródy könyvtár igazgatónője.- Ám nagyon kedveltem azokat a nyári és téli szüneteket is, amiket a nagyszüle- imnél tölthettem Pilinyben. Ott éltek az unokatestvéreim is, akikkel mindig együtt játszottunk. Én voltam az egyetlen lány a „csapatban”, s egyke lévén, élveztem, hogy voltak pajtásaim, akikkel együtt bandázhattam a Nógrád megyei falucskában. Az unoka- testvéreim mind fiúk voltak, így ők nem rajongtak a babákért, ezért nem volt mit tenni, fociztam velük, vagy bunkert építettünk a határban. Minden szünidőt együtt töltöttünk szinte a felnőttkorunkig, és volt, hogy ők jöttek Egerbe. Na, akkor az egész napot a strandon töltöttük - mesélte Andika, s azt is hozzátette: egy dolog volt, amit nem szeretett, mégpedig az, hogy az unokatestvérei mindig későn keltek, ő viszont korán ébredt már gyerekként is, és sokat kellett várnia rájuk. Andika az iskoláit is Egerben végezte, az általánostól kezdve a főiskoláig bezárólag, ahol énekszakos tanítóként végzett. Felnőttkorában ugyan még szerzett egy diplomát Szegeden, de minden kapcsolódási pont - a család, a barátok és a munka - szorosan a hevesi megyeszékhelyhez kötik. mindenki ugyanakkora szeletet kapott, fokhagymából is jutott mindenkinek egy-egy gerezd, hogy a következő évben is egészségesek legyünk. Az ajándékozást sosem vittük túlzásba, és nálunk a Télapó hozott inkább több meglepetést: leggyakrabban könyveket, egyszer viszont akkor kaptam meg a hegedűmet.- Jó kislány voltam, de sosem értem el kitűnő tanulmányi eredményt. Viszont az ének-zenében mindig kiemelkedően szerepeltem - tudatta.- Hamar önálló lettem, egyedül jártam iskolába, de hozzáteszem: más világ volt még akkor. Úttörők voltunk, őrsi gyűlésekre jártunk, sok mindent tanultunk akkor: jó volt a közösségért dolgozni és felelősséget vállalni egymásért, tetteinkért. Általános iskolába - ami nekem a 8-as iskola volt a Cifrakapu téren - alsósként délelőttre, felső tagozatosként pedig már délutánra jártunk. A középiskolám a Dobó István Gimnáziumvolt, és zeneiskolában is tanultam mellette: hegedültem és énekeltem is. A kóÉfr/te# ifll Af jCsylSj SMLSlt VILÁGUNK Érdekes épületet látott? Szokatlan házat fedezett fel környezetében? Fotózza le, küldje el nekünk a képet a heol@heol.hu ra! Bemutatjuk. A hét épülete: a megyeszékhelyi ferences rendi kolostor EGE A megyeszékhelyi ferences - vagy „barátok temploma’’- templom nyugati oldalához műemlék kolostorépület csatlakozik. Utcai részét 1714-1716 között építették, amelyhez a későbbiekben udvari szárnyak csatlakoztak. Ezek négyzetes udvart zárnak közre. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747- ben. Az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt - tájékoztatott dr. Nemes Lajos történész, a Heves Megyei Levéltár egykori igazgatója, a Heves Megyei Honismereti Egyesület elnöke. A rendház építését 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült szárnyakat. Az épület egyemeletes, zárt sorú beépítésű, barokk stílusú. Bejárata egyszárnyú, kőkeretes, szemöldökdíszes, ami a keleti tengelyben nyílik. Az ajtó oromzatában a ferences jelvényt láthatjuk. Az udvari szárnyak a földszinten árkádívesek, amelyeket később beüvegeztek. A belső helyiségek keresztboltozatosak, a refektórium (a kolostor ebédlője) pedig háromszakaszos csehbol- tozatú. V. M. Forgács Elizabet az egri Neumann János Középiskola és Kollégium tizedikes diákja. Az Arany János-program részeseként kollégiumban lakik az egyébként pétervásárai lány. A magyar és történelem tantárgyakat különösen szereti, erre szakosodik majd, s a továbbtanulását is ebben az irányban tervezi. Szabadidejében sokat olvas. Szereti a verseket és a történelmi tárgyú könyveket. Ha ideje engedi, olvas A HÉT KÉRDÉSE Hogyan szervezzünk szülinapi zsúrt? Egyre divatosabbak a gyermekeknek szervezett szülinapi zsúrok. Olvasónk arra panaszkodik, hogy a családok pénztárcájától függően vannak nagyon rongyrá- zós partik is, amikkel egy szegényebb család nem tud versenyezni. Mit lehet ebben a helyzetben tenni?- teszi fel a kérdést Edit. Az alábbiakban néhány tippel szeretnénk segíteni. Az ötleteket a család.hu oldalon találtuk. A Fundamenta FundiMini kutatásából kiderül, hogy a többség otthon ünnepel, de gyakori megoldás a játszóházas helyszín is. A válaszadók nagyjából harmada szűkebb, családi körben ünnepel, a megkérdezettek 66 százaléka pedig a családtagokon kívül barátokat és osztálytársakat is meghív. Ilyenkor jellemzően 8-9 gyermeket látnak vendégül. A kutatás eredményei szerint játszóházi születésnapokat a nagyvárosban élő, felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők szerveznek, míg a kisebb településeken élő családoknál az otthoni helyszín a leggyakoribb választás. A FundiMini pénzügyi edukáci- ós szakértője szerint egyre több kiadás nyomja a szülők vállát, ezért nem árt odafigyelni a kisebb kiadásokra is, hiszen egy kis kreativitással sokat spórolhatunk a szülinap szervezésen is. íme néhány költségcsökkentő tipp: süssük meg otthon gyermekünk kedvenc tortáját a nagy napra! Ha nem vagyunk a konyha ördögei, muffinok vagy minitorták tetejére is kerülhetnek a gyertyák, így akár többféle ízesítéssel is megkínálhatjuk a kis vendégeket. Rendezzünk születésnapi bulit játszótéren vagy parkban! Egyre népszerűbbek az alternatív helyszínek, mint a park és a játszótér, ahol a gyerekek szabadon futkározhatnak. Készítsünk gyermekünkkel közösen ajándékot a születésnaposnak! Ha bevonjuk gyermekünket az ajándékkészítésbe, nemcsak a születésnapost lephetjük meg egy személyes ajándékkal, de eltölthetünk egy kellemes délutánt is csemeténkkel. Kézműveskedjünk a gyerekekkel! Ha belejöttünk a kézműveskedésbe, akkor készíthetjük együtt a dekorációt is, vagy bevonhatjuk a vendégeket is a játékba egy kézműves sarok felállításával. A gyerekeket jól lekötheti a közös barkácsolás, a zsúr során készült emlékeket pedig hazavi- hetik magukkal a buliról. B. K. A kis Andrea és egy vázá- nyi gyékény
