Heves Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-19 / 297. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 19., HÉTFŐ HÍREK Fraknói-díj az atyának HATVAN Kultúrateremtő munkájáért Fraknói Vilmos-díjat adományozott a hatvani kötődésű Pálos Frigyes atyának Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A hatvanonline szerint a díjat idén Szabó Irén, a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény vezetője, Tusor Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) docense és Pálos Frigyes katolikus pap, a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója vehette át. S. S. Fagyban is épül a lelátó SZILVÁSVÁRAD A kiemelt kormányzati lovas beruházás III. ütemén zajlik a lovaspálya lelátórendszerének építése - derül ki a település hivatalos honlapjának közléséből. A nyugati és északi homlokzaton állnak már a tartópillérek, a lelátórendszer elemeit emelik be a daruk. Elkezdődött a keleti oldalon is a lelátórendszer alatt húzódó épület alapozása, a stadion világítását biztosító oszlopok alapjainak betonozása. Épül a versenyiroda, folyik a tereprendezés. S. S. Televíziót kaptak az idősek HATVAN Nagy képernyős televíziót adományozott a Szent Erzsébet Idősek Otthonának Nádas Sándor önkormányzati képviselő. Az ajándékot megköszönő Gimesi József- né foglalkoztató szerint nagy öröm számukra, hogy ilyen ajándékot kaptak. A hatva- nihirek.hu közlése szerint Gi- mesinéjelezte: boldogoka lakók és az itt dolgozók is, hiszen így sokkal jobban láthatják a gondozottak a képernyőt. Az otthonban kedvelt elfoglaltság a tévézés, az ünnepek alatt pedig jó, hogy leköthetik magukat. S. S. Több mint húsz éve várat magára az iparterület kármentesítése Nehézfémek a talajban Húsz éve kezdték tanulmányozni, de érdemi kármentesítés nem történt a Bervá- ban, hívta fel a figyelmet a Greenpeace. Nehézfémek, olaj is került a talajvízbe. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu * li BERVA-VŐLGY Húsz éve tudnak a Berva-völgyben lévő szeny- nyező anyagokról, a terület kármentesítése érdekében azonban kevés dolog történt, hívta fel a figyelmet nemrég a Greenpeace. Az egykori Berva Finomszerelvénygyártó Rt. telephelyén kőolaj és kőolajszármazékok, valamint helyenként különböző nehézfémek, például kadmium, króm, nikkel, réz, cink, illetve ólom, továbbá egyéb szennyező anyagok vannak a talajban és a talajvízben. A talajfelszín közeli szénhidrogén-szennyeződések nagy koncentrációjú- ak, és helyenként a felszínen úsznak, ami azt jelenti, hogy az eddigieknél súlyosabb környezetkárosodást okozhatnak. Több ezer négyzetméteren a koncentráció meghaladja a határértéket. Az egyik fi- gyelőkútban megjelentek a felúszó fázisban lévő szénhidrogének, így valószínűsíthető, hogy a szennyeződés továbbterjed és veszélyeztetheti a közeli ivóvízbázisokat. A nehézfémek a vérre, az idegrendszerre hathatnak károsan, de több közülük erősen toxikus, rákkeltő. A szénhidrogén-szennyezés egyébként az egykori üze- manyagkutak és benzinraktár környékén a legerősebb, a nyílt színi forgácstároló pedig emulziókkal szennyezte a talajt. Az üzemben egykor hűtőgépkompresszorokat is gyártottak, így a hűtőfolyadék is a szennyezők között van. A gal- vánüzem és az ott keletkezett galvániszap felelős a nehézfémek megjelenéséért. Az 1990-es években megroppant cég 2002-ben ment csődbe, akkorra elkezdték volna a kármentesítést (1994- ben volt az első felmérés), de csupán 26 figyelő- és 12 termelőkút készült el, a folytatásra nem volt anyagi fedezet. A felszámolás során a területek nagy részét eladták, a vásárlók vállalták a környezeti kárelhárítási felelősséget. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség a szennyezéssel érintett összes ingatlan tulajdonosát kötelezte a kármentesítésre, azonban mivel a területek fele felszámolás alatt állt, nem tudta a ráeső költségeket finanszírozni, a szennyezés a területen maradt. A Greenpeace szerint a szennyeződés terjedéséhez az is hozzájárulhat, hogy az egykori gyár területe a bükki karszt délnyugati szélén helyezkedik el, mely sajátos földtani, vízföldtani felépítésű. Emiatt indokolt lenne a területen lévő szennyező anyagokra szigorúbb határértékeket előírni. A szénhidrogénnel szennyezett részeken a talaj felső 30-50 centiméterét talajcserével, a mélyebb réteFelsőtárkány önkormányzata nemrég területeket vásárolt a Bervában, elkezdték a karbantartó munkákat, az út kiszabályozását, telkek alakítását, előkészítik a vonalas közműszolgáltatók érkezését. A terület fejlesztését célzó pályázatuk tavasz óta készen van, de valószínűlegjövő tavasszal tudgeket helyben történő enzimes kezeléssel kellene megtisztítani. Ahol nehézfémekkel szennyezett a talaj, ott talajcserét kell végrehajtani. Juhász Attila Simon, Fel- sőtárkány polgármestere elmondta, az önkormányzatnak nem lesz pénze arra, hogy a kármentesítést elvégezze. Polgármesterként először Fodor Gábor környezetvédelmi miniszterhez fordult, hogy kormányzati segítséget kérjen, majd az azt követő kormányok környezetvédelmi felelőséhez is, de idáig nem járt sikerrel. Véleménye szerint a felszámolás költségeinek megfizetését meg kellett volna, hogy előzze a környezetvédelmi kármentesítés összege. Úgy véli, egyják majd benyújtani. Ha nyernének, bizonyos környezetvédelmi problémák megoldódnának, ugyanis a csapadékvíz és a szennyvíz kezelése szétválna. Jelenleg ezeket ülepítőtavakban gyűjtik és tisztítják, de a csapadékvizet és csurgalék- vizet külön szeretnék kezelni és jobban tisztítani. A vízbázis nincs veszélyben A Berva-völgytől délkeleti irányban helyezkedik el az Egér-Északi vízmű vízbázisa, amelyet a Heves Megyei Vízmű Zrt. kezel (az ipari területen nem ők szolgáltatnak). A vízbázishoz kapcsolódó diagnosztikai vizsgálatok a 2000-es évek elején kezdődtek, az utánpótlódási területen számos figyelőkutat is létesítettek, ahol vízkémiai, hidrodinamikai paramétereket vizsgálnak, a vízbázis védelme érdekében a szokásosnál több komponensre kiterjedően. Eddig semmilyen szennyezést nem észleltek. Szabó Tamás üzemviteli osztályvezető szerint a völgy nincs közvetlen kapcsolatban az Egert ellátó vízbázissal, a geológiai környezet gátolja a szennyezés átterjedését, bent tartja a Berva-völgyben. kori állami vállalatként a Berva kármentesítésében szerepet kell vállalnia az államnak.- Időközben volt egy uniós pályázat is, de elbukott, mert a Finomszerelvénygyár, amelynek területét' érintette volna, felszámolás alatt állt, 14 év után most ért véget. Jelenleg ilyen pályázat nincs, de várjuk, hogy legyen. Az Ökoplan ’97 Kft. felmérése szerint a kármentesítés 2008 környékén hatszázmillió forintba került volna, a költségek ma biztosan elérnék a milliárdos nagyságrendet - mondta lapunknak Juhász Attila Simon, aki azért is várna állami szerepvállalást, mert a felszámolás után is maradtak jelentős állami tulajdonú területek a gyárban.- A szennyezés megszüntetésére egyébként az önkormányzat kapott felszólítást sok éve, de nem a mi dolgunknak tartottuk, azon túlmenően pedig ezt lokálisan nem lehet megszüntetni. Vagy teljesen vagy sehogy, a talajvízzel ugyanis továbbterjednek a szennyező anyagok - mondta el a polgármester, aki szerint a szennyezés Eger északi vízbázisa felé mozdult. Jövőre adhatják be a pályázatot EGERSZALÓK Az adventi kézműves vásárban négy szombaton várták az érdeklődőket: a településen élő lakókat és az oda érkező vendégeknek.- Nálunk nagyon sok szálláshely várja szeretettel a vendégeket. Ezért határoztunk úgy, hogy az Egerszalókon és a Gyógyvizek Völgyében élő kézműveseknek biztosítunk lehetőséget a vásáron. Ezek mind-mind itt készült, egyedülálló termékek, amelyekhez sehol máshol az országban nem lehet hozzájutni, csak itt, nálunk - nyilatkozta lapunknak Pintér Beáta, a Gyógyvizek Völgye TDM egyesületének menedzsere. Elmondta: a program végeztéhez érve úgy látja, érdemes volt megszervezniük a vásárt. A faluház udvarában kemencében sült finomsággal, teával, forró csokival várták a vendégeket.- Ez egy kezdet volt, és mindennek, ami elindul, ami új, annak lehetősége van fejlődni. A legfontosabb az, hogy a kézműves vásárban megjelenhetnek a helyi termékek. Ez egy jó ötlet, amit tovább kell fejleszteni - osztotta meg Varga István polgármester. Hozzátette, hogy a négy héten át tartó adventi vásárnak köszönhetően az Egerszalókra érkezők is megismerkedhet- Kemencében sült finomsággal is várták a vendégeket a vásárban tek a helyi értékekkel. J. H. Adventi udvar: négy héten át várták a településen a vendégeket Bemutatkoznak a helyi értékek Az újrakezdést ünnepelték a téren EGER Látványos és régizenei kísérettel tarkított felvonulással emlékeztek meg szombaton este Egerben a vár török alóli felszabadulásáról. Köztudott: 1687 decemberében sokáig tartó blokád után, harc nélkül adta fel az egri várat a török helyőrség, és a Szent Liga seregei visszafoglalták azt. Ez a nap hosszú időn át ünnep volt Egerben, ahol ilyenkor szentmisével, a fertálymesterek és a helyi polgárság fáklyás felvonulásával emlékezett meg a felszabadulásról. Ezt az eseményt élesztette fel hét évvel ezelőtt az Egri Vitézlő Oskola és az Egyesület Eger Idegenforgalmáért. Csillag Tamás, a Vitézlő Oskola vezetője szombaton felelevenítette a „megbékélés napjának” eseményeit, ami egyben az újrakezdés ünnepe is. Elmondta: 329 évvel ezelőtt a magyarok és a törökök megajándékozták egymást, igen békés és lovagias egyezséget kötöttek. A vár 91 esztendő után így vértelenül került a keresztény csapatok kezére, a török sereg tagjai békében vonulhattak Temesvárra, kivéve persze azok, akik Egerben maradtak, s otthonuk lett a város. A felvonuláshoz csatlakozott a budapesti székhelyű Bornemissza Hagyományőrség is. SZ. E. Az 1990-es években megroppant cég 2002-ben ment csődbe, akkorra elkezdték volna a kármentesítést
