Heves Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-17 / 296. szám

2016. DECEMBER 17., SZOMBAT 4 EGER ÉS KÖRNYÉKE Örülnek, hogy elnyerték a hazánk legkedveltebb borvidéki települése címet Jó évet zárnak idén a borászok Jó évet zárt a szőlész-borász szakma az Egri Borvidéken az Egri Hegyközség elnöke szerint. A kiemelkedő telje­sítményt egy, a napokban kihirdetett friss díj is meg­koronázta: a Magyarország legkedveltebb borvidéki te­lepülése címet Ostoros köz­ség nyerte el. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu EGER ÉS TÉRSÉGE A tényről, hogy a Földművelésügyi Mi­nisztériumban megrende­zett ünnepségen a fődíjat Os­toros kapta, a falu polgármes­tere, Böjt László tájékoztatta a Hírlapot. Elmondása szerint a Magyar Bor Nemzetközi Nap­ja program keretében gondol­ta úgy az önkormányzat, hogy életre hívják a rozé-fesztivált, aminek részévé tették a Koc­cintás országos rendezvény- sorozatot. Ezen csaknem 600 vendéget - itt élőket és ide lá­togatókat - tudtak fogadni.- Azon a szép júniusi napon a kulturált borfogyasztást, Os­toros, s az itteni gazdasági tár­saság hírnevét is népszerűsí­teni tudtuk. Nagy tisztelet­tel fogadtuk a meghívást a de­cemberi országos díjátadásra. Azon csak a legutolsó pillanat­ban, amikor már a fődíj volt hátra, mondták ki először köz­ségünk nevét. Azt, hogy mi­énk lett a Magyarország leg­kedveltebb borvidéki telepü­lése cím - fogalmazott. A Hírlap kérdésére Soltész Gergő, az Ostoros-Novaj Bor Zrt. igazgatója is felidézte az előzményeket: a múlt év ele­jén indult el a közös gondolko­dás Böjt Lászlóval arról, hogy a cég, mint a borvidék és a te­lepülés legnagyobb borászati vállalkozása, hogyan tudna - az önkormányzattal közösen- olyan attrakciót tető alá hoz­ni, ami öregbítené a falu hír­nevét.- Nem mellékes körülmény- közölte az igazgató -, hogy miután a cégünk elnevezésé­ben is szerepel a falu neve, ezért azt gondoltuk, nekünk is fontos, hasznos, ha hírt ad­nak arról, hogy itt egy érdek­lődésre számot tartóboros ren­dezvény van. Nagyon örülünk annak, hogy igen pozitív volt Az ostorosi Koccintáson legalább hatszáz vendég élvezhette a kulturált borfogyasztás felhőtlen örömét a fogadtatás. Ahhoz képest, hogy az első rozé-fesztiválunk volt, jól sikerült, sokan elláto­gattak ide Egerből, illetve az észak-magyarországi régióból is. Ezt folytatni szeretnénk. A vállalkozás irányítója úgy látja, hogy kiváló borokkal, neves előadókkal, kiemelke­dő gasztronómiai élményt biz­tosító kitelepülő éttermekkel, vendéglátóegységekkel sike­rülhet elérni, hogy akik már voltak itt korábban, azok is­mételten eljöjjenek, akik meg nem jártak Ostoroson, azok kedvet kapjanak hozzá. Részben az ostorosiak si­kere kapcsán Pál Sándort, az Egri Hegyközség elnökét, a Hegyközségek Nemzeti Taná­csának (HNT) országos alelnö- két arra kértük, hogy értékel­je, mit hozott a szőlész-borász társadalom számára az év.- Az egyik legfontosabb, hogy a HNT elfogadta az ága­zati stratégiánkat - mondta a szakember. - Tudni kell, hogy az ország jövedéki engedélyes pincészeteinek a 80 százalé­ka az 1000 hektoliteres méret alatti.. Kiemelkedő állomás ez a stratégia, aminek a fő cél­kitűzése, hogy egy fenntart­ható, jövedelmező szőlő-bor ágazatot tudjunk kialakítani együttműködésben a Földmű­velésügyi Minisztériummal. Nagy eredmény még az admi­nisztratív terhek csökkenté­se útján talán az első lépés: az ezer hektoliter alatti pincésze­tek a jövő évtől már nem lesz­nek a jövedéki rendszernek a részei, tehát nem kell a vámhi­vatal felé bevallásokat adniuk. A hegyközségi bevallások fog­ják ezeket a jövőben helyette­síteni - tette hozzá Pál Sándor, aki szerint a kisebb borásza­toknak ez a bevallás komoly adminisztrációt jelentett.- Ami pedig az Egri Bor­vidéket illeti: a legfontosabb mindig, hogy milyen volt a szőlőtermés. Hál’ Istennek nagyon jó termést takarítot­tak be idén. Az előzetes ada­tok szerint körülbelül öt szá­zalékkal több a termés, mint a tavalyi volt, meghaladja hek­táronként a 80 mázsát. Ez or­szágos viszonylatban is jónak számít - sorolta a hegyközség elnöke, aki arra külön is fel­hívta a figyelmet, hogy e mel­lé a mennyiség mellé nagyon jó minőség is társul. - Kiváló évjárat van mögöttünk, várha­tóan nagyon jó minőségű bo­rok kerülnek majd ki a pin­cékből. Már lehet látni, hogy milyen adatok jellemzik eze­ket az új borokat, s úgy gondo­lom, hogy ezek a mutatók na­gyon szépek lesznek. Böjt László polgármester Értékelése szerint töretlen a telepítési kedv is a borvidé­ken. Az országos átlagot meg­haladó mértékben telepítenek szőlőket a termelők. Részben új szőlőket is, amik növelik a területet. Most már 5500 hek­tár körüli a borvidék, illetve a régi ültetvényeknek a lecseré­lése (fajtaváltásnak nevezik) is nagy intenzitással folyik. Utóbbi is meghatározó mér­tékű, és 100 hektárral nő az idén is az összes szőlőterület a borvidéken.- Minden megtermelt sző­lőt sikerült tisztességes áron értékesíteni. Ehhez az is kel­lett, hogy az Egri Borvidé­ken nagyon jó minőségű sző­lőt termelnek a kollégák. En­nek következményeként az ország más vidékeiről is vásá­rolnak Egerből szőlőt, s a ha­tárainkon túlról is jönnek ér­te. Jelen pillanatban értékesí­tési gondjai nincsenek a bor­vidék termelőinek - jelentette ki a hegyközség elnöke, akit a boros rendezvényekről is kér­deztünk:- A város, a borvidék na­gyon kedvelt turisztikai cél­pont. Idén Egerben 15 száza­lékkal nőtt a vendégéjszakák száma. Ha sok turista jön, az a borászatokban is megjele­nik. Sokat segítenek azok a rendezvények is, amelyekkel próbáljuk ide csábítani a bort kedvelő embereket az ország minden tájáról. Tavasszal in­dul a Csillag Fesztivállal, az­tán a Bikavér Ünneppel foly­tatódik, amely az idén nagyon jól sikerült, rengeteg látogatót vonzott. Az év végi borszente­lés és a Borszalon, ez a két ren­dezvényünk még, ami vonzó. Szívem szerint szeretnék még egy ötödiket is, a rozé borok­nak, amelyek egyre kedvel­tebbek a fogyasztók körében. A nyáron lehetne megrendez­ni - jelentette ki a szakember, aki úgy vélte, minden szem­pontból jó évet zárhatunk. Szavai szerint az egri bor­termelők megint kiemelkedő­en, a borvidék területi arányát meghaladóan jól szerepeltek a hazai és nemzetközi borver­senyeken. Nem volt ez más­ként a 2016-os évben sem. Mi­nimum húsz borászat mindig jó eséllyel indul ezeken a meg­méretéseken. Napelempark segíti majd a jövőben a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését Turizmus: attrakció a Rác-templomnál EGER Csütörtökön hét támoga­tási szerződést írt alá Habis László polgármester és Zay Ferenc, a Magyar Államkincs­tár Heves megyei igazgatója. A megállapodások keretössze­ge 2 milliárd 586 millió forint, sok területet érint. Értékben a legnagyobb egy napelempark létesítése önkormányzati te­rületen, ami funkciója szerint az önkormányzat gazdasági társaságai tulajdonában levő épületek elektromosáram-fel- használásának jelentős részét hivatott megtermelni.- A fejlesztéssel a szén-di- oxid-kibocsátás csökkentésé­hez, az üvegházhatás mérsék­léséhez, a város klímabarát te­lepüléssé emeléséhez szeret­nénk lényeges lépést megten­ni - fűzte hozzá Habis László. Jelezte: több más intézmény is részesedik az energetikai kor­szerűsítésből, így három óvo­da és a Vitkovics-ház. Bár a Te­rület- és Településfejlesztési Operatív Program a korábbi­akhoz képest kevésbé turisz­tikai központú városfejlesz­tési politikát tükröz, egy na­gyon lényeges fejlesztésre - közel 600 millió forint érték­ben - sor kerül: ez „művésze­ti és szabadidő komplexum” névre hallgat, s a Rác-temp­lom és térségének a komplex, turisztikai attrakcióvá fejlesz­tését jelenti. Üvegtermi aláírók (balról): Zay Ferenc és Habis László- Kicsit küzdelmesebbre alakult egy közlekedésfejlesz­tési pályázatunk. Végül sike­rült a döntéshozókat meggyőz­nünk, hogy szükséges egy ke- rékpárút-fejlesztés és egy kul­turált autóparkoló létesítése a Malom utcában - fogalmazott egy másik projekt kapcsán. Részét képezik a hét pro­jektnek szociális intézmény- fejlesztések: a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság épü­lete, a Lajosvárosban egy idő­sek klubja, a Felsővárosi Gon­dozó Központ, a hajléktalanok számára nappali foglalkoztató létesítése. Ä Szala városrész­ben a szociális városrehabili­tációt is folytatják. S. S. Hívja a Heves Megyei Hírlap újságíróját! SIKE SÁNDOR elsősorban az Egerben és tér­ségében élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 30/266-2366-os telefonszámot hétköznapokon! ország bortérképére Ostoros, és hosszú távon a helyi terme­lőket is tudjuk ezzel segíteni abban, hogy a szőlőtermesz­tés, a borkészítés minél ren- tábilisabbá váljon. Ezt a lehe­tőséget kínálja a cím. A sző­lőből indul ki itt is a borkészí­tés. Minden családnak van legalább fél hektárnyi terüle­te. Nagyon sok a pince, adó­raktárunk is legalább négy-öt. Sok Egerben élő, dolgozó bo­rásznak is van erre szőleje. Úgy vélem, az összefogás volt az, ami a legtöbbet számított a cím elnyerésében. Galuska Gábor hegybíró sze­rint az ostorosi emberek szá­zadok óta foglalkoznak sző­lőtermesztéssel, borkészítés­sel. Nincs olyan család, amely ne kötődne a szőlőhöz, a bor­hoz. Minden rendezvényükön, nagy számban képviseltették magukat a helyiek. Már sok idegen is megjelenik a fesz­tiválokon, a szüreti felvonu­láson, a Koccintáson. Mind­ez jót tesz a borturizmusnak. - Ostoros kiugrási pontjának ezt látom - tudatta a hegybí­ró. - Sokat jelent a díj, mert talán jobban felkerül Magyar­Századok munkája van a címben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents