Heves Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-14 / 293. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 14., SZERDA A Nordmann-fenyő luxus, a fekete divatjamúlt Ezüst a nyerő idén Már javában pörög a karácsonyi fenyőpiac. A legtöbb helyen luc-, ezüst- és Nordmann-fenyőt árusítanak Január 17-ig látható a tárlat EGER Kézzel készített plüss- mackókból nyílt kiállítás a napokban a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban. Bernátné Murányi Zsuzsanna évek óta gyűjt játékmacikat, ebből a gyűjteményből válogatott ki majd’ százat erre a tárlatra. Az érdeklődők azokat a plüs- söket láthatják, amelyeket ő varrt. A kiállítást a Forrásban Császi Irén, a Dobó István Vármúzeum néprajzkutatója nyitotta meg, s felidézte a já­tékszerek történetét is. A kü­lönleges játékok január 17-ig tekinthető mega nyitvatartá­si időben. SZ. E. Szabó Zsolt mond köszöntőt HEVES December 18-án, va­sárnap fellobban az adven­ti koszorún a negyedik gyer­tya is, azaz a szeretet lángja 18 órakor a zenepavilonnál, ahol most Szabó Zsolt állam­titkár, a térség országgyűlé­si képviselője mond majd ün­nepi köszöntőt. Az ünnepsé­gen közreműködik a Keresz­telő Szent János Kórus, ami azért is különleges, mert a negyedik gyertya Kereszte­lő Szent János emlékéért ég, mivel ő hirdette a megváltó eljövetelét. SZ. E. Megmentették a madár lakhelyét SZILVÁSVÁRAD Az Észak-Ma­gyarországi Áramszolgáltató az Egri úton új betonoszlopo­kat állított be. A régi faoszlo­pok cseréjét követően pedig már kötegelt kábelek futnak az oszlopokon. A település végén található buszmegálló­nál egy érdekes jelenséggel találkozhatnak a szemfüles nézelődők: az új betonosz­lopra ugyanis visszahelyez­ték a régi, faoszlop egy da­rabját is, mivel az oszlop vé­dett madár lakhelye volt ko­rábban. Ezen túl 15 LED-es lámpatestet helyeztek el a faluközpontban. SZ. E. A közelgő karácsony egy kulcsfontosságú darabja - mint tudjuk - a fa. A Hírlap utánajárt, milyen fákat, mi­lyen árban, miért érdemes vásárolni a megyében. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com EGER - Október elején már ne­kifogtunk a földlabdás fenyők kiásásának, november köze­pén pedig megkezdtük a fe­nyőfák kivágását és behálózá- sát is - tájékoztatott Nahóczki László, az Egererdő Zrt. egri erdészetének vezetője. A szak­ember megosztotta: luc- és szerb lucfenyőt, ezüstfenyőt, valamint Nordmann-fenyőt árusítanak ők a bátori, az al- atkai és a káli csemetekertje­ikben.- Korábban a lucfenyőt vá­lasztották a legtöbben, ám a helyét most már átvette az ezüstfenyő. Valószínűleg azért az utóbbi a legnépsze­rűbb, mert sokáig fennmarad a tűlevele - mondta el az er­dészetvezető. - A lucfenyőre is sokaknak esik a választása, bizonyára azért is van ez így, mert a klasszikus karácsonyi fenyőillatot ez a fajta biztosít­ja - mondta el. Megtudtuk továbbá: a Nord­mann-fenyő az, ami mindent visz, ám az ára is jóval borso­sabb, ezért azt csak az elit en­gedheti meg magának.- Egy Nordmann-fenyőfa ára akár nagyságtól függően 25-35 ezer forint is lehet, míg a lucfenyő körülbelül 1500- 1800 forint méterenként, az ezüst pedig 2000-2800 körül mozog - tájékoztatott. - Mi a földlabdás lucfenyőket a káli csemetekertben áruljuk, álta­lában kisméretű luc- és ezüst­fenyők ezek. Nem vesszük vissza a fákat, ám a földlab­dásak elültethetőek saját kert­ben, majd jövőre újra díszj'the- tőek - fogalmazott. Az erdészetvezető kitért ar­ra is, hogy a karácsonyfának szánt fenyőket nem erdőből vágják ki, hiszen nem céljuk az erdőirtás, így a leendő ka­rácsonyfák fenyőültetvényről valók, amelyeket direkt erre a célra létesítenek. A kaukázusi jegenyefenyő - vagyis a Nordmann-fenyő vagy nordmannfenyő - dísznövény­ként Magyarországon is terjed, s manapság már karácsony­fának is divatos örökzöld. Té­vesen gyakran „normann”, il­letve „normand” fenyőnek hív­ják, pedig sem a normannok­hoz, sem Normandiához sem­mi köze. Nevét Alexander von- További érdekesség, hogy nemrégiben még Oroszország­ba is vittek tőlünk fát ortodox karácsonyra az alatkai kert­ből, ez egy 15 méteres példány volt - mesélte. Idén újabb fenyőültetvénye­ket létesített az Egererdő Zrt.: Nordmann-, luc- és ezüstfe­nyőket az alatkai csemetekert­ben. Három-öt esztendő múl­va nőnek meg ezek.- Sok érdeklődő van, sze­rencsére előnyben részesítik a fenyőt a műfenyővel szem­ben. Éh magam is mindenkit arra ösztönöznék, hogy ha­gyományos fenyőt vásároljon, lehetőleg termelőtől. Annál is inkább, mert mégiscsak han­gulatosabb az élő fenyő, mint a műfenyő. Végül arra kértük a szakem­bert, hasonlítsa össze a fenyő­fajtákat. Nordmann finn zoológusról kapta. Húsz-harminc méter magasra növő, tömött, kúpos koronájú fa, ágai enyhén felfe­lé állnak. Levelei a hajtás felső részén félkörben, kefeszerűen állnak. A fényeszöld levelek fo­nákján két fehér csík húzódik gázcserenyílásokkal és viasz­pöttyökkel. Megdörzsölve kel­lemesen narancsos illatúak.- A lucnak nagyon jó az il­lata. Az ezüstfenyő tűje ma­rad fenn a legtovább. A szerb lucfenyő levelei még tartósab- bak, mint a hagyományos luc­fenyőié: a tűlevél fonákja az ő esetükben fehér, és a meleg­gel szemben ellenálló. A Nord­mann-fenyő a legjobb, ám ez már tényleg luxuskategória. Az Egererdő Zrt-nél is kapha­tó ez a fajta: Svédországból és Norvégiából hozzák ezeket. Rákérdeztünk a régi nagy slágerre is:- Feketefenyőt és erdei fe­nyőt is lehet nálunk kapni, ám ezek már kimentek a di­vatból. Van még egy fenyőkü­lönlegesség, a duglász, ilyen fa azonban a mi repertoárunk­ban nincs. A Felsővárosban megláto­gattunk még további két fe­nyőfa-kereskedést.- A vásárolt fák típusa, nagysága attól is függ, a vá­sárló melyik társadalmi ré­tegből érkezett hozzánk, ám a legtöbben lucfenyőt vásárol­nak. De népszerűek az ezüst-, s most már a Nordmann-fe- nyők is, az utóbbiak egyálta­lán nem szúrnak. Én Nord- mannt díszítek majd otthon - osztotta meg a fákat árusí­tó Archibald. - Nálunk a luc­fenyőnek 1500, az ezüstfenyő­nek 3500, a Nordmann-fenyő- nek pedig 7000 forint métere. Nemzeti Park: együtt dolgoznak az egyetemmel FELSŐTÁRKANY A Bükki Nem­zeti Park Igazgatósága és az Eszterházy Károly Egyetem eddig is jó szakmai viszonyt ápoltak egymással, ám ezt az együttműködést kedd délután a Nyugati Kapu Látogatóköz­pontban egy közös keretszer­ződésben írásba is foglalták. Az aláírt papírok a jövőbeni együttműködésről szólnak. Megállapodásuk célja, hogy mindkét intézmény kölcsönö­sen segítse, elősegítése egy­más tevékenységét a termé­szet- és környezetvédelem, il­letve kutatási, oktatási, kom­munikációs és ökoturisztikai területeken. Ezek érdekében a megállapodás szerint az egye­tem és a Bükki Nemzeti Park igazgatósága a jövőben együtt is szerveznek szakmai konfe­renciákat és előadás-sorozato­kat, valamint különféle prog­ramokat. Az együttműködés alapját adja továbbá, hogy az intézmények tevékenysége­ihez kapcsolódóan közösen készítenek elő és valósítanak meg pályázatokat, egyebek mellett természetvédelemben felhasználható tudományos kutatások, fejlesztések kidol­gozására, kivitelezésére. J. H. Különdíjas lett az egri campus Folytatás az 1. oldalról EGER, BUDAPEST Tucatnyi épü­letrekonstrukcióból került ki győztesként az Eszterhá­zy Károly Egyetem Leányka utcai campus „C” épületének felújítása.- A tudásközpont elkötele­zett Magyarország építésze­ti öröksége iránt, különös­képpen figyelemre méltónak gondoljuk az ország későmo­dern épületeit - fogalmazott Szakolczai-Sándor Kristóf, a Lechner Tudásközpont opera­tív igazgatója. - Az egri cam­pus épületének megújítása ki­váló példája a hazai későmo­dern, épített örökség megőr­zésének. A különdíj felhívja a figyelmet Magyarország má­sodik világháború utáni építé­szeti örökségének fontosságá­ra és megőrzésére. M. A. A Nordmann-fenyő a „legleg” Szemléletformálás négymilliárd forintból EGER A Heves Megyei Regio­nális Hulladékgazdálkodási Társulás több mint négy mil­liárd forintot nyert a szilárd- hulladék-gazdálkodási rend­szer fejlesztésére - a projekt zárórendezvényét kedden tar­tották az egri városházán. A társulás hulladékgazdál­kodási rendszere már 2009- től működik, több beruhá­zást is végrehajtottak, ám ah­hoz, hogy a rendszer megfelel­jen a jövő kihívásainak, szük­ség volt e programra. Kiemelt célként jelölték meg a megelő­zést, ezért növelték a szelek­tív hulladék-begyűjtő kapaci­tást és, bővítették a hulladék- lerakót is. A társulás tagjai közül a megvalósításban 57 települési önkormányzat vett részt, me­lyek mind az Észak-Magyaror- szág régióban helyezkednek el, a beruházás így majd’ 160 ezer embert érint. A fejleszté­sek több helyszínen zajlottak, Egerben például új komposz­táló és szelektív válogatómű létesült. Ezen túl sikerült beszerezni olyan eszközöket is, melyek a hulladék begyűjtését és moz­gatását szolgálják, valamint a szelektív hulladékgyűjtés megkönnyítése érdekében tá­rolóedényeket is beszerezték a programban résztvevő ház­tartásoknak. SZ. E. Posztumusz díszpolgári oklevél Bíró Lajosnak Szenvedély és szolgálat EGPt Drámai hangoltság, csüggedés, reménykedés, vá­rakozás: egyebek mellett ezekkel a szavakkal jellemez­te Sümegi György művészet- történész Bíró Lajos festőmű­vész hétfőn nyílt kiállítását a Ziffer Sándor Galériában. Az 1956-os egri események leg­ismertebb vezetője Bíró La­jos volt, a főiskola tanársegé­de a rajz szakról. Elnökségé­vel Egerben hozták létre a vá­rosban a második MEFESZ-t. Berecz Mátyás, a Dobó Ist­ván Vármúzeum igazgatójá­nak köszöntője után a meg­nyitón Habis László, polgár- mester posztumusz díszpol­gári oklevelet adott át a ren­A posztumusz díszpolgári oklevelet Bíró Lajosné vette át dezvényen jelen lévő Bíró La- josnénak. A festőművész fele­sége elmondta: sajnálja, hogy férje nem élhette meg a kiállí­tás megnyitójának napját.- A város egyfajta adósságát törleszti - jegyezte meg Ha­bis László a díszpolgári cím­re utalva, majd hozzátette: Bí­ró Lajos nagyszerű ember volt, köztiszteletben álló tanár, aki igyekezett békés mederben tartani a főiskolai, forradalmi eseményeket. A festményeken Kati, Eszter - Bíró Lajos lányai és feleségének arca mellett még sokan köszönnek vissza. Sümegi György a festmények mellett a kenyérbélből gyúrt szobrokat is bemutatta. J. H.

Next

/
Thumbnails
Contents