Heves Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-12 / 291. szám
2016. DECEMBER 12., HÉTFŐ HEVES MEGYE GAZDASÁGA 13 A kiskeresetű dolgozók örülhetnek, a cégek a fedezet előteremtésén gondolkodnak Nagyot ugrik most a minimálbér A kereskedelmi dolgozók örülhetnek a minimálbér emelésének, így talán többen maradnak a szakmájukban. Ám árnövekedésre is számítani kell Áremelkedéssel és nehéz évvel számolnak jövőre a munkaadók a minimálbér emelése miatt, ráadásul a minimum felett kereső dolgozók bérét is növelniük kellene 2017-ben. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE Nagy adó- és bérváltozások következnek a következő esztendőben Magyar- országon. A minimálbér a térségben lévő, hozzánk hasonló fejlettségű országokhoz képest alacsonyabb volt eddig, így ebben felzárkózunk hozzájuk. A kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) havi összege jövőre 15 százalékos emeléssel 127 ezer 500 forintra, 2018-tól 138 ezer forintra nő. A garantált bérminimum 2017-től 25 százalékkal nő 161 ezer forintra, majd egy év múlva 180 ezer 500 forintra. A magyar minimálbér adóterhelése viszont kimagaslónak számít a fejlett országok között, derítette ki a napi.hu. Az állam tehát azon kívül, hogy a rosszabb keresetűek bérét igyekszik felzárkózat- ni, az emeléssel egyszersmind persze magának is kedvez, hiszen az adó- és járulékbevételeit is növeli, a fogyasztást is, kicsit felpörgetheti az inflációt. A hátrányok között említhető, hogy a kis cégeknek valahonnan elő kell teremteniük a béremelés fedezetét, s egyre többen keresnek majd minimálbért, vagy ahhoz közeli ösz- szeget, mert akik esetleg ennél magasabb bért kaptak, azoknak nem lesz ekkora mértékű a bérfejlesztés. JÁRULÉKCSÖKKENTÉSSEL KOMPENZÁLNA AZ ÁLLAM A vállalkozások a növekvő kiadások ellentételezéseként kapnak bizonyos kedvezményeket. A társasági adókulcs mértéke egységesen 9 százalék lesz (ez a nagyon nyereséges vállalatokat érinti), a munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértéke jövőre öt, majd 2018-tól további két százalékkal csökken. További fél százalékos csökkentés is lehetséges, ha a bruttó átlagkereset jövőre 11 százalékkal emelkedik. Ez az adónem 2019-től is tovább mérséklődhet, ha megfelelő ütemben nőnek a reálbérek, gyűjtötte ösz- sze az Index.- Természetesen a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) is egyetért azzal, hogy a nettó béreken, ezen belül a nettó minimálbéren, a segédmunkás és a szakmunkás bérminimumon emelni kellett - mondta el lapunknak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára.. - Csak abban reménykedtünk, hogy ehhez a radikális bérfejlesztéshez a magyar állam nagyvonalúbban hozzájárul majd. Szerinte számolni kell azzal, hogy ha 900 ezer ember a versenyszférában rááll erre a bértételre, akkor a fölöttük levő milliós nagyságrendű munka- vállalónak szintén emelni kell majd a bérét, erre viszont nem kapták meg a forrást. Attól félnek, a falvakban, ahol korlátozott a fogyasztás, a termelékenységben nehéz lesz előre lépniük a kiskocsmáknak, vegyeskereskedéseknek, iparosoknak. Miből termelik ki azt a többletet, ami a bértömeghez, a megnövekedett járulékhoz kell? Bizonytalan, hogyan reagálnak a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások az emelésre: elbocsátással, a gazdaság szürkítésével, vagy bezárással. HASZNOSABB LETTVOLNA, HA NEM A NAGYOKNAK KEDVEZNEK- Nem nagyon értjük, hogy a kormány a társasági adó esetében jelentős csökkenést ajánlott a szociális partnereknek - folytatta a VOSZ főtitkára. - Ezt a munkaadói oldal nem kérte. A tao csökkentésével 150 milliárd forintról lemond az állam. Azt kértük, ezt tegyék hozzá a járulékcsökkentéshez, így az 5 százalékos járulékcsökkentés 6,5 százalékos lehetett volna. Azoknál a cégeknél, ahol a nyereségadó alapja 500 millió forint felett volt, nem hazaiak, rendkívül tőkeerősek, nem probléma nekik a minimális bér, s egyébként élnek, mint Marci Hevesen, míg a másik oldalnak felkopik az álla. Tehát 1200-1300 cég kap ekkora kedvezményt, a másik 490 ezer meg pusztuljon el a minimálbér-emelésben? - tette fel a kérdést Dávid Ferenc. Kifejtette a főtitkár még azt is: a VOSZ két dolog miatt írta alá a megállapodást, utolsóként a szervezetek közül. Egyrészt a versenyszférában 900 ezer munkavállalót érint az emelés, a legesendőbbeket, ezért nagy volt a nyomás. Másrészt a szociális párbeszéd takaréklángon ég, ha most nemet mondtak volna, megint rájuk olvasták volna, hogy itt egy nagy változás, s kik nem partnerek? Akik a szociális párbeszédről papolnak. Dávid szerint ezek a lépések így egyben, a minimálbér-emelés és a járulék, illetve tao-csökkentés közgazdaságilag nem racionális. Viszont aláírták, vállalni kell. Nem ellendrukkerek, de vannak kétségeik, hogy az ország legrosszabb helyzetben lévő területein, 800-1000 lakosú településeken a kisvállalkozások hogyan tudják jogkövető módon teljesíteni. NEM MENNEK EL BETANÍTOTT MUNKÁSNAK Ócsai Lajos, a Gyöngyszöv Coop Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a kis- és középvállalkozásokat, köztük a kereskedőket rendkívül hátrányosan érinti a változás. Az ágazat eredménytermelő képessége viszonylag alacsony, a nettó árbevétel 1-1,5 százalékát lehet eredményként elérni. A költségek magasak, az árrés 10-11 százalékát bérre fizették ki eddig, ezzel az emeléssel pedig olyan teher kerül rájuk, amelynek a kigazdákodása szinte lehetetlen. Amit maga után von, a rendkívüli áremelkedés lesz, hiszen a gyártók, beszállítók, s a kereskedelem is emelni fog. Még nem tudni, mi lesz a vége, a jövő év biztosan nem lesz egyszerű. A béremelés elvonja a fejlesztésektől a pénzt, pályázatok nem nagyon jönnek, saját erőből kell lépést tartanunk a versenyben.- A béremeléssel természetesen egyetértünk - fejtette ki Ócsai Lajos -, hiszen a kereskedelem, valójában nem jól fizetett terület, csak az ugrásszerű mód a gond, hiszen a fedezetét előteremteni kemény dolog lesz. Minimálbérrel, bérminimummal nehéz embereket csábítani, még ha ezen kívül próbálunk más juttatást is biztosítani, de korlátozottak a lehetőségek. így egy kicsit vonzóbb lehet a terület. Sokan elmennek az üzemekbe szalag mellé dolgozni, de így nem lesz akkora különbség a bérek között még úgy sem, ha túlórát vállalnak, éjszakás műszakban dolgoznak. Egy szakmunkás bérrel 160 ezerről indulnak, ott betanított munkásként eleve alacsonyabb fizetést kapnak. A túlóra, műszakpótlék felhozza a fizetést, de megfontolandó lesz, hogy ezt bevállalják-e, vagy maradnak a szakmájukban, s azt próbálják meg jól csinálni. Megjegyezte: tanulóhiánynyal is küzdenek, sajnos kevés a létszám. Míg az elmúlt években 20-25 diákjuk volt, idén tíznél kevesebb, a fiatalok nem nagyon jönnek kereskedelmi tanulónak. Valahogyan meg kell velük szerettetni a szakmát, ez az oktatók feladata Is lesz,.s az is fontos, hogy érezzék, a vásárlók is elismerik a területet. Lőrincz László, a Hevesgép Kft. ügyvezetője szerint azért most még korai lenne mérleget vonni a változásokkal kapcsolatban, egyelőre úgy tűnik, talán egyensúlyban lesznek az intézkedések, de az ő esetükben még mélyebb elemzést igényel. A közepes méretű cégek adózása kicsit más, mint a nagyoké. A mezőgazdasági gépeket gyártó vállalkozást is érintik a béremelések, a dolgozók örülnek, de kihívás lesz 2017-re megtalálni a forrást, valamint az egyéb üzleti, piaci munkát illetően is izgalmas év elé néznek. Választás előtt nem várnak változást Dávid Ferenc szerint idén már nem lesznek adóváltozások, a jövő év kérdése a versenyképesség javítása. Ez a bérre is vonatkozik, de a legnagyobb harc, amiben rosz- szul is állnak az érdekvédelmi szervezetek, s nagyon rontja a vállalkozások hatékonyságát az, hogy lusta, nagy államot kell eltartani. A főtitkár úgy véli, választás előtti évben, a közszférában, ahol az állam a munkáltató, radikális lépéseket nem tesznek. A kormányzat nem a vállalkozások felé fordul majd, a szociális juttatás, családtámogatás, nyugdíj terén lesznek intézkedések, vonzóbbá akarja tenni magát az adott politikai erő. Uj igazgatót neveztek ki az Apollónál GYÖNGYÖSHALÁSZ Új HR-igazga- tót neveztek ki az Apollo Tyres községbeli abroncsgyárába. Az elkövetkezőkben ezt a területet Tárnái Tamás irányítja majd, ő korábban a TROST, a MÓL és a Suzuki alkalmazottja volt. Mindeközben a nemzetközi cégcsoport új, Ázsiáért felelős globális fejlesztőközpontot adott át Indiában, s egyúttal bejelentették, hogy elkezdik a hetedik gyáruk építését, szintén Indiában. Neeraj Kanwar, az Apollo Tyres alelnöke és ügyvezető igazgatója azt mondta: amint a gyöngyöshalászi üzem látja el az európai piacot, ez a régió adja majd a cég teljes bevételének körülbelül a felét. T. B. Jövőre jubilál az egri pneumatikagyártás és a Pneumobil-verseny is Helyben is fejleszt az Aventics EGER Üj fejlesztési részleg indításával és sorozatos termékáthelyezésekkel az egri Aventics Hungary Kft. folyamatosan növeli szerepét a cégcsoport európai gyáregységei között, közölte a cég. Az erősödő év végi rendelésállománynak köszönhetően 2016-ra közel öt százalékos növekménnyel számolnak. Közleményük szerint idén várhatóan 3,6 millió terméket gyártanak, amelyben az ipari automatizálási területnek van a legnagyobb szerepe, de egyre több alkatrészt szállítanak a vasutak, a hazai buszgyártók számára. Az egri vállalat főként exportra értékesíti termékeit, s erősödik a viszonteladói szegmens. Gödri István, az Aventics Hungary Kft. ügyvezetője szerint a piac visszajelzései alapján befektetett munkájuk megtérülni látszik. Új termékeik esetében továbbra is kiemelt fontosságú a gyors elérhetőség, az online támogató eszközök folyamatos fejlesztése, a direkt mérnöki munka és a segítségnyújtás az ügyfeleknek. A 6 százalékos elvárt hatékonyságnövekedést pedig idén is hozza a vállalat. Bővült a gyár, Németországból három szelepcsalád, Franciaországból komplex hengerek gyártását költöztették az egri üzembe. Idén jött létre a termékfejlesztési osztály EgerGödri István ügyvezető ben, öt munkatárssal dolgoznak az új részlegen, a számot két éven belül 25-re szeretnék bővíteni. Kezdetben a meglévő termékekhez, pár év múlva új megoldásokhoz köthető fejlesztések zajlanak itt. Az Aventics alapítóként kapott meghívást az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformba, amelyet a Nemzet- gazdasági Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia hozott létre. Jövőre lesz 50 éves a pneumatikagyártás Egerben, ezt rendezvény- sorozattal ünnepük meg. Jubilál a Nemzetközi Aventics Pne- umobil Verseny is, közel hatvan nevezővel. T. B. Az országosnál több beruházás volt Hevesben HEVES MEGYENőtt a beruházások értéke szűkebb hazánkban - derül ki a KSH adataiból. Míg az első negyedévben elmaradtak a beruházások a tavalyitól, addig a második és a harmadik negyedév is növekedést hozott. Idén július és október között majdnem 42 milliárd forintért ruháztak be a Heves megyei székhelyű cégek és intézmények, kilenc és fél milliárddal többért, mint tavaly. Az első három negyedévben 74,5 milliárd helyett 91 milliárd forint értékben történtek fejlesztések. Országos szinten július és október között 9,3, az év eddigi részében 14 százalékos a beruházások visszaesése. T. B.
