Heves Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-09 / 263. szám
0 ZÖLDÖVEZET 2016,. NOVEMBER 9., SZERDA HÍREK Terjed a szelektív gyűjtés, de nem eléggé A hulladék nem szemét A szelektív hulladékgyűjtő szigetek sok helyen nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Rövid idő alatt szeméttelepek keletkeztek körülöttük. Felemásan működik a „házhoz menő”, illetve a konténeres szelektív gyűjtési rendszer. Megyénkben a feltételek adottak ehhez, azonban a lakosság szemlélete nehezen változik. Barta Katalin ‘katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Néhány éve érdekes kísérletet végeztek Pé- tervásárán a kommunális szolgáltatásokat végző PEVIK Kft. szakemberei, s leendő hulladékgazdálkodási mérnökhallgatók. Garai Fe- renctől, a társaság ügyvezetőjétől megtudtuk, száz, különböző háztartásokból származó kukát borítottak ki, hogy megvizsgálják azoknak tartalmát, összetételét. Megállapították, hogy az edényekben csupán egyharmadnyi szemét volt, a másik kétharmadot újrahasznosítható hulladék képezte. E példa arra világított A hulladékkal jóval takarékosabban lehetne bánni a háztartásokban. rá, hogy még mindig van mit tanítani a lakosságnak a környezettudatosságról, s a hulladékgazdálkodás fontosságáról. Miután megyénkben az elmúlt idó'szakban egyre több helyen biztosítják a szolgáltatók a szelektív gyűjtéshez szükséges eszközöket (különböző színű zsákok, kukák), kíváncsiak voltunk, mennyit változott a helyzet, azaz arra kerestünk választ, hogy környezettudato- sabbak lettünk-e. A kommunális szolgáltatással foglalkozó cégek az elmúlt években európai minták alapján próbálkoztak a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsíteni. Néhány éve szinte minden településen megjelentek a hulladékgyűjtő szigetek, amik nem mindenütt váltak be. Sok helyen valóságos szemétdombok keletkeztek a konténerek környékén, így ezek egy részét fel is számolták. E helyett egyre több helyen alkalmazzák a „házhoz menő" szelektív gyűjtési rendszert, melynek lényege, hogy a legtöbb hulladékfajtát, így a fémet, a papírt és a műanyagot, valamint a tejes és gyümölcsleves dobozokat a társasházakban kihelyezett kék és sárga színű kukákba, vagy családi házak esetében különböző színű zsákokban gyűjtik. A pétervásárai székhelyű PEVIK Kft. több ezer háztartás hulladékkezelését végzi a megyében. Itt jó ideje működik egy speciális, 20 tonnás, szelektív gyűjtésre alkalmas jármű, amely előre meghatározott körjárat szerint, minden hónap első hetében egyszer eljut a településekre, és a háztartásokban keletkezett, de szelektíven gyűjtött szemetet összegyűjtik. Az eddigi tapasztalatok jók - nyilatkozta Garai Ferenc, aki azt is elárulta, hogy hamarosan a sárga kukákat is kiszállítják a lakosságnak, ami újabb segítség a szelektív gyűjtéshez. A hulladékot a speciális jármű a PEVIK Kft. előválogató telephelyére viszi, Sokan szemétlerakóként kezelik Egerben nagyobb gond van a hulladékgyűjtő szigetekkel, ahol elvileg műanyag, aludo- boz, italoskarton, papír-, üveghulladékot helyezhetnének el a lakosok, ám sokan szemét- lerakóként kezelik a konténereket. Az jól megfigyelhető, hogy az egri Bartók téri gyűjtőket például rendeltetésszerűen használják, ám a kevésbé forgalmas helyen lévő konténerekre már nem mondható el ugyanez. Nemrégiben átfogó belső vizsgálatot is végeztek a gyűjtőszigetekről, s arra jutottak, hogy a jövőben olyan helyeken állítják fel ezeket, ahonnan jól láthatók. Szükség is van a rugalmasságra, mivel egyelőre naponta két tonna illegális szemetet takarítanak el Egerben a gyűjtőszigetek környékéről. majd a szemetet tömörített állapotban szállítják el a budapesti partnerük által üzemeltetett válogatóműbe, ahol gondoskodnak az újrahasznosításról. Garai Ferenc hangsúlyozta azt is, hogy bár a rendszer jól működik, azonban sok háztartásban változatlanul nem, vagy csak alig szelektálnak. A hulladékkal jóval takarékosabban lehetne bánni, ha az emberek végre megértenék és elhinnék, hogy a komposztálható zöld hulladéknak, s az újrahasznosítható anyagoknak nem a szemét között van a helye. A téli időszakban gondot jelent az is, hogy a fűtésből származó salakot és hamut is a kukákba öntik, jelentősen növelve az edények súlyát. A Városgondozás Eger Kft. ügyvezetőjétől, Jakab Zoltántól megtudtuk, hogy a megye- székhelyen kívül 27 településen szolgáltatnak, s mára szinte mindenütt működik a házhoz menő szelektív gyűjtési rendszer. A tapasztalatok jók, az így gyűjtött hulladék viszonylag „tiszta”, azaz jól feldolgozható. Két keselyűfaj hazánkban MAGYARORSZÁG Október 1. és 5. között két fiatal fakó keselyű került távcső elé, először Fejér megyében, a Csókakői várnál, majd feltételezhetően ugyan ez a két madár töltött három napot a fővárosban, Budatétény- ben, egy lakótelepi fűtőmű kéményén. Miközben a két fakó keselyű hazafelé indult október 5-én átrepült hazánkon egy jeladós szakállas saskeselyű, ami a faj első magyarországi előfordulását is jelentette. M.A. Diákok vetélkedhetnek HEVES MEGYE Természetismereti vetélkedő-sorozatot indít az általános iskolák felső tagozatos diákjai számára a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Természetismereti és Oktatási Osztálya a 2016/2017-es tanévben. A vetélkedő nyolc fordulóját havonta, októbertől májusig hirdetik meg a BNPI honlapján, minden alkalommal más témával. A megoldásokat a beérkezési határidő után teszik közzé, az eredmény- hirdetés pedig jövő júniusban lesz. A díjak között szerepel többek között kedvezményes részvételi díj a BNPI nyári, napközis Túramanó Táborába és számos ajándék- tárgy is. A november témája a „Karszt és élővilága II. - Árnyékos bükkösök, virágzó tö- börmezők”, amelynek beküldési határideje idén november 30. M. A. Lezárult a projekt MAGYARORSZÁG A „Fenntart ható természetvédelem a magyarországi Natura 2000 területeken” című projekt zárókonferenciáját tartották idén október 27-én Gödöllőn, ahol az elmúlt évek során elvégzett munkáról adtak számot. A projektről további részleteket a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület weboldalán is olvashatnak. M.A. Már lehet magasító állványra helyeztetni a veszélyes fehérgólya-fészkeket Áramütés: megelőzhető a gólyák pusztulása HEVES MEGYE A költési időszak lezárultával mostantól lehet magasító állványra helyeztetni a veszélyes fehérgólya-fészkeket, tájékoztatta a Hírlapot Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.- A fehér gólya az egyetlen olyan madarunk, amit már fiókakorban is érint az áramütésveszély - fogalmazott a szóvivő. - Az 5000-5500 párra becsült hazai költőállomány túlnyomó többsége az elektromos hálózat oszlopain költ. Az oszlopfejeken fekvő fészkek amellett, hogy áramot fogyasztanak, halálos áramütéssel fenyegetik a fiókákat és a szülőket egyaránt. Minden évben több ezer gólya, gyakran egész családok pusztulnak el így csak Magyarországon. Orbán Zoltán úgy fogalmazott: a gólyák védelme nem csak érzelmi és természetvédelmi kérdés. Az áramellátás folyamatos biztosítása miatt ez a lakosság, az önkormányzatok és az áramszolgáltatók közös érdeke.- Az oszlopfejekre épült fészkek, a fiókák és az etetni érkező szülők okozta rövidzárlatok, a madarak pusztulása fészekmagasító állvány, „gólyakosár” kihelyezésével megelőzhetőek. Ezek oszlopra szerelésével a vezetékektől biztonsáA fehér gólya természetvédelmi értéke százezer forint gos magasságban biztosíthatunk új fészkelő helyeket a gólyáknak, illetve segítségükkel a veszélyes fészkek is kiemel- hetőek. A fehér gólya fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke százezer forint, ezért a veszélyes fészkek gólyakosárra emelése természetvédelmi engedélyeztetéshez is kötött. Az eljáró megyei kormányhivatal az ilyen tervezhető munkálatokra csak a költési időszakon kívül, október elejétől március végéig adhat engedélyt.- Ezért nélkülözhetetlen, hogy az érintett települések, áramszolgáltatók, helyi madárbarát közösségek az ősz vagy a tél folyamán benyújtsák az engedélyeztetési kérelmet - egészítette ki a szóvivő. - Új gólyakosarak kihelyezéséhez, mivel ezeken még nincsenek gólyafészkek, nem szükséges természetvédelmi hatósági hozzájárulás. Fontos, hogy a természetvédelmi engedélyeztetéssel párhuzamosan egyeztetések kezdődjenek a vezetékhálózatot üzemeltető elektromos szolgáltatóval, hiszen a gólyakosarak kihelyezéséhez, a veszélyes fészkek magasítóra emeléséhez üzemeltetői szakemberekre, áramtalanításra, emelő kosaras és darus kocsira is szükség van. M. A.
