Heves Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-09 / 263. szám
4 TÁRGYALÓTERMEK BIRODALMÁBAN 2016. NOVEMBER 9., SZERDA Kábítószer-kereskedők és -birtoklók kerülnek legtöbbször a bíróság elé (11/2.) A bírónő az igazságot keresi HEVES MEGYE Akár életfogytig is rács mögé kerülhet az, aki a kábítószerrel ösz- szefüggő bűncselekmények legsúlyosabbnak minősülő változatait követi el. A négy éve hatályos Büntető Törvénykönyv több szempontból változtatott a korábbi szabályozáson. Dr. Jávori Tünde egri törvényszéki bírót a kábítószeres esetekkel kapcsolatos eljárások tárgyalási szakának teendőiről kérdezte a Hírlap, az egy héttel ezelőtt megjelent interjú folytatásaként. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu- Mekkora arányt képviselnek a kábítószeres ügyek megyénkben?- Erre vonatkozó pontos kimutatással nem rendelkezem, azonban információim alapján az a következtetés vonható le, hogy a kábítószer birtoklása miatt kétszer annyi esetben indult eljárás, mint kábítószerkereskedelem miatt. Ennek a hátterében az is elképzelhető, hogy a kereskedői magatartást sokkal nehezebb adott esetben felderíteni és bizonyítani, mint a birtoklást. 2014. január 1. és 2016. szeptember 30. között 75 kábítószerrel kapcsolatos ügy érkezett Heves megye járásbíróságaira. Ezek közül 55 volt az enyhébb megítélésű vétség és 20 a súlyosabb bűntett,- Mennyire nehéz a bizonyítás ezekben az ügyekben?- A bizonyítás nehézsége nem feltétlenül köthető konkrét bűncselekmény típushoz. Ahogy arra korábban már utaltam, a kábítószer-kereskedelem adott esetben sokkal kiterjedtebb bizonyítást igényelhet. A bíróság előtt lefolytatott bizonyítás alapvetően a nyomozás során már beszerzett bizonyítékokra épül. A tárgyaláson azonban újabb bizonyítékok is felmerülhetnek, például pusztán azért, mert a terhelt csak a bíróság előtt tesz vallomást, amelyben korábban nem ismert körülményekre hivatkozik. A terheltek pontosan tudják az eljárás bírósági szakaszában, hogy milyen bizonyítási anyagon nyugszik a vád. Ha a vád bizonyítékai „sóváDr. Jávori Tünde: Ha csak a tárgyaláson merül fel új bizonyíték, annak beszerzése épp úgy szükséges lehet adott esetben __| a megalapozott dö ntés hozatalához. Ugyanis a bíróság | felelős azért, hogy megalapozott döntést hozzon." nyak”, a terhelt azokat ellenőrizhetetlen tények állításával könnyebben ingathatja meg. Tényből tényre következtetéssel ugyanis csak akkor állapítható meg a bűnösség, ha minden más következtetés kizárt.- Megnehezíti-e a pervezetést, hogy ilyen ügyben esetenként komoly büntetés fenyegeti a vádlottakat?- Tapasztalataim szerint önmagában a bűncselekmény tárgyi súlya a per vezetését csak kevéssé befolyásolja. Elsősorban a terhelt személyétől függ, hogy a tárgyaláson milyen magatartást tanúsít, zavarja-e a tárgyalás rendjét. Ha ilyenre kerül sor, a helyzetet a tárgyalást vezető bírónak kell kezelnie. A Büntetőeljárási Törvény adta lehetőségek között a vádlottat rendre utasíthatja, vele szemben rendbírságot szabhat ki, vagy akár el is távolíttathat- ja a tárgyalóteremből.- Mennyiben befolyásolhatja a büntetés nagysága a bizonyítási eljárást?- Általános tapasztalat, hogy a nagyobb tárgyi súlyú bűn- cselekmények miatt indított ügyekben többnyire kiterjedtebb nyomozást folytatnak és általában teljesebb bizonyítási anyag áll rendelkezésre. A gyakorlatban azonban az dönti el a kérdést, hogy menynyi és milyen jelentőségű bizonyíték áll a bíróság rendelkezésére. Ha megdönthetetlen bizonyítékok vannak, a bűncselekmény tárgyi súlya kevéssé befolyásolja a bizonyítást. Ugyanakkor hiába súlyos a bűncselekmény, ha közvetlen bizonyíték nincs vagy csak kevés és a közvetlen bizony ítékokból nem vonható I le minden más lehetőséget ? kizáró következtetés. Más g megközelítésben azonban, * függetlenül a cselekmény £ típusától, a súlyosabb szankció kilátásba helyezése önmagában okot adhat arra, hogy a terhelt megpróbáljon kibújni a büntetőjogi felelősségre vonás alól. Esete válogatja tehát, hogy egy terhelt védekezése mennyiben nehezíti meg a bizonyítást. Mindenkor fontos szempont, hogy a Büntető- eljárási Törvény rendelkezései értelmében a terhelt beismerése esetén is be kell szerezni a további bizonyítékokat, és valamennyi bizonyíték együttes értékelése alapján kell állást foglalni a bűnösség kérdésében. Az is előfordul, hogy a terhelt kétségtelen bizonyítékokkal szemben is tagadja a bűntény elkövetését, és az általa előadottak nyilvánvalóan meg sem közelítik a valóságot.- Hogyan lehet erre felkészülnie a bírónak?- A bíró mindig felkészülten megy a tárgyalásra. A felkészülés során alaposan megismerkedik a nyomozás során beszerzett bizonyítékokkal, a kihallgatott terheltek és tanúk vallomásával, de a bírónak az előtte lefolytatott bizonyítás alapján kell a büntetőjogi felelősség kérdésében döntenie. Természetesen a bizonyítékok között ellentmondások is felmerülhetnek, akár önmagá- ,* ban azért, mert a kihallga- tott személy már kevésbé emlékszik a történtekre, ha a bíróság előtt történő kihallgatására hosszabb idő elmúltával kerül sor. A bíró feladata, hogy ezekre az ellentmondásokra felfigyeljen, és azokat megkísérelje feloldani. Ha pedig az nem lehetséges, úgy mérlegelnie kell, hogy a bizonyítékok közül mit fogad el. Ezen mérlegelési tevékenységéről számot kell adnia az ítélet indokolásában, vagyis arról, hogy miért éppen azokat a bizonyítékokat fogadta el, amelyekre az ítéleti tényállást alapította.- Megtörténhet, hogy megpróbálják az esetleges tanúkat befolyásolni. Melyik az a pillanat, amikor a tanú még őszinte, s mi az, amikor már nem az, miként ismerheti fel ezt a bíró?- Bármely ügyben felmerülhet, hogy a tanút megpróbálja valaki befolyásolni. Fokozott ennek a veszélye, ha valamely okból a terhelt számára különös jelentősége van az ügy kimenetelének. Ez lehet akár a várható büntetés súlyossága vagy önmagában a büntetőjogi felelősségre vonás lehetősége. Az ilyen tanú vallomását is a többi bizonyítékkal egybevetve kell megvizsgálni és állást foglalni annak elfogadhatósága felől. Előfordulhat az is - gyakrabban erőszakos bűncselekmények miatt folytatott tárgyaláson hogy a tanú fél vallomást tenni a vádlott előtt. Ilyenkor indokolt esetben a bíró dönthet úgy, hogy a tanú kihallgatásának idejére a vádlottat a tárgyalóteremből eltávolítja. Fontos azonban ehhez azonnal hozzátenni, hogy a vádlott ilyen esetben sem zárható el attól, hogy megismerje a tanú vallomását és kérdéseket intézzen hozzá. A bíró köteles gondoskodni arról, hogy a vádlott védekezéshez fűződő jogai ne sérüljenek.- Mennyire húzódnak el a kábítószeres ügyek? Melyek az elhúzódás okai?- Általánosságban nem lehet azt mondani, hogy a kábítószerrel kapcsolatos ügyek elhúzódnak. A nyomozás során adott esetben a felderítés, a bizonyítékok szélesebb körének beszerzése több időt vehet igénybe, míg a bíróság előtti eljárásban a terheltek, illetve a vád tárgyává tett cselekmények nagyobb száma, az ügy bonyolultabb megítélése, a bizonyítás terjedelme lehet kihatással a per tartamára. Az ügyek elhúzódását részben okozhatja az, hogy a tárgyaláson hangzanak el olyan vallomások, amelyek újabb és újabb bizonyítékok beszerzését teszik szükségessé. Emiatt több tárgyalási napra is kiterjedhet a bizonyítás, míg végül a bíróság döntést hozhat. Van olyan nézet, hogy a bíróság nem nyomozóhatóság, tehát a bíróságnak csak a vádló által elébe tárt bizonyítékokat kell megvizsgálnia, azok alapján kell határozatot hoznia. Én nem ezt az álláspontot képviselem, mert úgy érzem, ebben az esetben az igazságkeresés háttérbe szorulhat. Ezért, ha csak a tárgyaláson merül fel egy új bizonyíték, annak beszerzése épp úgy szükséges lehet adott esetben a megalapozott döntés hozatalához. Ugyanis a bíróság felelős azért, hogy megalapozott döntést hozzon.- Mi volt a legsúlyosabb ítélet az Egri Törvényszéken kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt?- Ismereteim szerint a 2014 óta jogerőre emelkedett ítéletek között az egyébként öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni rendelt kábítószer-birtoklás bűntette miatt kiszabott 7 év szabadságvesztés volt a legsúlyosabb, amelyet a másodfokon eljárt Debreceni ítélőtábla 6 évre enyhített.- Tudható-e, mennyire állják meg a helyüket másodfokon a törvényszéken hozott elsőfokú döntések?- A lényeg az, hogy olyan elsőfokú döntés szülessen, amely másodfokon érdemben felülbírálható és ne kerüljön sor annak hatályon kívül helyezésére. Pontos kimutatásom ugyan nincs, de azt tudom, hogy hatályon kívül helyezésre kivételesen került sor és a másodfokú bíróság érdemben tudott határozni az ügyeinkben. Többnyire helyben hagyta azokat, de a teljes felülbírálata során az a feladata, hogy az elsőfokú ítélet minden esetleges hibáját kiküszöbölje és a jogerős döntés már valóban hibátlan legyen. Kölcsönszerződések, hagyaték adták a témát Szakmai fórum közjegyzőkkel EGER A kölcsönszerződések és a hagyatéki eljárások adták egyebek között a témáját annak a szakmai tanácskozásnak, amelyet az Egri Törvényszéken tartottak a civilisztikai kollégium vezetői, a másodfokú polgári ügyszakos tanácsok két elnöke, a hagyatéki ügyekben eljáró másodfokú tanács tagja, valamint hét közjegyző jelenlétében - tájékoztatta a Hírlapot dr. Snellen- perger Judit bíró, a törvényszék sajtószóvivője. A fórum elején, kérdések nyomán, a szakemberek megvitatták a kölcsönszerződések - köztük a devizaalapúak - záradékolásának témakörét. Egyeztettek a hagyatéki eljárás kapDr. Snellenperger Judit sajtószóvivő csán a visszautasítás és az osztályos egyezség kérdéskörében, s a közjegyző illetékességi területén és azon kívüli eljárásáról is. A résztvevők ügyviteli kérdéseket és a közjegyzők fizetési meghagyásos, továbbá végrehajtási eljárásokban, s hagyatéki ügyekben hozott végzéseinek tartalmi kellékeit is érintették az ítélkezés színvonalának emelése érdekében. A kétórás, jó hangulatú megbeszélésen a közjegyzők kifejezték igényüket, hogy a jövőben hasonló rendezvényeken szívesen vennének részt. Mind a bíróság, mind a közjegyzők rendkívül hasznosnak ítélték meg a közös gondolkodást. Sz. Z. Szidta, kidobta a csónakból a horgásztársát Pecás kaland a Tisza-tavon TISZA-TŐ Becsmérelte, majd kidobta idős horgásztársát a csónakból egy dühös férfi a tározó tavon, s ezzel a vádhatóság szerint megzavarta a köznyugalmat. A 66 éves sértettnek az volt a „bűne”, hogy véletlenül összegubancolta a haragos horgász damilját. A Füzesabonyi Járási Ügyészség a napokban vádat emelt a 40 éves garázda személy ellen - közölte kedden a Hírlappal dr. Sza- lóki Zoltán megyei főügyész. A vádindítvány szerint a vádlott még július 19-én Poroszló külterületén horgászott a Tisza-tó partján, a Rábolyi ágban. A parttól 30 méterre arra haladt el motorcsónakján a későbbi sértett. A motor lapátja elkapta és feltekerte a terhelt vízben lévő damilját, amit megpróbált kiszabadítani, de nem sikerült. Ekkor odakiáltott a parton álló horgásznak, s tudatta vele: kénytelen elvágni a zsinórt, de megtéríti a kárát. A vádlott azonban visszaordított, a csónakos felmenőit emlegette, s követelte, hogy sértetlenül kapja vissza a szerelékét. Miután ez nem ment, beugrott a vízbe, a vízijárműhöz úszott, belemászott, s egyszerűen kihajította a onnan az idős tulajdonost. Utána dobott egy merítőhálót és egy horgászbotot is, majd visszaúszott a partra. A sértett ugyan nem sérült meg, de a vízbe veszett, s az iszapban elsüllyedt a zsebéből a támadás miatt kieső 40 ezer forint értékű mobiltelefonja. A vádhatóság álláspontja szerint a vádlott kihívó, közösségellenes és erőszakos magatartása alkalmas volt arra, hogy a parton lévők körében riadalmat és megbotránkozást keltsen. Az ügyészség a dühöngő férfit garázdaság vétségével vádolja, s indítványozza, hogy a bíróság vele szemben közérdekű munkát, s pénzbüntetést szabjon ki. Az ügyben első fokon a Füzesabonyi Járásbíróság hoz majd döntést. Sz. Z.
