Heves Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-08 / 262. szám
4 KERTELJÜNK! 2016. NOVEMBER 8., KEDD Gondoskodni kell kis tollas barátainkról A muskátli az egyik kedvenc virágunk. Ha odafigyelünk rá a hideg évszakban is, akkor szépen át tudjuk teleltetni. HEVES MEGYE A madarak hozzátartoznak a kertünkhöz, hiszen nincs is szebb annál, mint tavasszal reggel madárdalra ébredni. Miért érdemes ezeket a madarakat a kertünkbe csalogatni némi élelemmel és gondoskodással? A válasz tulajdonképpen kézenfekvő: azért, mert nyáron számtalan kukacot, bogarat és hernyót esznek meg cserébe. Emellett a madáretetés és az odúkészítés az egész család számára remek elfoglaltságot jelent. Télen a legfontosabb feladat a madáretetők kihelyezése, hiszen a pici madarak a fagyos hetekben már nem sokáig találnak maguknak eleséget a természetben. Még akad ugyan ennivaló a kertekben, a mezőkön, főleg termések, magvak formájában, de ha lehullik az első hó, akkor bizony a madarak nem találnak maguknak megfelelő táplálékot. Ezért az első őszi fagyok beálltától (október-november körül) kell megkezdeni az etetésüket. Ha az etetést egyszer már elkezdtük, akkor semmiképpen se hagyjuk abba, mert a madarak számítanak a folyamatosan kitett eleségre! Madárodút egyébként mi magunk is készíthetünk, de gazdaboltokban, áruházakban akár készen is megvásárolhatjuk ezeket. A kisebb nyílású odúk a kék- és barátcinkéknek lesznek ideálisak, ezek nyílása csaknem 25 centiméter átmérőjű, míg a nagyobb majdnem 32 centis nyílással rendelkező odúk a széncinke és a veréb számára is ideálisak. Kitűnő téli családi program lehet a madárfajták megfigyelése, esetleg napló készítése szokásaikról. A széncinke szép is, hasznos is Novemberben még mindig akad jócskán kerti munka, bár nem annyi, mint nyáron, mégis sokat tehetünk a kertünkért a zimankós, fagyos hónapban is. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Az őszi, időszerű munkákkal sok időt és energiát takaríthatunk meg majd tavasz- szal. Tanácsokat ezúttal is rovatunk állandó szakértőjétől, Nagy Szabolcstól (Eger, Kertünk boltja) kértünk és kaptunk.- Mit és meddig ültethetünk novemberben?- Amíg a talaj nem fagy át, ültethetünk, cserjéket, örökzöldeket, bokrokat, vagy hagymás növényeket a talajba. A krókusz, tulipán vagy jácint hagymáit nemcsak virágágyásba, de cserépbe vagy nagyobb edénybe is ültethetjük, így tavasszal az erkélyt vagy a teraszt fogják díszíteni. A hagymás virágainkat decemberig nyugodtan földbe tehetjük fagymentes napokon is. A rózsák tövét kupacoljuk fel földdel vagy lombbal, így megvédjük őket a fagyástól, és ha még eddig nem tettük volna meg, metsszük meg a hajtásokat. A lehullott lombot és ágakat szedjük össze, majd vigyük őket a komposztra, mivel ezekből a hasznos zöld hulladékokból tavaszra tápanyagdús humuszunk keletkezik majd! drasztikusan vissza kell metszeni. Egy-egy muskátlinak, hogy tavasszal erőre kapjon, elég 3-4 szár, rajtuk 2-3 szem rügy. A nedves gyökérlabdát ki kell szárítani, majd februártól fokozatosan fényhez és nedvességhez szoktatni.- Mit tehetünk a cserepes növényeinkért?- A nyáron kint tartott cserepes növényeket vigyük be még a fagyok előtt, vagy tegyük őket védett helyre. Sokan kérdezik, mi történt a növényekkel, amiket a nyáron kint tartottak a szabadban és amikor bevitték a lakásba, különböző betegségek jelentek meg rajtuk. A fűtött lakások száraz klímája nem kedvező az eredetileg trópusi, párás, félámyékos vagy mérsékelten meleg környezetben élő szoba- és dézsás növények számára. Ezért aztán vagy sokat kell öntözgetni, permetezni, párásítani és a fűtést szabályozni, vagy más megoldást kell választanunk. Például érdemes hűvösebb helyiségben, télikertben (12-16 Celsius-fok) teleltetni, ugyanis itt minden környezed tényező adott a növények fejlődéséhez és a téli nyugalmi időszakukhoz. A nagy üvegfelületek biztosítják a fényt, az öntözéskor a víz mennyisége növényenként szabályozható. A sikeres teleltetéshez a megfelelő öntözés is fontos. A növényeket elegendő két-három hetente kevés vízzel megöntözni hűvösebb helyiségben! A leandereket még most kezeljük! Lassan leandereinket is felkészíthetjük a téli teleltető helyre való bevitelre, ami álljon abból, hogy megpermetezzük őket gomba-, rovar- és atkaölő szerekkel! Leandernél nagyon fontos ez a művelet, mivel ha elmulasztjuk e teendőnket, tavasszal szinte biztos, hogy rovarokkal fertőzöttek lesznek a növényeink! A díszkertünkben a magas növésű díszfüveket kössük össze, és érdemes az oszlopos növésű örökzöldeket (tuják, ciprusok stb.) is összekötni, hogy a hó súlya ne nyomja meg és ne törje le az ágakat. Ha még nem tettük meg, metsszük vissza az évelőket, cserjéket, és futónövényeket. (Erre azért van szükség, hogy megelőzzük a korha- dást a nedvesség felgyülemlése esetén.)- Hogyan teleltessük át a muskátlit?- A balkonládákat ürítsük és takarítsuk ki, majd tegyük el őket jövő tavaszig, és azokat a növényeket, amelyek nem télálló- ak (muskátli, hibiszkusz, citromfa), szintén vigyük védett helyre. A muskáüit kétféle módon lehet teleltetni. A módszerekben az a közös, hogy a telelőhely hőmérsékletének 4-10 Celsius-fokosnak kell lennie! Világos helyen, például lépcsőházban vagy verandán. A cserepes és ládában tartott növényeket be kell vinni, levelestől, virágostól. Az így teleltetett muskátli kevés vizet igényel, mert növekedése leáll. A hőmérséklettől és a fénytől függően 2-4 hetente kevés vízzel tanácsos megöntözni földjüket. A túl sok víztől kirothadnak a tövek. Fényben és 10 foknál magasabb hőmérsékleNagy Szabolcs szakértő ten minden tápanyagot elhasznál, és legyengül. Másik bevált módszer a sötétben való teleltetés. Például a pincében, nem fűtött garázsban telelő muskátli hajtásait Nem túl szép, de finom a naspolya HEVES MEGYE A naspolya nem kifejezetten szép (mondhatni, elég ronda) gyümölcs, nem lehet frissen fogyasztani, viszont télre érik be igazán. Ennek köszönhetően alternatívát jelent az ilyenkor kapható egzotikus gyümölcsök között. A szedésével gyakran megvárják az első fagyokat, hogy megcsípje a dér, úgy mint a csipkebogyónál, a somnál vagy a kökénynél. De általában október végén, esetleg november elején szüretelik, ekkor a friss naspolya húsa még kemény, krémszínű és tulajdonképpen élvezhetetlen. Ezért a gyümölcsöt száraz, szellős helyen (például padláson) kiterítve, nem rétegezve, kell tovább érlelni - ezalatt a húsa megpuhul, bebarnul, a héja pedig könnyen leválik, ezek után december végére kerül a piacokra. Az érett naspolya héja nagyon vékony, így ha piacon válogatjuk, óvatosan kell bánni vele, nehogy megnyomódjon, kiszakadjon. A naspolya valószínűleg rövid szezonja és nehéz tárolhatósága miatt kevéssé ültetett gyümölcsünk, pedig már The- ofrasztosz ókori görög filozófus (i. e. 372-287) növényleírásaiban is szerepel ez a növény. Legalább 3000 éve termesztik. A gyümölcse egyébként kellemes ízű, édes. Pektintartal- ma, C-, B- és E-vitamin-, továbbá karotintartalma meglehetősen magas. A különféle ásványi anyagokban gazdag (kalcium, kálium, magnézium, cink, mangán, vas és réz). Magas pektintartalmának köszönhetően készíthetünk belőle lekvárt, zselét, a birsalmához hasonlóan sajtot, gyümölcslevet. A szezon utolsó gyümölcse Készítsünk odút a kertünkbe, főleg azért, hogy a madárkák össze tudjanak valahol bújni Az örökzöldjeinket a téli időben is kell öntözni! HEVES MEGYE Az örökzöld növényeket száraz, fagymentes időben télen is kell öntözni. Novemberben érdemes a talajt alaposan fellazítani, bőségesen megtrágyázni, ami lehet szerves és magas foszfor- és káliumtartalmú műtrágya. Óvjuk meg a pázsitot tavaszig! Ősszel a gyepen hetekig otthagyott levelek elveszik a fényt és köny- nyen száraz, barna foltok alakulhatnak ki, beindulhat a mo- hásodás, ezért pázsitunkról feltétlenül gereblyézzük össze a lehullott lombleveleket! Utoljára novemberben érdemes füvet nyírni. Ilyenkor ne nyírjuk 4-5 centinél rövidebbre, mert a hosszabb fű jobban tudja hasznosítani a napfényt. A gyep így a gyomok és a moha támadásának is jobban ellenáll. Őszi gyeptrágya alkalmazása is javasolt. Az őszi trágyákra jellemző az alacsony nitrogéntartalom és a magasabb foszfor- és káliumtartalom. A megnövelt káliummennyiség megerősíti a füvet, és javítja ellenálló képességét a faggyal szemben. Ősszel ne használjunk hagyományos gyeptrágyákat, mivel ezek magas nitrogéntartalma miatt gyorsabban nő a fű, és így érzékenyebbé válik a fagy- gyal szemben. Felhívjuk minden gondos kertészkedő figyelmét, hogy nincs elkésve a lemosó perA madárodúk nemcsak költésre alkalmasak metezéssel még! A lombleve- lék lassan lehullnak és ezután, aki csak teheti, végezze el az év utolsó növényvédelmét, mivel nagyon komoly gomba- és rovarkártétel volt az év közben, ezért várhatóan nagy számban telelnek át a gombakórokozók és rovarkártevők! A permetezést fagymentes napszakban csináljuk meg a már régebben is említett réz, kén, olaj, rovarölő szer kombinációjával! Érdemes számba venni azt is, hogy mivel etessük a madarakat: fő táplálékuk az olajos mag, ipari napraforgó, köles, muhar. Fontos még az állati zsiradék, faggyú, nem sós szalonna, vaj vagy a cinkegolyó kiakasztása. Felhasználhatunk a konyhánkból megmaradt ételeket is - főtt zöldség, főtt rizs, főtt tészta -, ezeket is szívesen fogyasztják a madarak. Nyers zöldséget ne rakjunk ki, mivel azt nem eszik meg. A madarak szeretik a gyümölcsöket: almát, körtét húzzunk fel egy faágra, jó eleség lesz, de kisebb darabokra vágva is betehetjük az etetőbe. A kerti énekes madarakat tilos kenyérrel, morzsával etetni! Az etető közelébe tegyünk ki odút is. Az odúk nemcsak költésre alkalmasak, hanem még arra is, hogy a téli hidegben a madarak összebújjanak benne, s egymást melegítsék. wSt « nR°° ^BPÍPIlPlIb^rv^ IMfo fi :j iM ró M/foM ti fi II n M ^ Sm nT«»<r® m«» °u a ®T «*<íh| « TT« \ v / ö « n ft V* a h II n ll ^ d /-f Q a I n n l# ö X o Ti n \C^ § La 1] H hLa i r « Sj|i|^^«^TAcH| v . I k y ÉL^ ™ I Pl lyl 11 l\ /v^yl II II r\M í v^Trn I II II Iv^rx-m U l* I \ °. 1 I r* I a^t a ■ÜiÜl^MKa muélEaflitl' wm*
