Heves Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-30 / 281. szám
2016. NOVEMBER 30., SZERDA Sokan halálútnak nevezik a 25-ös főút Eger és Kerecsent! közötti szakaszát, mert itt évek óta feltűnően sok baleset történik. Lapunk cikksorozatban keresi az okokat és mutatja be a megoldási lehetőségeket. Most kerecsendi érintetteket szólaltatunk meg. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu 25-ÖS ÚT Kerecsenden több család is gyászolja azokat a szeretteit, akik a 25-ös úton közlekedve szenvedtek halálos balesetet. Az elmúlt években több tragédia is történt, ám a falu lakosságát különösen megrázta két fiatal halála. Román Istvánná legnagyobb kincsét, egyetlen lányát veszítette el két évvel ezelőtt. A harmincas éveiben járó Tilla, az életerős, mindenki által szeretett fiatalasz- szony férjével tartott Egerbe, amikor az ütközés következtében elvesztette életét. Két tehetséges, szorgalmas gyermeke hiába várta haza, nem jött többé. Az áldozat édesanyja, Ancika, aki korábban szinte mindennap közlekedett autóval ezen a szakaszon, azt mondja, a tragédia után másfél hónapig nem tudott kocsiba ülni, s ha manapság útnak indul, nem tudja megtenni könnyek nélkül a pár kilométeres utat. Rutinos autóvezetőként úgy gondolja, túl sok áldozatot követelt a 25-ös, s ez nem lehet a véletlen műve. Emlékei szerint az egykori KPM-nél többször is próbált panaszt tenni a burkolat állapotára, ám nem sok minden történt. A cég egyik régi alkalmazottja végül egyszer annyit jegyzett meg egy privát beszélgetésben: a baj oka az, hogy az egykori aszfaltozáskor kifelejtették vagy inkább kispórolták a tapadóréteget az útburkolatból. Bárhogy is volt, egy dolog biztosan állítható: telente a kanyargós útszakaszon az aszfaltra fagyott vízátfolyások sok esetben életveszélyesnek bizonyultak. Aki rendszeresen autózik ezen a részen, már az autó viselkedéséből, hangjából is érzi, hogy más és más útfelületen halad. Ancika azt is megemlíti, autóbusszal közlekedni sem életbiztosítás. A napokban például olyan busszal utazott reggel Egerbe, amin a sofőr szinte végigtelefonálta az utat, s többször is olyan hirtelen fékezett, hogy az utasok egymás hegyén-hátán kötöttek ki.- Az emberekkel van a legnagyobb gond - teszi hozzá. - Nap mint nap látom, hogy a drága nagy autók sofőrjei semmibe veszik a záróvonalat, a sebességkorlátozásokat. Azt is gondolom, hogy túl sok olyan sofőr száguldozik az utakon, akik feltehetően túl könnyen jutottak jogosítványhoz, s a KRESZ-szel sincsenek tisztában. Azt hiszem, az egyetlen igazi megoldás a régen beígért M25-ös elkerülő út megépítése lenne. Addig lehet itt bármit csinálni, tartok tőle, nem lesz biztonságosabb a szakasz. Egy másik kerecsendi lakos ugyancsak naponta közlekedik autóval a Kerecsend-Eger útvonalon. Szerinte a mostani felújítás totális káoszt okoz a gépkocsivezetők körében. Mivel nincs felfestés a sávok között, szürkületben, az esti párás, ködös időben szinte mindenki vakon közlekedik, ráadásul a napok óta villogó fénnyel ott álldogáló autó a maradék figyelmet is elvonja a közlekedőktől. A friss aszfalt a szürkületben visszacsillan, s olyan érzetet kelt, mintha az egész egy jégpálya lenne. Véleménye szerint sok érv elhangzott már, de arról keveset hallott, hogy mivel két oldalról erdő szegélyezi az utat, egy vadkerítést sem ártana kihelyezni, hiszen vadkáros baleset is történt már itt. (Folytatjuk) A közösségi hálón Szávoly Richard, az FM7 Rádió munkatársa november 21-én az alábbiakra hívta fel a figyelmet egy internetes közösségi oldalon: „Évek óta nem tapasztalt hitvány munka zajlik a 25-ös főúton Eger és Kerecsend között! Néhány anomália a sokból: időnként a belső sávban, jelzés nélkül felbukkanó homlokrakodó, szemben a forgalommal haladva, például nehezen belátható kanyarban is. Fényjelzések teljes hiánya. Hanyag módon elvégzett, életveszélyes útfelmarás, éles peremmel. lekerekítés nélkül úgy, hogy a sáv „elfogyását" semmi nem jelzi, egyszer csak eltűnik alólatok az aszfalt. Visszasorolni nem lehet, mert a fent említett éles perem garantáltan tönkreteszi a gumit és a futóművet. A szerte hagyott terelőbóják csak fokozis téma zák az „élvezetet". Hirtelen kormányrántás, vagy ha nem megy. mert nem akarsz magaddal vinni a halálba egy ártatlan melletted közlekedőt, akkor nem marad más, mint fogat összeszorítva, telibe kapni. Én körülbelül négyet számoltam a sötétben. A kivitelező remélem észbe kap az első halálos baleset előtt, mert ez a munka szégyen..." A korrektség kedvéért: Tomi (hozzászóló) leírta lentebb, hogy a kivitelező mindenben korrektül járt el. és szabályosan marta fel az utat. A marás levágása, a bójázás és a munkagépek közlekedésének biztosítása a közút felelőssége. Az útépítés azóta előrehaladottabb állapotban van. A napokban oda is kilátogatunk, s beszámolunk olvasóinknak a fejleményekről. MEGYEI KÖRKÉP 3 Ünnepi köntös Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu Boldogan boríthatjuk magunkra a várakozás ünnepi köntösét. Ö ltöztessük otthonunk mellett szívünket és lelkünket is ünnepi díszbe: halljuk és látjuk oly sok helyről az adventi időszak kezdetén. Érzelmes reklámok szövik át a műsorok közötti szünetet, a városok, települések terei megteltek a karácsony közeledtét jelző kellékekkel: fenyőfa, gyönyörű fényfüzérek, gömbök, vásári házikók. A felsoroltak elegendőek ahhoz, hogy bárki egy szempillantás alatt ünnepi hangulatba kerüljön, leszedje asztaláról az őszi díszeket és kitegye helyette az adventi koszorút, a hógömböket és a szaloncukrot. De elegendő-e ahhoz, hogy szívünk és lelkünk is egy szempillantás alatt ünnepi köntösbe öltözzön? Megfeledkezünk-e tőle hosszabb időre a nehézségekről, a problémákról? Arról, hogy időben megtaláljuk-e a legmegfelelőbb ajándékokat szeretteinknek, s ha igen, lesz-e rá elegendő anyagi keretünk? Elegendőek-e arra a fényárban úszó terek, hogy ahelyett, hogy lökdösődnénk és morgolódnánk, türelmesen álljunk sorba a forró csokiért, vagy magunk elé engedjünk az adventi koncerten egy családot? Már nehezen tudnánk elképzelni a karácsonyt „kellékei” nélkül, sokat hozzáadnak ahhoz, hogy meghittebb hangulatba kerüljünk, mégis azt gondolom, ahhoz még mindez kevés, hogy lelkileg is időben felkészüljünk, netán ez az állapot tartós is legyen. Néhány órás csend, magányos gondolkozás viszont talán elegendő lenne ahhoz, hogy elkészítsük az éves számvetést: mit tettünk idén szeretteinkért, segítettünk-e nekik, mikor bajban voltak, lelkiismeretünk szerint cselekedtünk-e a döntéshelyzetekben, megbántottunk-e indokolatlanul bárkit, s ha igen, bocsánatot tudunk-e kérni. Eztán majd tisztán, boldogan boríthatjuk magunkra a várakozás gyönyörű ünnepi köntösét. Ezt kívánom mindenkinek az adventi időszakra. Játszva tanulnak a Varázstoronyban EGER Idén először Adventi tudományos játszóházba invitál kicsiket és nagyokat az Eszter- házy Károly Egyetem Varázstornya.- Elsősorban a gyermekeket szeretnénk ide becsábítani olyan játékokkal, melyek hosz- szabb időre lekötik a figyelmüket és így játszvá tanulnak - nyilatkozta lapunknak az első napon Benczik Izabella szervező, az Eszterházy Károly Egyetem Fizika Tanszékének tudományos főmunkatársa. A tudományos játszóház december 17-ig várja a látogatókat. A Varázstoronyban az asztalokon izgalmas játékok találhatóak.- Ezek olyan játékok, melyekkel később találkozhatnak majd az iskolában is, így pedig sokkal érthetőbb lesz a tankönyvekből a tananyag - árulta el véleményét. Olyan izgalmas játékok is megtalálhatóak, melyek energetikai problémákra hívják fel a figyelmet, vagy például áramkörök, tükrös és lencsés játékkockák. J. H. A Varázstoronyban izgalmas játékok várják a gyermekeket Az ’56-os hősök előtt tisztelegtek a kis településen: emlékoszlopot is avattak Hatvan éve a mátrai kis falu is forrongott KISFÜZES A napokban avatták fel megyénk legkisebb településén az ’56-os forradalmi események előtt tisztelgő emlékművet. A Kiss István egri fafaragómester által készített obeliszket a Szabadság téren állították fel. Az ünnepségen - amelyen a falu lakóin kívül részt vettek a környékbeli polgármesterek és a térség országgyűlési képviselője is - Menyhárt Balázs polgármester elevenítette fel a hatvan évvel ezelőtti eseményeket. Beszédében utalt arra, hogy ’5ó- ban Kisfüzesen is forrongott a lakosság. Az akkori Pétervásá- rai járás településeire a legnagyobb hatással a borsodi munkásváros, Ózd eseményei voltak, ahová sokan jártak dolgozni az észak-hevesi községekből. Az öt kilométerre lévő Pé- tervásárán is az ózdiak segítségével alakították meg október 26-án az ideiglenes munkástanácsot. Kisfüzesen október 29- én tizenegy tagú forradalmi tanácsot választottak, amely már aznap létrehozta a Nemzetőrséget. Tagjai járőrszolgálatot láttak el a községben, illetve igyekeztek a vadászfegyvereket összegyűjteni, ennek érdekében házkutatásokat rendeltek el és folytattak le. A Tanács felmentette a régi tanácsi apparátus dolgozóit, visszaadta az államosított házakat régi tulajdoAz emlékművet Fehér Róbert plébános szentelte fel nosaiknak, rehabilitálta az elmúlt időszak sokat szenvedett falusi rétegét, az általánosan kuláknak bélyegzett középbirtokos parasztságot. A pétervásárai forradalmi események jelentősen befolyásolták a kisfüzesiek gondolkodásmódját. Felfokozott figyelemmel követték a közeli járásközpontban történteket. Az emlékezet szerint a kisfüzesiek közül többen is csatlakoztak a szomszédos pétervásárai forradalmi eseményekhez, ahol Heves megye egyik legnagyobb ellenállása zajlott. A ma is élő Kovács István akkori kisbíró korabeli élményei szerint őt és néhány társát szovjet katonák hurcolták el a faluból a közeli recski laktanyába, de ott a szállító járműveket körülvevő tömeg demonstrálásának hatására szabadon engedték. Kisfüzesen nem volt megtorlás, nem születtek hősök, nem lettek mártírok, néhányan azonban önkéntesen, vagy kényszerűségből az eseményeket követően elhagyták falujukat. Közülük többen külföldre, Franciaországba, az Egyesült Államokba vagy Kanadába menekültek. Az eseményekre emlékeztető köztéri alkotást, amelyet az önkormányzat állíttatott 2 millió 400 ezer forintból, az 1956-os emlékbizottság támogatásával készült. B. K. Kereszt a 25-ös főút mellett (Fotónk illusztráció)