Heves Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-29 / 280. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 29., KEDD Ha az állásunkat elveszítjük, a fejünkre azért még szükség lehet Mit tehetek, ha kirúgnak? Ma te, holnap én... Bárme­lyikünk kerülhet olyan hely­zetbe, amikor a munkaadója bejelenti, mától kezdve nem tart igényt a munkájára. Épp ezért nem árt, ha felkészü­lünk erre az eshetőségre. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE A munkaviszony megszűnésekor számos vitás kérdés merülhet fel munkáltató és alkalmazottja között. A tájéko­zatlanság komoly pénzügyi hát­rányokat okozhat. Ezt megelő­zendő az alábbiakban dr. Krasz- nay Zsófia, munkajogászt, a LI­GA Észak-magyarországi Regio­nális Irodájának a vezetőjét hív­tuk segítségül, aki Nógrád, He­ves, Jász-Nagykun-Szolnok me­gye munkavállalóinak nyújt munkajogi segítséget, ha hozzá fordulnak.- Tegyük fel, a főnök berendel a szobájába, és egy HR-es szakem­berrel az oldalán kétféle szerző­dést tesz eléd. Közös megegye­zés, vagy azonnali felmondás. Mit tehetünk egy ilyen helyzetben?- Mindenképpen mérlegelni kell a döntést. Ha úgy érezzük, hogy kisebb-nagyobb hibákat vétettünk a munkánk során, ak­kor érdemes megfontolni a kö­zös megegyezést. Ezt mindenki­nek saját magának kell felmér­nie. A közös megegyezés lénye­ge, hogy a felek közösen meg­egyeznek valamiben. Ebből kö­vetkezik, hogyha a munkáltató oldalán azt mondja valaki, hogy kötelező aláírni a közös meg­egyezésről a papírt, ez nem fel­tétlenül fedi a valóságot. Bár ezek az ajánlatok általában, arra az időpontra és helyszínre szól­nak, ahol és amikor épp elhang­zanak, mégis próbáljuk elér­ni, hogy a döntés előtt legalább felhívhassunk egy munkajog­ban járatos ügyvédet. A legcél­szerűbb, ha kérünk egy-két nap gondolkodási időt, mielőtt bár­mit aláírnánk.- Mi a helyzet a rendkívüli felmon­dással?- Mindenképpen hallgassuk meg az indoklást, és ha nem ér­tünk vele egyet, akkor ne írjuk alá a közös megegyezést. Rend­kívüli felmondás esetén ugyan­is a munkáltatónak semmit sem kell adnia, csak az addig elvég­zett munkáért járó bért, vala­mint a szabadságmegváltást, ha nem vettük ki időarányosan az összes szabadságunkat. Ha a kö­zös megegyezés mellett egy ren­des felmondás van, akkor is néz­zük át alaposan az indokolást, valamint hogy mennyi pénzt kí­nálnak benne. (Például felmon­dási időre járó átlagkereset, vég- kielégítés stb.) Amennyiben ez az összeg ugyanakkora, mint a közös megegyezésben szereplő összeg, akkor nincs értelme alá­írni a közös megegyezést. Akkor érdemes aláírni, hogy ha beleír­nak méltányolható plusz össze­geket is.- Mit kezdjünk azonnali felmon­dás esetén? Milyen indokai lehet­nek a munkaadónak?- Amikor a munkavállaló a munkaviszonyból származó lé­nyeges kötelezettségét szándé­kosan vagy súlyos gondatlan­sággal jelentős mértékben meg­szegi, vagy egyébként olyan ma­gatartást tanúsít, amely a mun­kaviszony fenntartását lehetet­lenné teszi, akkor jogos lehet az azonnali felmondás. Nagyon sok indok lehet, de nem feltétlenül állják meg a helyüket a bíróság előtt.- Érdemes-e munkaügyi pert indí­tani? Mennyi ideig tart egy per?- Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. A munkaválla­lónak figyelembe kell vennie, hogy mennyi pénz áll rendelke­zésére, és mennyit szeretne az adott ügyből nyerni: vissza sze­retne-e kerülni a régi pozícióba vagy „csak” pénzt szeretne még kapni. Attól is függ, mi volt az in­dokolásban, és azt a munkáltató­nak mennyire nehéz (vagy köny- nyű) bizonyítania. A perek hosz- szúsága bíróságonként és ügyen­ként változik. Az elsőfokú ítéletig akár két-három évet is kell vár­ni, de vidéken vannak gyorsab­ban lezárt ügyek is. Lényeges az ügyvéd megválasztása. Az az ügyvéd viselkedikkorrektül, aki felvilágosítja az ügyfelét a per ki­menetelének várható jó és rossz oldaláról is.- Mi a helyzet, ha a kirúgás pil­lanatában a munkáltató zárol­ja a számítógépet, kiürítteti a fi­ókokat?- Mivel a saját tulajdonában vannak ezek a tárgyak, akár jog­szerű is lehet, más kérdés, hogy nem túl etikus. Jó tanács, hogy a munkáltató tulajdonában ál­ló számítógépeken egyébként se Az elbocsátás híre nagy való­színűséggé! dühöt, kétségbe­esést. esetleg sokkot válthat ki belőlünk, saját érdekünkben azonban érdemes megfontolni néhány fontos szempontot. íme a profession.hu tanácsai:- Hallgassunk és jegyzeteljünk! A rossz hír hallatán a legjobb, amit tehetünk, ha csöndben maradunk és rendkívüli figye­lemmel kísérünk minden el­hangzott szót. Ennek különösen akkor vesszük hasznát, ha úgy érezzük, hogy az elbocsátás jogtalan és a későbbiekben jogi lépéseket kívánunk tenni. A megfontolt munkaválla­ló kordában tartja érzelme­it és a helyzetet megpróbálja arra felhasználni, hogy a lehe­tő legtöbb részlet birtokába jus­son azzal kapcsolatban, hogy a munkáltató részéről mi a va­lódi indoka az elbocsátásnak. Fontos, hogy az elhangzottakról már a tárgyalás közben jegyze­tet készítsünk, ez a későbbiek­ben jó szolgálatot tehet, amikor ügyvédhez fordulunk.- Ne írjunk alá semmit! A munkáltató valószínűleg megpróbál a helyszínen aláírat­ni velünk egy papírt, melyben tudomásul vesszük a felmon­dást, illetve titoktartási vagy egyéb dokumentumok is előke­rülhetnek. Semmi esetre se ír­juk alá ezeket a pillanat hevé­ben! Vigyük haza és olvassuk át alaposan, szükség esetén pe­dig kérjünk ügyvédi segítséget! Az előre megírt formanyomtat­ványokkal legyünk különösen óvatosak, az 50 év felettiekre, illetve egyéb kategóriákba so­rolható munkavállalókra külön szabályok vonatkozhatnak.- Harcoljunk jobb feltételekért! Az elbocsátás nem jelenti azt. hogy a munkáltató felé ne le­hetnének követeléseink. Jo­gunkban áll megtárgyalni, hogy van-e lehetőség egy bizonyos ideig tovább használni az iro­dai telefont, e-mailt és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat. A munkáltató nagy valószínű­séggel engedékenyebben rea­gál felvetésünkre, ha joggal tart­hat attól, hogy megalapozott in­dokkal fordulunk bírósághoz. Növelheti követelésünk sikerét, ha főnökeinknek tudomása van róla, hogy korábban panasszal éltünk bizonyos munkahelyi kö­rülményekkel kapcsolatban vagy etnikai, vallási vagy egyéb kisebbséghez tartozunk.- Nézzük át a referenciát! Nagy esély van rá. hogy az elkö­vetkezendő hónapok során több olyan potenciális munkáltatóval is fogunk találkozni, aki pályá­zati anyagunk elolvasása után referenciát kér majd legutób­bi munkahelyünk illetékesei­től. A munkáltatónak kötelessé­ge rólunk referenciát adni. nem mindegy azonban, hogy a do­kumentum mit tartalmaz. Győ­ződjünk meg róla, hogy a refe­rencia csupán a munkaválla­lás idejét, a betöltött pozíciót és a végső kompenzáció összegét tartalmazza, egyéb informáci­óra pedig nem tér ki. Jó. ha ar­ról is intézkedünk, hogy referen­cia kérelem esetén egyedül a HR osztály legyen illetékes a vá­laszadásra.- Ne égessük fel magunk mö­gött a hidakat! Bármennyire is mérgesnek érezzük magunkat az elbocsá­tás miatt, ne engedjük, hogy az érzelmeink irányítsanak! A leg­több esetben óriási készte­tést érzünk rá. hogy már a tár­gyalás alatt feletteseink fejé­re zúdítsunk minden sérelmet, amely az elmúlt évek alatt min­ket ért, de a jövőre gondolva jobban tesszük, ha ettől elte­kintünk. Egyes szakmakon be­lül „mindenki ismer mindenkit", így nagy eséllyel volt főnökünk ismerősével ülünk majd szem­ben a következő állásinterjún. Bármennyire is nehéz ezt az el­bocsátás napján elhinni, de volt feletteseink akár segítségünkre is lehetnek abban, hogy ismét elhelyezkedjünk! tartsunk saját képeket, magánle­velezést és egyéb magánélethez tartozó dokumentumokat- Kinek a tulajdona az email-cím, telefonszám, vagyis joggal köve­teli-e a főnök például az ügyfél- adatbázist?- A munkavégzés során ke­letkezett anyagok, dokumentu­mok a munkáltató tulajdonát ké­pezik. A telefonszám és az ema­il-cím már más kérdés. Magát az email-címet a munkajogviszony megszűnése után már nem sza­bad egyik félnek sem használni, ha az tényleg a munkáltató tulaj­dona, például az ő regisztrált do- maincímét használja.- Kinek jár végkielégítés és meny­nyit válhatunk a munkáltatótól?- A Munka törvénykönyve 95.§-a szabályozza a végkielégí­tést, amely munkáltatói rendes felmondás esetén jár, és a mun­káltatónál töltött időhöz van köt­ve. Legalább három év munkavi­szony esetén egy havi, öt év ese­tén két havi, tíz év esetén három havi, tizenöt év esetén négy havi, húsz év esetén öt havi, huszonöt, vagy annál több év esetén hat ha­vi átlagkereset összege illeti meg a munkavállalót.- A későbbi álláskeresésnél a kö­zös megegyezés, vagy a felmon­dás a kedvezőbb formula?- A tények alapján elmond­ható, hogy a leépítések legtöbb­ször közös megegyezéssel, az esetek döntő többségében kor­rekt, a törvényben előírtnál több pénzzel végrehajtott elbocsátá­sok. Felmondásra kevesebb a példa. Azonban, ha valaki olyan mértékben nem tud azonosulni a munkahelyén zajló tevékeny­ségekkel vagy a kialakult ha­talmi és egyéb harcokkal, hogy nem lát más lehetőséget, mint felmondani, ez akár méltányol­ható lépés is lehet. Ennek szak­mai és lelkiismereti okai is lehet­nek, nyilván mindkettő fontos té­nyező egy munkakörrel, állással kapcsolatban.- Egy új állás megszerzése előtt mire ügyeljünk az önéletrajz írá­sakor?- A CV ne legyen két oldal­nál hosszabb és a jelenből ha­ladjon visszafelé. Bár hivatalo­san a CV-nek ugyan nem része a fénykép, manapság egyre több állásajánlatban szerepel a fény­kép követelményként. Fontos, hogy olyan képet csatoljunk, ami valós. A Kéri nyertes pályázat révén fogadta a határon túli magyar diákokat Vajdaságiak tökéletesítették tudásukat Egerben EGER Öt vajdasági tanuló és egy szakoktató töltött két hetet az Egri Szakképzési Centrum Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Vendéglátóipari Szakgim­náziumában, Szakközépisko­lájában és Kollégiumában.- Az iskola jó híre miatt igen nagy az érdeklődés a szakmai gyakorlataink iránt - tájékoz­tatott Prof. dr. Vasas Joachim intézményvezető. - Két héttel ezelőtt 16 Rimaszombat és kör­nyéki tanuló fejezte be gyakor­latát a Keriben. Legújabban a Vajdaságból látogattak el hoz­zánk diákok. A magyar ételek elkészítésének elsajátítása, fel­szolgálása projekt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. jóvoltá­ból valósulhatott meg az Egri Szakképzési Centrum elnyert pályázata által. Cseszkó Ibolya, a vajdasá­gi diákok szakács és cukrász szakoktatója elmondta: Egerbe a törökkanizsai Doszitej Ob- rádovity Szakiskolából utaz­tak, ahol hozzávetőlegesen 200 magyar anyanyelvű diák tanul.- A Keriben a tanulóink­nak kiváló oktatók segítettek a szakmai tapasztalatok bőví­tésében, valamint Molnárné Fiser Judit általános igazgató- helyettes is a segítségünkre volt. Az iskolai szakmai gya­korlaton túl megismerhettük Egert, annak nevezetessége­Jól érezték magukat Egerben, akár ide is költöznének it, részt vettünk egy, a város­házán megrendezett szakmai konferencián, megtekintettük egyebek között az egri várat, a marcipánmúzeumot, megnéz­tük a Gárdonyi Géza Színház­ban a Lili bárónőt, moziban is voltunk - tette hozzá Cseszkó Ibolya, aki a Hírlappal meg­osztotta azt is: szerettek vol­na tovább maradni a tanulók, akik új barátságokra is szert tettek Egerben, sőt, egyes diá­kok itt tanulnának tovább. A vajdasági diákok jól érez­ték magukat Egerben, szép vá­rosnak tartják a megyeszék­helyt, s egyikük, László meg­osztotta: sok érdekes dolgot tanultak meg a két hét alatt, Dominiknek a tankonyha tet­szett, s kiemelte, hogy új díszí­tési, tálalási praktikákat sajá­tított el.- Sosem jártam még Ma­gyarországon, pusztán emiatt a két hét miatt csináltattam meg az útlevelet. Tetszett az itteni emberek közvetlensége, és a gyönyörű város is - osz­totta meg Andrea.- Sok jó embert - tanárt és diákot is - ismerhettünk meg Egerben. Sok tanulóval, né­mely oktatóval is tartjuk majd a kapcsolatot - mondta Ádám. Nikoletta pedig szintén azt hangsúlyozta: sok olyan dol­got tanult meg, amit azelőtt nem sajátíthatott el. V. M. íV4 *'£''•*♦<»♦*«**»**«*♦«**«*•«*•<»*•«*»»*»»*»*♦'»»*'••*'»*****«**<»*%»*%•«*% W&WW\ % % Vegyünk figyelembe öt fontos szempontot!

Next

/
Thumbnails
Contents