Heves Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-04 / 259. szám
2016. NOVEMBER 4., PÉNTEK 4 OLVASÓINK ÍRJÁK Egy egri kísérleti középiskolai osztály ötven éve Történelmi találkozó Találkozó fél évszázad után. A felvételen látható szépkorúak reformképzés részesei voltak annak idején. Épp 50 esztendeje érettségiztek. Túl zajos a környék a Galagonyás utcában EGER A múlt évben a Galagonyás utca lakói aláírással kérték a megnövekedett forgalom miatt fekvőrendó'r, illetve sebességkorlátozó tábla kihelyezését. A mai napig nem történt semmi. A kamionok reggel 5-től indulnak az utca végén lévő telephelyről. Az ágyam ringani kezd, a házfalak repedeznek. A nap folyamán nagy teherautókkal szállítják a sódert, a mixerrel előállított betont, ami óriási zajjal jár. Az utca végén több üzem is van, tehát nagy a forgalom. Volt már itt korábban fekvőrendőr, ám felszedték, arra hivatkozva, hogy már nincs rá szükség. Az itt élők naponta tapasztalják, hogy igenis van! Érdekelne, hogy miért nem ért célba kérésünk? A következő gondunk: a Galagonyás és Csorda utcák kereszteződésében (úgy tudom, ez magánterület) az üres telken méteres a gaz, időnként jókora szemétkupacok is megjelennek rajta. Jó lenne, ha a tulajdonos rendszeresen takarítaná a területet, anélkül is, hogy erre külön kérvényt nyújtanánk be. Csörgő Lászlóné Eger Hiába tettünk félre, azt is elvették GYÖNGYÖS Egyre több helyen olvasom, hogy aki tisztességes nyugdíjat akar, kezdjen el minél előbb gondoskodni magáról. A most munkába állók feltételei jóval kedvezőtlenebbek, mint akiknek már csak 10 év van hátra nyugdíjba vonulásáig. A ma átlagos körülinek feltételezett induló nyugdíj, amely 132 ezer forint, 104 ezerre csökken a század közepére. Aki nem pótolja ki valamilyen megtakarítással állami nyugdíját, az a jelenlegi induló nyugdíjaknak 91 százalékát fogja kapni 2030-ban. Tíz évvel később ez az arány 83, 2050- re 79 százalékra csökken. Ezek után csak azt szeretném megkérdezni, mi értelme a takarékosságnak, amikor a magánnyugdíjpénztári tartalékainkat is elvette az állam? Mi a garancia arra, hogy ez többé nem fordul elő? Simon Ferencné Gyöngyös Az érettségi vizsga után 50 évvel találkozni mindenkinek különleges, már szinte történelmi esemény. A szervezés kitartó munkát, sok izgalmat jelentett, pedig mi még nem szóródtunk az országhatáron túlra. Érdekes, tartalmas életutak találkozása rajzolódott ki, csak időnként álltunk döbbenten 13 diáktársunk halálhíréről értesülve. Boros Zoltán, Várkonyi Ferenc heol@heol.hu EGER A Dobó István Gimnáziumban 1962-66. között, a IV. e osztályban 38-an egy országos reform elképzelés alapján 4+2- es oktatás részesei voltunk. Az országban három intézményben indult hasonló képzés. Négy napon az osztályterem padjaiban gimnáziumi oktatást, míg két napon át a Főpostával szembeni termekben kialakított tanműhelyben gépi forgácsoló képzést kaptunk. A humán tantárgyak óraszámainak karcsúsítása után a szakmához kapcsolt ismere- tek-műszaki rajz, anyagismeret jelentették a szakközépiskolai oktatást. Ma hasonló törekvések lelhetők fel az iskolarendszerek átalakításában. Az első évben a tanműhelyben alapvetően esztergályos alapokat kaptuk meg. Az egri Minaret kicsinyített mását acélból, bronzból, alumíniumból profi módon állítottuk elő a városba érkező delegációk megajándékozására. Ez a tanműhely és a 4+2-es oktatás lett az alapja a Wigner Jenő GMSZ-nek. A következő három év során a Budapesti Hajtómű- és Felvonógyár 4. sz. Gyáregységében, a mai ZF Hungária egyik elődjében, heti két napban, hétórás műszakban gyakorlati munkát végeztünk. Ezek a gyári évek mindenkiben mély nyomot hagytak. A visszaemlékezésekből kiérződött a vaspor, a forró forgács, az emulziós olaj, a gyári levegő „illata”. A ZF egyik vezetőjének, Őszi Csillának az édesapja akkori vezetőként jó ismerősünk volt. Az érettségi és a szakmai vizsgáink után néhányan gyári munkásokká váltunk, három műszakban, s 4,60-5,40 forintos órabérért álltunk a gépek mellett. Az osztály legjobbjai könnyedén jutottak be a különböző műszaki főiskolákra, egyetemekre, hiszen nagyon jó szakmai előéletük volt. Jó arányban lettünk szakmunkások, technikusok, mérnökök, egyetemi tanárok, de volt közöttünk gyáregység vezetők, sikeres vállalkozók. Néhányan kitérőt tettek politikusként, polgármesterként, sportvezetőként, kereskedőként, agro- nómusként, kémiai laboránsként, mert az 50 év már tőlünk elvárta a változtatást. A találkozó első állomása Csorba Gyuri diáktársunk családi vállalkozása, a Multipack Kft. volt. Sokunkat meglepett a „gyár” színvonala, ami megadta a nap további hangulatát. Innen a Szantoferbe (Jóbarát), akkori gombavatónk helyszínére mentünk folytatni az ilyen találkozókon hagyományos beszélgetést. A meghívottak 73 százaléka tiszteletét tette a találkozón (26-ból 19). Bátor feleségek virággal kezükben hallhatták kedveseik rövid élettörténeteit, az egykori anekdotává vált sztorikat. Minden találkozónkon legsikeresebb esete Pólyák Alajos magyar tanárunk komolyan vicces feleltetése:- No, akkor mondja a verset Albertus. Nem tudja? Egyes.- Antal? Nem tudja. Egyes.- Bartók? Nem tudja. Egyes.- Boros? Nem tudja. Egyes.- Csáki? Csáki?- Tanár Úr, Csáki nincs itt.- Nem baj, úgysem tudná. Egyes. Nagyon kedves színfoltja volt az estének, történelmi találkozónknak Gál Péter oktatónk, tanárunk, úgynevezett osztályfőnök-helyettesünk jelenléte, baráti mondatai. Sajnos már csak egyedül képviseli akkori tanárainkat. Végezetül számadást adtunk gyermekeink, unokáink létszámáról. Osztályrekordot az Egerben ismeretes felnémeti hármas ikrek nagyapja, Veres Tomi állította elénk, hét unokával. (Ja, így könnyű!) Boros Zoli „titkár” vezénylésével zajott a közel 10 órás találkozó. Zárás előtt Várkonyi Feri javaslata - amit elfogadtunk - az volt, hogy a jövőben minden év szeptember hónapjában, legközelebb 2017. szeptember 29-én, pénteken, 15 órakor találkozunk a Szanto- ferben. Minden jónak vége van egyszer. Jókedvünket, a jövőbe és az utódainkba vetett hitünket magunkra öltve búcsúztunk - jóbarátként. Vajon hogyan nyitják majd ismét meg a bányákat? HEVES MEGYE Napjainkban egyre gyakrabban lehet hallani a médiában és olvasni a sajtóban, hogy hamarosan újranyitják a bányákat. A gond csak az, hogy tudomásom szerint egyetlen mély- művelésű bányánk sincs. Tény, hogy a szomszédos országokban kevésbé fejeden módon történt a rendszerváltás, mint nálunk. Az átgondolatlan döntéseknek köszönhetően ma ott tartunk, hogy míg a lábunk alatt pihen a magyar szén, addig mi külföldről vásároljuk a nem egészen kifogástalan minőségű fekete kincset. Az a kérdés is foglalkoztat, kik a felelősek azért, hogy a szakképzést úgy szétverték, hogy mára lassan egy épkézláb szakembert sem találni széles e hazában? Akik értenek valamihez, már régen külföldön dolgoznak, tisztességes bérért. Most is állítom, hogy hazánkban kiváló, európai szintű szakmunkásképzés folyt néhány éve. Hova lettek a cukorgyáraink, jól működő üzemeink? Vagy bezártak, vagy külföldi kézre jutottak. Az a véleményem, hogy a rendszerváltás több kárt okozott az országnak, mint amennyi hasznot hozott. Szomorúan kell megállapítani, hogy Magyarország mára nemcsak a korrupcióban, hanem a hazugságokban is élen jár. Ország János Istenmezeje Újra várjuk véleményüket, észrevételüket ÖRÖMMEL tapasztaljuk, hogy mind többen ragadnak tollat, ülnek számítógéphez, hogy hangot adjanak véleményüknek, javaslataiknak írásaink kapcsán. Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy a közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak teljes névvel, címmel ellátott írásokat teszünk közzé. Kéziratokat nem áll módunkban megőrizni Kérjük levelezőinket, ha elégedettek orvosaik gyógyító munkájával, azt lehetőleg ne ezen oldalon fejezzék ki. Várjuk írásaikat, észrevételeiket szerkesztőségünk címére (3300 Eger, Trinitá- rius utca 1.), illetve a hmhirlap@ mediaworks.hu e-mail-címre. Mindenkinek joga fenne tudni, mire megy el a rengeteg közpénz Egyre több a meghívásos pályázat Időskorúak őszi jutalomjátéka EGER A világ korrupciós listáján sikerült előkelő helyre kerülni, köszönhetően az egoista politikusainknak. Az egyik párt elnöke 2004 tavaszán javasolta: úgy módosítsák a köz- beszerzési törvényt, hogy kar- tellezés miatt ne a céget büntessék, hanem az igazgatót és a kartellezésben résztvevő személyt. Teljes egyetértésben szavazta le az MSZP és a FIDESZ a javaslatot. Már akkor tudni lehetett, hogy a visszaosztásból a kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki párt 70-30 százalékban részesül. Azóta változtak a körülmények, egyre több a meghívásos pályázat és az árak titkosíthatók a szerződésben. Ezt nevezem én a szabad rablás előszobájának, amikor a közpénz felhasználásához semmi köze a lakosságnak. Az utóbbi időben a tervezői költségbecsléstől 30-50 százalékkal kerülnek többe a létesítmények, márpedig biztos vagyok benne, hogy nem a tervezők tévednek ekkorát. Azoknál az építményeknél, ahol nyílt versenytárgyalást hirdetnek, a szerződésbe nem kerül bele az árak titkosítása. A létesítmény átvételénél az átadási jegyzőkönyvben vagy a mellékletében sorolják fel a minőségi és mennyiségi hiányokat, a számla végösz- szegéből visszatartják a munkák elvégzésének ellenértékét. Ezen esetekben nem tételezhető fel a visszaosztás. Egerben például igen korrekten számolták el a Klapka úti híd felújítását, ahol a teljes munkát jó minőségben helyi alvállalkozó végezte, köteles volt az alvállalkozói számla bemutatására, amire 5 százalék „generál hasznot" számolhatott fel, nem 30-50 százalékot. A belvárosi Dobó téri felújítással kapcsolatos, korábban írt véleményemre (ami szintén a megyei híralpban jelent meg) egy név nélküli telefonáló is reflektált. Keményen kiosztott, hogy elege van abból, hogy nekem nem tetszik sem az egykulcsos adó, sem a hazai nyugdíj-aránytalanság, sem a belváros felújítása. Erre csak az a válaszom, hogy jó a boldog tudatlanoknak. A belváros térkövezése kapcsán fenntartom véleményemet, hogy sajnos az új kövezet csak igen gondos technológiával, nagy költséggel lenne helyre hozható. A jelenlegi tol- dozgatás-foldozgatás nem a legjobb megoldás. Nem lesz időtálló. A sérült köveket még ki lehet cserélni, de ahhoz szintén következetes számonkérés szükségeltetik, mert e létesítmény évtizedekig lesz a város látványos része. Ligetvári Ferenc Eger EGER Október 15-én rendezték meg a Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetségének szervezésében az Időskorúak Országos Színjátszó Találkozóját. E különleges eseményt 2002-ben a Heves megyei nyugdíjasok kezdeményezték. Az eltelt 15 év alatt egyre több település nyugdíjasklubja próbálkozott kisebb színdarabok, csattanós történetek előadásával. A fokozott érdeklődés miatt évről évre Eger ad otthont e népszerű találkozó lebonyolításához. A korábbi kétnapos rendezvények rengeteg érdeklődőt vonzottak az ország minden tájáról. Az idén kevesebb fellépő csoport jelent meg, de érkeztek Kecskemétről, Miskolcról, Bor- sodnádasdról, Sírokból, Aldeb- rőről, Domoszlóról és Egerből is. Bujdosó Sándorné köszöntőjében méltatta az időskorúak e nemes versengését és említést tett a rövidebb program okairól. A színjátszó csoportokat Tatár Gabriella színművész és két kollégája értékelte. Kiemelt arany minősítésessel jutalmazták többek között az egri Dobó Katica Nyugdíjasklub csoportját, míg arany minősítéssel többek között a siroki Nyirjes Klub produkcióját. Az érdeklődő közönség élményekkel gazdagon térhetett haza az emlékezetes napról. Vinczéné Kovács Margit NY.H.M.Sz. elnökségi tag
