Heves Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-23 / 275. szám

0 1956 HATVAN ÉV TÁVLATÁBÓL 2016. NOVEMBER 23., SZERDA Emlékezett 1956 helyi főszereplője KOMPOLT Sándor József, a község megbecsült polgára is vallott az 1956-os szerepvál­lalásáról azon a bemutatón, amit a helyi iskolában rendez­tek dr. Hinora Sándor és Gyet- vai Péter, a Kompolt Polgári Kulturális és Sportegyesület vezetői szervezésében. A je­lenlévők megtekintették Szi­ki Károly színművész és doku- mentumfilm-rendező 1956, Heves megye című pályáza­ton nyertes filmjét. Annak egyik főszereplője az ember­társaiért az életét is kockáz­tató Sándor József, akinek a gondolatait megkönnyez­ték a nézők. Ezután Sziki Ká­roly adott ismertetőt az ítélet Jobb László és társai perében című könyvéről. Színházi mű a forradalomról NAIROBI Hatvan évvel ezelőt­ti októberi eseményeket áb­rázol az 1956 - A Tale of Fre­edom című darab, amit a Ke­nyai Nemzeti Színházban mu­tattak be. A művet egy Kenyá­ban élő lengyel színésznő írta és rendezte. Egy átlagos csa­lád hétköznapjait mutatja be a forradalom idején. A család­fő lelki tusáját vívja a forradal­mi és „ellenforradalmi” esz­mék kereszttüzében. A prog­ramot az 1956-os Emlékbi­zottságon túl Lengyelország kenyai nagykövetsége is tá­mogatta. Kerekasztal történészeknek ALMATI Magyar és kazah tör­ténészprofesszorok emlékez­tek az 1956-os forradalom­ra. Baranyi András nagykövet megnyitója után levetítették a Terror Háza Múzeum Játsz- szunk nyugodtan! című doku- mentumfilmjét, majd a törté­nészprofesszorok kerekasz- tal-beszélgetéssel emlékez­tek az 1956-os eseményeire. A fő előadó Kun Miklós Szé- chenyi-díjas történész volt. HIRDETÉS EGER A megyeszékhelyről négy csapat jelentkezett az Egri Kul­turális és Művészeti Központ, s a Bartakovics Béla Kulturá­lis Szövetség közösen rende­zett Megidézzük ötvenhatot cí­mű vetélkedőjére, amit kedden tartottak meg a városházán. So- modyné Jámbor Ildikó közmű­velődési szakember és a ver­seny szervezője a Hírlap érdek­lődésére elmondta: középisko­lás, öttagú csapatok jelentkezé­sét várták, és végül négy együt­tes jelentkezett a versengésre.- A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumból két csapat jött el, a Szilágyi Erzsébet Gim­náziumból és a Pásztorvölgyi Gimnáziumból is jelentkezett egy-egy csapat. Öt témakörben kellett válaszolniuk kérdések­A diákoknak négytagú zsűri előtt kellett bizonyítaniuk a felkészültségüket re, természetesen a történel­mi tények ismerete szükséges volt, de csak azt kértük szá­mon, ami a történelemköny­vekben szerepel - nyilatkoz­ta a szervező. Kérdéseik kiegé­szültek helytörténeti tények­kel, zenei és filmes kérdések­kel, amelyeket külső szakértők állítottak össze. A Dobó István Gimnáziumban átadott emlék­tábla bemutatása is a vetélke­dő rés/e volt. Képzőművészeti alkotások­kal térhettek haza a verseny­zők, Kátai Mihály és Petrás Mária műveivel. Az első helye­zett csapat Kárpátaljára utaz­hat, a második-harmadik he­lyezett olyan belföldi utazáson vehet részt, amely kapcsolódik 1956 történelméhez. J. H. Történelmi ismeretekkel, zenével, filmmel idézték meg a hatvan évvel ezelőtti forradalmat Kárpátaljára utazhat majd a győztes Kanadai beszélgetés egy hat évtizeddel ezelőtti forradalmárral, Nagy Lászlóval Verpelétre a laktanyába fegyverért ment háromszáz társával együtt Nagy László tizenhét éves volt a forradalom idején OSHAWA, VERPELÉT, EGER A napjainkban Kanadában, mégpedig a Torontóhoz köze­li Oshawában élő Nagy Lász­ló 1939-ben született Miskol­con. Tizenhét esztendős volt mindössze az 1956-os forra­dalom és szabadságharc ide­jén. Az észak-amerikai ország kis városkájában találkozott vele Sziki Károly, az egri '56- os Világ Emlékbizottság elnö­ke egy októberi szüreti bálon, hogy - rég egyeztetett tervük­nek megfelelően - beszélgeté­sük során Nagy László a verpe­léti emlékeit mondja tollba val­lomásként, azokat, amelyeket az ’56-os forradalom és szabad- sággarc idején élt át.- Miskolcról indultunk el egy bányász-teherautóval, hogy se­gítsük a pesti srácokat - idéz­te fel a hat évtizeddel ezelőt­ti októberi napokat Nagy Lász­ló. - Háromszázan ültünk a te­herautókon. A csoport fele Hat­vannak vette az irányt, mi pe­dig Verpeléten át zötykölőd- tünk a főváros felé. Nem vélet­lenül választottuk ezt az útvo­nalat, hiszen fegyveres támo­gatásról csak akkor lehet be­szélni, ha fegyvert viszünk ma­gunkkal, amit a verpeléti lak­tanyából akartuk beszerezni. A szándékunkat kiszimatolták a még hatalmon lévő ÁVÓ-sok és letartóztattak minket. Eh­hez tudni kell, hogy ezekben a napokban még kijárási tila­lom volt az országban, és fa­siszta csőcseléknek bélyegzett minket az akkor hivatalban lé­vő kormányzat. Három nap ki­látástalan fogva tartásban volt részünk. Feltett kezekkel órá­kon át álltattak bennünket a fal mellett. A laktanyaparancsnok felhívta a kérésünkre Nagy Im­rét, hogy mit tegyenek velünk? Tőle azt a választ kapta a pa­rancsnok, hogy vigyék őket vissza Miskolcra! Miskolcon kihallgatták őket. Nem akármilyen vallatást tar­tottak emlékei szerint „a des- poták, a bunkó legények”.- Ezután határoztam úgy, hogy a pribékek vezette or­szágban nem maradok egy per­cet sem - folytatta a hajdani forradalmár. - Mindenki sírt: ne menj el, de nekem csak az emigrálás maradt a perspektí­vám. Végül 1957-ben jöttem el, hagytam el az országot Auszt­ria felé. Egyike voltam a 200 ezer menekültnek, a lakosság 2 százalékának, amely hátat fordított a reménytelen jövő­nek. Aki tudott, segített a me­nekülésben, mindenki tudta, merre kell menekülni. Szerencsésen kezdett új éle­tet Torontóban, mert nagy elán­nal keresték a magyar focistá­kat, s így került be az MTH-ba, ahol gyorsan vezetőedző lett.- Sokáig mi voltunk a leg­jobbak - közölte. - Itt ismer­tem meg az emigrált aranycsa­pat tagjait: Czimbalmost, Pus­kást, Czibort és a többit. Na­gyon erős csapatunk volt ak­kor. Úgy éreztük akkor, ró­lunk szól minden, hogy mi va­gyunk 1956 meghosszabbított lába, amire odafigyelnek. Pe­dig nem volt pénz, csak szív­ből játszottunk, mint ahogyan a csatatereken. A mezünk tu­rult ábrázolt. Emellett persze dolgoznia is kellett, hogy eltartsa a család­ját, s 36 évig szorgoskodott a General Motorsban. Kitanul­ta, hogyan kell érvényesülni egy emigránsnak idegen hon­ban, így gyorsan csoportveze­tő lett, s mind feljebb lépdelt a lépcsőn. Közben sokszor visz- szajárt Miskolcra, szeretett vá­rosába és Egerbe.- Szerettek, mert verseket mondtam az ünnepélyeken. Egy idő után azt vettem ész­re, hogy szakadozik az egy­ségünk, már voltak, akik ma- gyarabbak voltak a magyar­nál, székelyebbek a székely­nél és elkezdődött a szétválás. Ez elszomorít ma is, mert nem így képzeltem el a jövőnket. Hát ezért mentünk fegyverért Ver­pelétre? Otthon szép lassan ki­halt minden rokon, barát. Eger­be még vissza szeretnék men­ni, mert lenyűgözően szép vá­ros, benne a múltammal, ami­kor még úszni jártam oda, és el akarok menni egy pohár vö­rösborra a Szépasszony-völgy- be. Imádom a hazámat, amit nem találtam meg Kanadában. Az élet nekem nagy ajándék. Megöregedtem, 54-56 éves gyermekeim vannak, és unoká­imban élek tovább. Meg a hazá­ban, amely bennem is él és ha­zaszólít. Találkozunk Egerben! Mert Eger nekem a múltam és a megrövidült jövő - zárta gon­dolatait Nagy László. olrosóta e,ektrom^ ^®ztasa\ó Készüljön velünk a karácsonyra 6 héten át értékes nyereményeket sorsolunk ki előfizetőink között.* ajándék A nyereményjáték időtartama: 2016. november ll.-december 16. A fődíj 40 db 50 000 forint értékű vásárlási utalvány, '^TM\ 1 amelynek sorsolása: 2016. december 16. /Jf " A nyertesek listáját keresse a szombati lapszámban. További részletek a 06-40-510-510-es telefonszámon vagy a heol.hu/karacsonyijatek internetes oldalon. 2 millió >Hnt értékű vásárlási «talvány 1 A játékban részt vevő napilapok: 24 Óra. Békés Megyei Hírlap. Heves Megyei Hírlap, Petőfi Népe, Somogyi Hírlap, Tolnai Népújság. Új Dunántúli Napló, Új Néplap WWW.HEOL,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents