Heves Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-23 / 275. szám

2016. NOVEMBER 23., SZERDA Ä ’»fep -a \^DOgB^ DtMUgiß fl© gaaMiÄ BMsefeiDDB Jó lenne mosni, fürödni Képünkön a bükkszentmártoni Gyereksziget látható, ahol a remények szerint idén karácsonyig a közösségi mosoda is helyet kap MEGYEI KORKÉP Háromhatvan Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu N em tetszik a pékeknek a minimálbér 15 százalékos emelésé­nek terve. A javaslatra azzal reagáltak, hogy akkor 30 száza­lékkal lesznek kénytelenek árat emelni. Pontosítsunk kicsit! Valójában nem a forró kemence mellett izzadó munkások „dőltek fel” az ötleten, hanem a sütőipari vállalkozók. Azt is pontosan tud­ják, hogy ilyen áremeléssel saját halálos ítéletüket írnák alá a lisztes szakmában. A magyar emberek szegényebbik része (s ők a nagyob­bik hányad) nem azon morfondírozik a kenyeres pult előtt, hogy tel­jes kiőrlésű vagy félbarna, esetleg szezámmagos terméket vegyen-e, hanem azt nézi, melyik vekni ol­Aralakításban a helyben sütős üzlet­láncok győznek. esőbb akár csak két fori nttal. Ár­alakításban a helyben sütős üz­letláncok viszik a pálmát. Igaz, ők lefelé billentik a grafikont. Honunkban a kenyér árá­nak az utóbbi hat-hét évtizedben egyszerű a története: mintha csak valami jóléti mérce lenne, mindig nyomott volt az ár. Ami­kor 1946-ban bevezették a forintot, a fehér kilójáért 92 fillért kér­tek. A Rákosi-korszak elejére két forintra ugrott, 1956-ban háro­mért lehetett a kenyér kilóját kapni. Ez sokáig kitartott, de 1968- ban 3 forint 60 fillért kellett fizetni. Ez a tarifa is mesterségesen nyomottnak számított. Hogy, hogy nem: a 3,60 a szocializmus szimbóluma is lett, s utó­lag ezzel az összeggel nosztalgiázott a nép. Amikor a rendszer- váltás után nem sokkal „visszajöttek” a szocialisták, sokan vic­celődtek is, hogy megint háromhatvan lesz a kenyér. Ma ott tar­tunk, hogy a háromhatvan - már százasokkal mérve - bármeny­nyire is reális lenne, viccnek is rossz, legyen pék vagy vevő, aki a szájára veszi. Belvárosi közlekedés és a galambetetés A télhez közeledve Heves megye sok településén gondot jelent egy nagymosás, de a tisztálko­dási lehetőség is sok családnál hiányzik. Elkel a segítség. B.K.,Sz. E. heol@heol.hu HEVES MEGYE A hűvösebb napok beköszöntével számos megyénk- beli, mélyszegénységben élő csa­ládban komoly gond a rendszeres tisztálkodás, de sokan örülnének annak is, ha rendes mosógépet használhatnának. Bükkszentmártonban a helyi Faluszépítők Egyesületének tag­jai fogtak össze, s egy régi ro­mos házat felújítva, azt komfor­tossá téve létrehozták a Gyerek­szigetet, ahol főként a helyi kis­gyermekek korai képességgon­dozását biztosítják. A közösségi hely hamar népszerűvé vált, a fa­lu lakói rendszeresen megfordul­nak itt, programokat szerveznek nemcsak a gyerekeknek, hanem a családoknak is. Miután egy kor­szerű vizesblokk is helyet kapott az épületben, egy idő után igény­ként merült fel, hogy a lakosság is használhassa a zuhanyzót, rend­szeres tisztálkodásra. Farkas Gá­bor, a SZETA egri alapítványának munkatársa azt mondja, hogy ők szakmai segítőként azt javasol­ták, hogy alkalmanként 200 fo­rintért lehessen igénybe venni a szolgáltatást, így a rezsit is köny- nyebben tudják fizetni. Néhány hete azt is szorgalmazták a helyi asszonyok, hogy szerezzenek be egy automata mosógépet, mivel sok háztartásban nincs víz. Vagy azért, mert a kintlévőségek miatt a szolgáltató leszűkítette a veze­téket, vagy azért, mert a házba nincs is bekötve. Mint megtud­tuk, a mosógépre is gyűlik már a pénz. Aki egy-kétezer forinttal támogatja a kezdeményezést, az a későbbiekben „le is moshatja” majd az adomány összegét. A re­mények szerint karácsonyra ta­lán már működűt a készülék. Gondoltak erre Kömlőn is. Tú­ró Tamás polgármester még ko­rábban jelezte, hogy a Start köz­munkaprogramban felmerült egy szociális mosoda alprogram Ugyan más igények miatt, de a nagyobb városokban is egyre népszerűbbek a közös­ségi mosodák. A szalonok­ban a lakosság viszonylag ol­csón és gyorsan tudja ruháit mosni, szárítani. E helyeken rendszerint egyéb kiegészítő szolgáltatást is kínálnak, in­ternet kávézót, ingyenes wi- fi-hálózatot, kávé- és hideg­lehetősége, amire ők szeretnének pályázni. Keddi megkeresésünk­re viszont elmondta: úgy tűnik, mégsem indítanak ilyen progra­mot, pedig számítottak volna rá.- Azért még érdeklődöm a munkaügyi központnál, hátha lenne ilyen lehetőség - tudat­ta Túró Tamás. - Településün­kön ugyanis nagy szükség len­ne egy szociális mosodára, illet­ve fürdőre, hisz’ sok, nehéz sor­ban élő lakosunk van. Ugyan az utóbbi időszakban sikerült elér­ni, hogy majd’ ötven családhoz visszakössék a vízszolgáltatást, ám még így sincs mindenhol meleg víz. Sok lakásban fürdő­szoba sincs. Ám azt kiemelném: az nem jellemző, hogy a szülők koszosán engednék a gyerme­keiket az óvodába és az iskolába, arra nagyon odafigyelnek, hogy ital-automatát, számítógé­peket, hogy ameddig a ru­hák tisztulnak, addig haszno­san, vagy szórakozva tölthes­sék az idejüket az emberek. A kis falvakban azt remélik, ha nem is városi szinten, de őket is megilleti a 21. század komfortja. Reményeink sze­rint a megvalósult tervekről is beszámolhatunk. tiszta ruhában legyenek. Mégis a rászorulóinknak nagy segít­ség lenne egy minden higiéni­ai előírásnak megfelelő szociális mosoda, illetve koedukált fürdő. Az épület is megvan már rá: az idősek napközi otthonában biz­tosítanánk erre két helyiséget - tájékoztatta a Hírlapot a kömlői polgármester. Terpesen is hónapok óta érle­lődik az ötlet: többfunkciós kö­zösségi helyet kialakítani. Mint azt Zvaráné Béres Máriától, az észak-hevesi kistelepülés polgár- mesterétől megtudtuk, a pályáza­tukat is benyújtották már, csak az elbírálásra várnak. Itt a Hunyadi utcában nézett ki az önkormány­zat egy lakatlan családi otthont, ami alapos felújításra szorul. A tervek szerint mosásra, tisztál­kodásra, közösségi főzésre és ap­róbb ruhajavításra is lenne lehető­ségük a rászorulóknak. Az igény a faluban is igen nagy. Sok család­nál kapcsolták ki az az elmúlt idő­szakban az áramszolgáltatást, és vezetékes víz sincs minden ház­tartásban. Ahol több gyermeket nevelnek, nagy szükség lenne ezekre a lehetőségekre. Ha siker­rel járnak, és megnyerik a közel 26 millió forintos pályázatot, nap­elemes rendszerrel biztosítanák az energia egy részét, így jelké­pes áron használhatná a lakosság az alapvető szolgáltatásokat EGER Az érdeklődő állampolgá­rok ismét közgyűlést követhet­nek nyomon a városházán csü­törtökön. A reggel kilenc óra­kor kezdődő ülésen a képvise­lők 25 napirendi pontot, közöt­tük rendelettervezeteket, elő­terjesztéseket és tá­jékoztatókat vitat­nak meg. Mindösz- sze három napiren­di pont az, amiről a városatyák maguk között, azaz zárt ülésen döntenek. Olyan ügyek ígérnek izgalmas vitát, mint a belváros közlekedési rendjének a tervezett módosítása, vagy „a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint azok el­mulasztásának jogkövetkezmé­nyeiről, és ehhez kapcsolódóan Eger Megyei Jogú Város Alap­okmányáról” szóló önkormány­zati rendelet módosítása. A közösségi együttélés új­bóli szabályozására egyébként azért van szükség, mert az Al­kotmánybíróság még 2012-ben alaptörvény-ellenesnek mond­ta ki annak a törvénynek bizo­nyos paragrafusait, ami alapján a helyi rendeleteket is megfo­galmazták. A törvényi újrasza­bályozás megtörtént, s most a törvény helyi érvényesítése van soron. Ennek a napirendnek a részeként meghatározzák pél­dául a képviselők, hogy miként szankcionálható számos, az együtt­élés szabályait sér­tő magatartás kezd­ve a házszám kihe­lyezésének elmu­lasztásától egészen a köztéri galambetetésig. Mint korábban mindig, ezen az ülésen is több önkormány­zati cég, közöttük az Evat Zrt. is számot ad az I—III. negyed­évig terjedő időszak gazdasá­gi tervének teljesítéséről, de szó lesz a Déli Iparterület fej­lesztéséről is. Ez ügyben több döntést is hozhat a testület. És bár az egyik napirend rövid cí­met visel - „Előterjesztés az eg­ri 4567/A helyrajzi számú érse­ki pincerendszer elidegenítésé­ről” -, egy korábbi közgyűlési felvillanásból sejthető: ennél a kérdésnél a megszokottól élén- kebb vita várható. S. S. Mindenkit megillet a komfortos élet Szó lesz a Déli Iparterületfej­lesztéséről is. Diákpaiiamentbe várják a delegáltakat íija meg karácsonyi történetét! EGER A városban november 30- án, jövő héten szerdán rendezik meg a diákparlamentet, tudta meg a Hírlap Janzsó Ádámtól, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnö­kétől. A fiatalok tanácskozását az Agria Tiszk épületében tart­ják meg, az eseményen a Nem­zeti Ifjúsági Tanács is jelen lesz, hogy figyelemmel kísérhessék az elhangzó témákat, a felszó­lalásokat. Kérdésünkre Janzsó Ádám elmondta azt is: a diák­parlament háromévenkénti le­gitim fórum, amely az intézmé­nyi problémákat a megyei szin­ten át az országos fórumon a kormányzat elé terjesztheti.- A megyei fórumon való részvétel fontos feltétele, hogy a találkozót intézményi szinten is megszervezzék, s delegáltat nevezzenek ki a megyei diák­parlamentbe. A delegált nem a személyes, hanem az intézmé­nyi gondokat osztja meg a részt­vevőkkel. A megyei fórum után is kiválasztanak küldötteket, akik részt vehetnek az Orszá­gos Diákparlamenten - részle­tezte a lépéseket az elnök. Hoz­zátette: az Országos Diákpar­lament várhatóan február 3-5. között lesz Székesfehérváron. A Nemzeti Ifjúsági Tanács fon­tosnak tartja az Országos Di­áktanács létrejöttét, s hogy az egyeztetés érdekében megyei szinten is működjenek ilyen szervezetek. J. H. ADVENT Múltidézésre, kará­csonyi emlékek megosztására buzdítjuk olvasóinkat. Küld­jön egy történetet Ön is! Kedves Olvasóink! Arra kér­jük Önöket, hogy a közelgő ka­rácsony alkalmából ajándé­kozzanak meg bennünket és olvasótársaikat egy igaz tör­ténettel, amit személyesen át­éltek vagy ami megmaradt, s MÁR nemzedékek óta őrződik a családi legendáriumban! írják meg nekünk azt a ka­rácsonyi történetüket, ami­re igazán örömmel emlékez­nek, ami mély nyomot ha­gyott Önökben, esetleg tanul­ságokkal szolgálhat és szíve­sen megosztanák másokkal! Kedves Olvasóink, az Önök által megírt történetek, visz­szaemlékezések javát megje­lentetjük a Heves Megyei Hír­lapban, és olvashatók lesznek a Heol.hu oldalain. A közöl­hetőség érdekében kérjük, az írás terjedelme ne legyen na­gyobb 2200 karakternél (szó­közökkel) vagy 1,5 oldal (A4) géppel vagy kézzel írt szöveg­nél. Történetüket eljuttathat­ják hozzánk postai levél­ben (Heves Megyei Hírlap, 3300 Eger, Trinitárius utca 1.) vagy az interneten keresz­tül (heol@heol.hu). A boríték­ra, illetve a mail tárgyába ír­ják oda: „Karácsonyi történet”. Kérjük, pontosan adják meg elérhetőségeiket, ha van mód rá, a telefonszámukat is! Azok között, akik megtisz­teltek bennünket emlékeik­kel, egy karácsonyi fenyőfát és 15 ezer forint értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki és vi­szünk el a megadott címre de­cember 20-áig.

Next

/
Thumbnails
Contents