Heves Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-06 / 235. szám

Nem is létező „ügyfelek” hamis adataival csapta be az ügynöknő a neki munkát adó biztosítótársaságot Képünk illusztráció Megtévesztette egy nő több mint egy éven át azt a biz­tosítótársaságot, amelynek az ügynöke volt. Tízmillió fo­rintnál nagyobb kárt okozott a biztosítócégnek, most vi­szont az ügyleteiben közre­működő társával együtt vá­dat emeltek ellene, s bíró­ság kell majd felelnie. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu GYÖNGYÖS TÉRSÉGE A közép korú hölgy, az elsőrendű vád­lott még három esztendeje ala­pított egyéni vállalkozást, ami­nek az alapja a vádirat szerint „biztosításügynöki, brókeri és egyéb pénzügyi kiegészítő te­vékenység” volt.- Vállalkozóként együttmű­ködési megállapodást kötött úgynevezett biztosításközvetí- tó'i munkára - ismertette a Hír­lap kérésére a felderített ténye­ket dr. Konkoly Thege László, a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője. - Az volt a fel­adata, hogy ügyfeleket szerez­zen a társaságnak. A biztosí­tási jogban a szerződéskötést ajánlat előzi meg, mert méltá­nyolható a biztosító azon igé­nye, hogy előzetesen felmérje a kockázatokat. Ám erre csak akkor lehet sort keríteni, ha az ügyfél az ajánlati lapon már je­lezte, hogy az adott típusú biz­tosítás érdekelné, szeretne az általa meghatározott céllal biz­tosítást kötni. Ehhez a nyom­tatványon rögzített ajánlatá­hoz azután - a kockázatelem­zés ideje alatt, de legfeljebb a jogszabályban meghatározott ideig - kötve marad, tehát ked­vező elbírálás esetén létrejön a biztosítási szerződéses jogvi­szony közte és a biztosító kö­zött, ami a kötvény kiállításá­nak az alapja, és természete­sen díjfizetési kötelezettséget keletkeztet. A Gyöngyösi Járásbíróság vádindítványa szerint ezekkel az egyébként indokolt és logi­kus jogszabályi rendelkezé­sekkel élt vissza az ügy első­A szabályos eljárásban bizto­sítási kötvény létesítésekor a részletes szóbeli tájékozta­tással meggyőzött ügyfelek­kel először a biztosítótól ka­pott ajánlati lapot kellett vol­na kitöltetni és aláíratni, ami­nek alapján később a biztosí­tótársaság és az ügyfél vagy írásban megköti a tényleges biztosítási szerződést, vagy - szerződés hiányában - a biz­tosító az ügyfél részére a jog­viszony létrejöttét tanúsí­tó kötvényt (fedezetet igazo­ló dokumentumot) állít ki az ajánlati lapon szereplő tarta­lommal. A biztosított ez alap­ján köteles díjat, a biztosító pedig például kártérítést fizet­ni, vagy egyéb vállalt kötele­zettségét teljesíteni. rendű vádlottja, a biztosítás- közvetítő.- Nem árt tudni - folytatta a szakember -, hogy a biztosí­tó a hölgynek a leadott ajánlati nyomtatványok számához iga­zodó - teljesítményalapú - ju­talékot kínált, melynek össze­ge egyes esetekbe_n az ügynök által kiközvetített biztosítás éves díjával függött össze. Nos, hogy e jutalékot meg­kaphassa, a terhelt egy évnél is hosszabb ideig megtévesz­tette a neki munkalehetősé­get adó társaságot azzal, hogy olyan - főként számára maga­Dr. Konkoly-Thege László Szemben a szabályos eljárással 2016. OKTÓBER 6., CSÜTÖRTÖK Új vád fiktív munkaerő­kölcsönzés ügyében HEVES MEGYE Köztük voltak ré­szint az egész országra kiterje­dő fiktív munkaerő-kölcsön­zéssel foglalkozó bűnszervezet tagjai, részint pedig az e szer­vezet által nyújtott adó- és já­rulékelkerülő szolgáltatáso­kat igénybe vevő vállalkozá­sok képviselői. A korábban a bíróságnak benyújtott vádirat nyolcszáz oldalon végül is 151 olyan tényállást tartalmazott, amelyekkel összefüggésben a megyei főügyészség költségve­tési csalásokat, továbbá pénz­A Heves Megyei Főügyészség újabb tizenhat személyt vádolt meg. mosást, bűnszervezetben va­ló részvételt, valamint köz- és magánokirat-hamisítást is a vád tárgyává tett. Az újabb dokumentum tanú­sága szerint a vádhatóság 16 embert vádolt meg, akik szin­tén 2009 és 2013 között működ­tették a bűnszervezetet, avagy igénybe vették annak szolgál­tatásait. Közülük egyébként tí­zen már az azóta a bíróság előtt zajló alapügyben is vádlottként szerepeltek.- Az ő esetükben az utólagos vádemelést az a körülmény in­dokolta - tartalmazza a megyei főügyész közleménye -, hogy újabb cég kapcsáh merült fel az érintettségük. A további hat terhelt, akik közül négyen uk­rán állampolgárok, jó ideig is­meretlen helyen tartózkodtak, de a nyomozó hatóságnak si­került elfognia őket, s megtör­tént a gyanúsítottként való ki­hallgatásuk is. A nyomozás és a vizsgálat adatai alapján emel­tek most vádat velük szemben is. A nemrég kiderített esetek arról árulkodnak, hogy a vád­lottak együttvéve több mint 60 millió forint kárt okoztak a központi költségvetésnek. A Heves Megyei Főügyész­ség a vádlottakkal szemben - az elkövetésben játszott szere­pükhöz mérten - végrehajtan­dó, illetve felfüggesztett sza­badságvesztés, pénzbüntetés, valamint foglalkozástól eltiltás kiszabására, míg egyesek ese­tében próbára bocsátásukra és vagyonelkobzás alkalmazásá­ra tett indítványt. Sz. Z. 0 KEKLAMPASOK NYOMÁBAN sabb jutalékot jelentő - ajánla­tokat adott le náluk, amelyek kapcsán az azokon feltünte­tett személyeknek a valóság­ban egyáltalán nem állt szán­dékában biztosítást kötni, sőt, az ajánlati lapok kitöltésekor jelen sem voltak, és pénzt sem adtak az első díjrészletre. Utób­bit valójában a közvetítő vád­lott fizette be helyettük. A „kötvényesítés” után a cég mindig rendben átutalta a vád­lott bankszámlájára a jutalé­kot. A hölgyet az már nem fog­lalkoztatta, hogy az így létre­hozott biztosítások nemsokára megszűntek, mivel senki nem rótta le a biztosítási díjat.- Azt is megállapította az ügyészség - fűzte hozzá a saj­tószóvivő -, hogy az alkusz a vád tárgyává tett ötvenhat esetben a biztosítási ajánlato­kat a szerződőként' feltünte­tett személyek adatait'és ok­mányszámát megszerezve, az iratot kitöltve, arra a szerző­dő aláírását ráhamisítva, ese­tenként - azért, hogy a bizto­sító később ne léphessen kap­csolatba a nem fizető ügyféllel - egyes adatait megváltoztatva nyújtotta be a biztosítótársa­ság gyöngyösi irodájában. A másodrendű terhelt a va­lójában hamisított „ügyfelek” felkutatásában és meggyőzé­sében segédkezett a vállal­kozó nőnek. Különféle ürü­gyekkel elkérte ismerőseinek a személyes adatait, s nekik azt hazudta, hogy a biztosítá­sért egy évig nem kell díjat fi­zetni.- Az elsőrendű vádlott 2013 vége és 2015 eleje között több­milliós jutalékot vett fel - közöl­te dr. Konkoly Thege László -, ám ebből csak egymilliót jutta­tott a segítőjének. A biztosítás- közvetítő legalább 14,5 millió forinttal károsította meg a vele szerződött biztosítót, a másod­rendű terhelt tízmilliónyi kár előidézésben működött közre. A vádhatóság a két középko­rú nőt folytatólagosan, jelentős kárt okozó üzletszerűen elkö­vetett csalás bűntettével, vala­mint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhaszná­lásának vétségével vádolja. A másodrendű terhelt mindezt bűnsegédként követte el a vád­indítvány szerint. Az ügyész­ség azt indítványozza, hogy a járásbíróság az elsőrendű vád­lottat sújtsa végrehajtandó bör­tönbüntetéssel, másodrendű szankcióját függessze fel pró­baidőre. Azt is kéri, hogy az ügynöknőt a közügyek gya­korlásán túl a pénzügyi közve­títői tevékenységtől is tiltsa el mellékbüntetésül. A vádható­ság indítványozza azt is, hogy a bíróság érdemben bírálja a sértett biztosító cég több mint 14,6 millió forintos polgári jogi igényét, s ennek megfizetésére az elsőrendű terheltet kötelez­ze. Kéri továbbá, hogy a bíró­ság a másodrendű vádlott ese­tében rendeljen el 935 ezer fo­rint vagyonelkobzást. Újabb mentőcsoportok szerezték meg a nemzeti minősítést Özönvízre, viharkárra is felkészültek HATVAN Két járási mentőcso­port éves ismétlő, valamint öt települési mentőcsoport nem­zeti minősítő törzsvezetési és terepgyakorlatát tartotta a He­ves Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóság nemrég Hat- van-Nagygomboson. A Gyöngy és a Zagyva járási mentőcso­port, valamint Lőrinci, Visz­nek, Apc, Heréd és Hatvan te­lepülési mentőcsoportjai ösz- szesen nyolcvan emberrel vet­tek részt ezen a gyakorlaton. Az egyik helyszínen, a Zagy­va partján azt gyakorolták a résztvevők, hogy mit kell ten­ni, ha hirtelen nagy mennyisé­gű csapadék zúdul le. Gyako­rolták a védművek magasítá­A gyakorlaton sérülteket is mentettek a részt vevő csapatok sát, a sérült gátszakaszok meg­támasztását, valamint az eset­leges buzgárok elleni ideiglenes védművek kialakítását. A másik helyszínen, a nagygombosi lak­tanyában viharkáros épületből kellett embert menteni és meg kellett támasztani az épületet, is. A gyakorlat zárásán Koós Zol­tán tű. alezredes, a Heves Me­gyei Katasztrófavédelmi Igazga­tóság polgári védelmi főfelügye­lője értékelte a gyakorlatot, en­nek alapján a beavatkozó telepü­lési mentőcsoportok teljesítették az előírt szakmai követelménye­ket az árvízi védekezési és men­tési, valamint a városi kutató- és mentőtevékenységben, megsze­rezve ezzel a minősítést. M. Z. Nem késő a fűtést ellenőriztetni HEVES MEGYE Bár egyre több otthonban kezdenek el fűte­ni, még nem késő a hűvösebb idő beköszönte, a fűtési szezon hivatalos indulása előtt szak­emberrel ellenőriztetni a tü­zelő-fűtő berendezéseket és az égéstermék-elvezető rend­szereket. Fűtési technológiától függetlenül komoly veszélyt je­lenthet a készülékek nem ren­deltetésszerű használata, a szabálytalan kivitelezés, illet­ve a rendszeres műszaki felül­vizsgálat vagy ellenőrzés el­mulasztása - hívja fel a figyel­met a Heves Megyei Katasztró­favédelmi Igazgatóság. Közölték: a szabálytalan ki­vitelezés miatt az égéstermék visszaáramolhat, a tüzelő-fű­tő berendezés meghibásod- hat. A zárt térbe visszajutó gá­zok már alacsony koncentráci­óban is komoly veszélyt jelen­tenek az emberekre, a háziál­latokra. A rosszul bekötött esz­köz nagy eséllyel gyakrabban elromlik, sűrűbben kell javít­tatni és rövidebb idő alatt tönk­remegy, így jóval több pénzbe is kerül. A nem rendeltetéssze­rű használat következtében je­lentős kárral és esetenként sú­lyos sérülésekkel járó tűzesetek alakulhatnak ki, de nem ritka a fizikai robbanás sem. Mindez megelőzhető, ha már a tervezést és ezt követően a kivitelezést is szakemberre bízzuk. M. Z. Bias biztosítással

Next

/
Thumbnails
Contents