Heves Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-31 / 256. szám
4 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2016. OKTÓBER 31., HÉTFŐ maradt az elnök HEVES MEGYE Ismét dr. Par- ragh László lett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A parlament Felsőházi termében tartott országos tisztújító küldött- gyűlésen az elnökség tagja lett dr. Bánhidy Péter, a kamara Heves megyei elnöke is. Az országos ellenőrző bizottság tagjává választották Heves megyéből dr. Holló Istvánt, az etikai bizottság tagjává Bányainé Mics- ki Mariannát. Herman István Kamarai Munkájáért Emlékplakettet vehetett át. Építészeti díj egy egri projektnek EGER Parlamenti ünnepség keretében vehette át elismerését a Pro Architectu- ra díj idei tíz díjazottja szerdán. A pályázaton idén egy egri projektet is elismertek, a már két évvel ezelőtt Média Építészeti Díjban részesült, Gereben Péter és Marián Balázs DLA által tervezett AÉS Borterasz és Venyige Spa épületegyüttest. Az egri projekt négy másikkal együtt az Építészeti alkotás kategóriájában kapott díjat. Sok a létrejövő és megszűnő cég HEVES MEGYE Az idei harmadik negyedévben 11306 céget törölt a cégbíróság, ez minden idők legrosszabb harmadik negyedéve. Az Op- ten Cégfluktuációs Indexe (a törölt és alapított cégek száma az időszak elején rendben működőkéhez viszonyítva) harmadik negyedévi értéke átlagosan 11 százalék körül mozgott. A legmagasabb fluktuációt Budapest, Pest és Heves megye produkálta. Hevesben 112 cégalapításra 197 megszűnés és 96 újonnan indult felszámolás jutott, az index így 14,22 százalékos. Növelni a termelékenységet Még szép számokat mutat a magyar gazdaság, de versenytársainktól így is lemaradóban vagyunk. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu EGER Vihar előtti csend van a magyar gazdaságban, mondta egy Egerben tartott kis- és középvállalkozások számára rendezett fórumon Bőd Péter Ákos korábbi jegybankelnök, a Cor- vinus Egyetem professzora. Kiemelte, ugyan Magyarország a hitelminősítők szerint már a befektetésre ajánlott kategóriába tartozik, azonban a térség országai közül még mindig a legkedvezőtlenebb kategóriába tartozunk. Van jelentősége a külső megítélésnek, ugyanis hat a kamatszintre. Arra is felhívta a figyelmet, nem szabad túlbecsülnünk a növekedési képességeinket. Bőd Péter Ákos elmondta, az alacsony kamatok és az uniós támogatások miatt most kegyelmi állapotban vagyunk, de a régió országaitól így is leszakadóban vagyunk. Kifejtette, a gazdaság exporttöbblete elismerésre méltó, de jó volna, ha nőne az import is, és többet ruháznának be a vállalkozások. A fejlődéshez a kis- és középvállalkozások termelékenységének növelésére volna szükség. A következő évek kérdése az lesz, hogy a fejlettebb országok finanszírozzák-e a térség felzárkóztatását, illetve honnan lesz megfelelő munkaerő.- A szinte nulla infláció miatt a hazai reálbérek növekedtek, ami jó hír, de ezzel együtt a cégek bérköltsége is nőtt, ahol pedig nagy a bérhányad, ott ez problémát jelent. A szolgáltatóvállalkozásoknál jobban emelkedtek a fizetések, mint a feldolgozóiparban, ez azonban csak kompenzációt jelent, hiszen a korábbi években ezekben a szektorokban nem volt keresetnövekedés - emelte ki a professzor. Mint mondta, a magyar nemzeti bank az elmúlt esztendőkben háromszázalékos inflációt várt, de ezt nem sikerült eltalálni, volt dezinfláció, s defláció is. Ennek egyik oka az, hogy míg korábban drága volt az energia, ma olcsó. Ilyen esetekben magától megszűnik az infláció. A magyar GDP növekedésről elmondta, az MNB optimista, idén 2,8, jövőre 3 százalékos növekedést vár, mások inkább 2-2,5 százalékos előrelépést várnak. Mivel nagy pénz- beáramlás lesz az uniós támogatások, illetve a külföldi magyarok hazautalása miatt, erősödnie kellene a forintnak. Lemaradásban a visegrádi országoktól Bőd Péter Ákos szerint nemzetközi versenyhelyzetünk sokat romlott az utóbbi években, mindez pedig függ a bankoktól, a kormányzati intézkedésektől, a jog- és adórendszertől is. A számok azt mutatják, a hazai kis- és középvállalkozások nem eléggé termelékenyek. Míg a nagy cégek a többi visegrádi országhoz képest jobban teljesítenek, a kisebbek elmaradnak tőlük. Az egy órára vetített magyarországi munkaerő- költség (8,1 euró) elmarad több szomszédos országétól. Bőd Péter Ákos több problémát is megemlített előadásában. A hitelintézeti aktivitás visszaesett, a jegybank növekedési hitele segített a kis- és középvállalkozásokon. Az elmúlt években érkezett uniós támogatások mértéke a Marshall-segé- lyével vetekedett, de nem hasznosult kellő mértékben. Kérdés, a befizető országok fogják-e továbbra is finanszírozni a felzárkóztató programokat? Problémát okoz a munkaerő. Európa lakosságszáma növekszik annak ellenére, hogy minden országban természetes fogyást tapasztalnak, tehát a kontinensen kívülről érkezik a többlet. Bár Magyarországról is jelentős a kivándorlás, a térség többi államában még rosszabb a helyzet, hozzájuk képest csekély a migrációs veszteségünk. Mégis, a munkaadók már felvetették, honnan lehetne bevándorló munkaerőt találni. Bőd Péter Ákos szerint most még kegyelmi állapotban vagyunk a kamatszint, a cserearány és az uniós támogatások miatt. Nőnek a külpolitikai, külgazdasági, nemzetközi pénzügyi kockázatok, sok függ a britek Unióból való kilépésétől, az amerikai elnökválasztás eredményétől, illetve Kína ütemvesztésétől, az oroszok katonapolitikájától. Eközben szembesülnünk kell erőforrásaink korlátáival, főleg a munkaerő nagyságával és minőségével. Mivel gyors ipari változásokra, átrendeződésekre kell számítani, fontos lesz a cégek számára a rugalmasságuk és manőverezőképességük. Olcsó hitelekre van igény A fórumon a szervező Erste Bank képviseletében többen is betekintést adtak a megye gazdasági helyzetébe. Sumi Csaba északkelet-magyarországi vállalati régióvezető elárulta, a megyei cégek 40 százaléka tervez beruházást, 90 százalékuk EU-forrásból. A megkérdezett cégek fele hitelt is fölvenne. Szót ejtett arról, hogy a Növekedési Hitelprogramot még jövőre lehet igénybe venni, több cég még idén szerződik, bár jövőre tervez beruházást. Kétséges, hogy a következő tíz évben ennyire alacsony maradna-e a kamatszint. Az autóipar megy, vannak beruházások. A mezőgazdaságban idén a szántóföldi növény- termesztők jó termésről, de alacsony árakról számolnak be, az állattenyésztők viszont a túlélésért küzdenek. Vendéglátásban a megye élen jár a régióban, ebben tapasztalható fejlődés. Trombitás Zoltán, az Erste Bank EU-irodájának vezetője szerint a következő két-három esztendő a vállalkozások szempontjából fontos lesz, hiszen elvileg jövőre írják ki az összes, számukra fontos pályázatot. Ma a magyar kis- és középvállalkozások beruházásainak fő mozgatórugója az uniós forrás. A vállalati szektor termelésbővítésre, technológiai fejlesztésre fordít pénzt, a kutatás-fejlesztési területeken viszont több beruházás létjogosultsága is megkérdőjelezhető. Az állam 200 milliárd forint uniós pénzt költ a közmunkára, kérdés, hogy ez menynyire járul hozzá ahhoz, hogy a cégek jó munkaerőt találjanak. Az agrárium alig dolgoz fel Hollósi Dávid, az Erste Agrár Kompetencia Központjának vezetője szerint sok mezőgazdasági beruházás folyik az országban, ugyanakkor ez nem tükröződik a szektor GDP-részesedésében. Alacsony feldolgozottságú, ömlesztve értékesített produktum kerül ki, ahhoz, hogy verseny- képes legyen az agrárium, ezer- milliárd forintot is el lehetne rá költeni. Az alapanyag-termelés finanszírozása viszont a legegyszerűbb. Probléma, hogy a szektor jövedelmének kétharmada a közvetlen EU-támogatásokból származik, ez komoly versenyképességi kérdéseket vet fel, csoda, hogy így is termelnek az agrár- vállalkozások. A világ mezőgazdasági termelése a koncentráció felé halad. Az állami földeladásokkal kapcsolatban megjegyezte, a földek itt maradnak, mező- gazdasági vállalkozások gazdálkodnak rajta, tulajdonosi szemléletet követve. A licit viszont több esetben egészségtelen árakat teremtett, amelyeket húsz év alatt sem tud majd kitermelni a vásárló. A birtoklási vágy romantikus érzés, de a nemzetgazdaságban is meg fog jelenni a mezőgazda- sági cégek problémája. A korán betakarított termést nem kellett szárítani, a későbbit viszont az eső miatt igen A kukorica is bővebben termett az idén HEVES MEGYE Szeptember közepén a napraforgó aratásával vették kezdetét a megyére jellemző főbb növények őszi betakarítási munkálatai, tájékoztatta lapunkat Jakab Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei igazgatója. Száraz időben, jó állapotban lévő táblákon és bizakodva vágtak bele a gazdálkodók az olajos magvak begyűjtésébe. A vegetációs időszak kedvező időjárása jó termésátlagot ígért mind a napraforgónál, mind a kukoricánál. A napraforgó betakarítása már befejeződött, s a 29 ezer hektárról megyei átlagban 3 tonnát sikerült hektáronként learatni. A jövedelmezőség szempontjából fontos tényező, hogy a legtöbb esetben vegyszeres kezelés nélkül is beértek a táblák, és az alacsony nedvességtartalom miatt nem rakódott rá plusz szárítási költség sem. A szeptembervégi csapadékos időjárás hatására azonban megtorpant a betakarítás, és a felázott talajon nehezen indultak újra a munkálatok. A későbbi érésű fajták esetében a beköszönő eső hatására már szárítani is kellett a termést. Az olajnövény piaca, felvásárlási ára a kalászosokhoz képest kedvezőbb. Bár a felvásárlási ár a korábbi évekhez mérten mérséklődött, de a jó termésátlaggal párosulva elfogadható eredményt hozott a napraforgó. A kukorica 12 ezer hektárnyi területével jóval kisebb volument képvisel a szántóföldi palettán megyénkben. Túl a munkálatok kétharmadán elmondható, hogy a korábbi évekhez képest itt is jobb termésátlagra számíthatnak a gazdák. A nedvességtartalomnak meghatározóbb jelentősége van a költségek szempontjából, ezért a gazdálkodók több esetben várnak a betakarítással. A hűvös és csapadékos októberi időjárás hatására lassabban kerül a magtárakba a termés. Az őszi kalászosok vetése megfelelő időben és jó talajállapot mellett kezdődött, így az első esőzések kedvező hatása Csapadékos október: később kerül magtárba a termés meg is mutatkozott, hiszen az árpatáblák egy része korán ki is zöldellt. A csapadék viszont hátráltatta a vetés folytatását. Megyei szinten őszi búzával közel 51 ezer hektáron, őszi árpával több mint 10 ezer hektáron terveznek a termelők, ami megfelel a többéves gyakorlatnak. Jakab Tamás elmondta, a 10 ezer hektáron elvetett káposztarepce vegyes képet mutat. Vannak olyan területek, ahol a száraz időjárás hatására a kikelő növényeket olyan mértékben károsította a repcebolha, hogy felülvetésre volt szükség. A megye más területein viszont a túlfejlett növények télbe fordulása okoz fejtörést. T. B. CSSfgíí®O[M]0 áDO©[ö)®a£)©DD VÍSUD gl Duűg^^I7 CsilHäcieE, ffiiMoftg
