Heves Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-29 / 255. szám

14 CSALÁDI KINCSESTÁR 2016. OKTÓBER 29., SZOMBAT •mwfmrtw. gyér énekeként rüsszi ban sántikáiniuH az Öccsével. Berecz Mátyás szeretettel emlékszik vissza gyermek­korára, és örül, hogy akkor született a világra amikor: sokat látott a világból már fiatalon, a szüneteket pe­dig javarészt a nagyszülők­nél, Sarudon és a Balaton partján töltötte. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu Az Egri Vitézlő Oskolát is megalapította EGER Debrecenben látta meg a napvilágot az egri Dobó István Vármúzeum jelenlegi igazga­tója, mivel szülei a Kossuth Lajos Tudományegyetemen ta­nultak. A sarudi származású orvostanhallgató és a történe­lem-földrajz szakos tanárnak készülő', balatonlellei lány ha­mar egymásra találtak a haj­dúsági városban: szerelmük gyümölcse, Mátyás 1971-ben született.- Nem sok emlékem van ab­ból az időszakból, azt viszont tudom, hogy egy évet éltünk még Debrecenben születésem után, míg édesanyám is elvé­gezte az egyetemet, majd Be­senyőtelekre kerültünk, ahol édesapám lett a körzeti orvos. Öt éves lehettem, mi­kor újra költöz­tünk, akkor Kápolnára. Jó választásnak bi­zonyult, mert a csa­ládom többi tagja még ma is ott él, s időköz­ben az öcsém lett a település polgármes­tere - mesélte Berecz Mátyás lapunknak. El­mondta: az általános iskolát szintén Kápol­nán végezte, a közép­iskolai tanulmányait viszont már Egerben kezdte meg,a Gárdo­nyi Géza Gimnázium­ban. E választásnak is nagy hagyományát volt a Berecz család Édesapjukat, levon háziorvosként dolgozott a településen, ritkán látták, de arra mindig szakítottak Időt, hegy eljussanak horgas/ ni, akár n helyi halastóhoz, a b szóhoz vagy a Balatonhoz. A gyér makkod barátságai, mint mond ta, n#m nagyon maradtak meg, inkább a középiskolai, ogyote ml barátokkal tartja a mai napig a kapcsolatot, többekkel s/ak rnailag is A Kossuth Lajos Tudó ban, mivel az édesapjának és az öccsének is ez az intézmény volt az alma matere.- Ott tényleg tanulni kellett, a felvételi pedig felvételi volt. Az egyetemen is az ott tanul­takból éltem. Eredetileg tör­ténelem-biológia szakpárra mentem volna tovább, de nem engedtek akkoriban még ilyen párosítást, úgyhogy ma­radtam a történe lem-földrajznál - világított rá.- Nagyon sok időt töl- Á töttem a nagyszü­míányogyotemert Mátyás bon diplomázott. Azután kendi u Dobó István Vármúzeumba, omi efsd és azóta egytítten munkahe lye, s az 0 nevéhez ás; 1ü zodik az Egri Vitéz ló Oskola meg alapítása, ami jövőre jubi ­lál: 20 öves tesz az egyesület. lőknél is, szinte min­den szünet­ben a Balaton­hoz, vagy épp’ a Ti sza-tóhoz, Sarudra utaz­tunk. Megesett, hogy kocsi­val, de mivel a nagymamám a MÁV-nál dolgozott, így in­gyen vonatozhattunk. Szere­tettel gondolok vissza ezek­re az időszakokra. Ba- latonlellét akkor szerettem iga­zán, mikor már elmúlt a nyár. Az anyai nagyszüleim ugyanis a nya­ralóövezetben éltek, így mi­kor már bekö­szöntött az ősz vagy a tél, tel­iSSESSsEssi jesen elcsendesedett a kör­nyék, a helyiek ugyanis a vas­úton túl laktak. A nagyapám tanár volt, kertészetet tanított, de sajnos nem sok mindent si­került ellesnem tőle, mert né­ha még a fű lenyírása is nehézséget okoz számomra mondta nevet­ve. Ám, mint hozzátet­te, a nagy- nem- fcsak ehhez értett: a tör­ténelem sze- retetét nagy- tőle és édesanyjától örö­költe, ők keltették fel az érdeklődését a múlt meg­ismerése iránt. A gimnázium­ban pedig Galló Lenke tanár­nő. A kápolnai gyermekévekről úgy fogalmazott: örül, hogy akkoriban lehetett fiatal és nem ma.- Nagyon szerettem falun. Szoktam mesélni, hogy ak­kor még a falusi közlekedés úgy nézett ki, hogy félnapon- ta egy autó ment csak el az ut­cában: lehetett focizni, tolla­sozni, nem zavartunk senkit és mi sem voltunk veszély­ben. Mindenkinek volt kertje, de valamilyen rejtélyes oknál fogva mindenki az utcán volt. Utcagyerekeskedtünk, de ked­velt időtöltésünk volt a legózás is, télen az iskolaréten pedig hatalmas hógolyó-csaták zaj­lottak - egészítette ki. Kér­désünkre, hogy csibészes balhékban közreműkö­dött-e - bár tudjuk, a fel- tételezés is sértő -, azt álaszolta: nem, jó gye­sit Volt. Egyébként, sem illőit .1 lalc Érdekes épületet látott? Szokatlan házat fedezett fel környezetében? Fotózza le, küldje el nekünk a képet a heol@heol.hu ra! Bemutatjuk. A hét épülete: a megyeszékhelyi Fazola-Eősz-ház EGER A Bródy Sándor utca 4. szám alatt található a Fazola- Eősz-ház, amelyet 1767-ben fé­lig kész állapotban vásárolt meg Fazola Henrik. Egészen 1795- ig a Fazola család kezén volt, tő­lük Eősz János püspöki prefek­tus vásárolta meg. Az 1800-as tűzvészben leégett házat Eősz új­jáépíttette - tájékoztatott dr. Ne­mes Lajos történész, a Heves Megyei Levéltár egykori igazga­tója. Később, 1819-ben már az érsekség háza: ifj. Zwenger Jó­zsef kőművesmesterrel átépít­tették, bővíttették. A XIX. század­ban több tulajdonosa volt, a szá­zad végétől az Egri Nyomda épü­lete. Utcavonalba épített barokk lakó­ház ez, amelynek földszinti része a terep lejtését követi. Sávozott falfelületén egyszerű szalagkere­tes, könyöklőpárkányos ablakok találhatóak. Balról kosáríves, kőkeretes kapuzat, jobb olda­lon pincelejárat. Udvarán pillére­ken nyugvó, csehboltozatos tor­nác helyezkedik el. Az épület be­lül teknő- és csehboltozatos he­lyiségekkel rendelkezik. Az egyik pincehelyiségben gazdag tagolá­sú kőkeretes barokk kandalló ta­lálható. Benedek Róka a Neumann János Középiskóta m Kollegium 1.1 o%/t;> lyos tanulója kő/gn/rtasagi tagn/nton. Életpályáját is ko/gn/dns/kom kóp/óft <il, a fővárosba« tanulna tovább. Réka «tsnífí a sportot, tobta/ő tót korosztályok rőpfcirta 'Vátefptotíkédt nagy vágya, hogy felnőve NB I -os játékos leh>*vm, esetleg a mnm&iXi porondra is kijusson A ró pln kívül mái sportokat Ä tercsolyíj ■ te szerét. ány az első osztály! Te is szeretnél a Hét lánya fenni? Ha már elmúltál 16 éves, akkor jelentkezz nehány soros, fényképes bemutatkozással a heol@heol.ttu e-maif-cimen! A HÉT KÉRDÉSE Vajon, jó-e az, ha beszélünk a halairól a gyereknek? Közeledik a halottak nap­ja, amikor sokan megláto­gatják hozzátartozóik sírját, és megemlékeznék az éle­tükről. Vajon ez a szokás jót tesz a léleknek, vagy vissza­ránt a fájó múltba? Segít ez a rituálé halottak elengedé­sében? Ezúttal a femina.hu-n talál­tunk segítséget a kérdésre, ahol Singer Magdolna gyász­tanácsadó válaszolja meg a halállal és az elengedéssel kapcsolatos kérdéseket. Azt mondják, a halál végle­ges búcsút jelent a szere­tett embertől. Mégis sokan, amikor visszatérnek hozzá­tartozójuk sírjához, beszél­nek hozzá, gyertyát gyújta­nak érte, virágot tesznek a sírjára. Ilyentájt felvetődik a kérdés, hogy a kisebbe­ket ki kell-e vinni a temető­be, kell-e nekik foglalkozni a halál gondolatával gyerek­korban. Singer Magdolna író, a halál­lal és a veszteséggel foglal­kozó terapeuta szerint a gye­reknek olyan közegben kell felnőnie, ahol igenis beszél­nek a halálról és nem keze­lik távolságtartással.- Ne megóvni akarjuk a gye­rekeinket a veszteségek okozta szomorúságtól, ha­nem segítsük őket a veszte­ségük megélésében. El kel­lene fogadni, hogy a halál az élet természetes része, csak­úgy, mint a születés, és hogy bizony az életünk törékeny, az élet nem mindig kiszámít­ható, és sajnos nem csak az idősek halnak meg. Ez nem azt jelenti, hogy el kell veszí­tenünk a biztonságérzetün­ket, csupán a halállal kap­csolatos természetellenes attitűdünkön érdemes vál­toztatni - mondja a vele ké­szített interjúban. Singer Magdolna pályája so­rán 16 könyvet publikált a gyászolóban és a haldokló­ban lejátszódó folyamatok­ról, a fájdalommal való meg­küzdésről és az elhallgatott problémákról. A Magyar Hos­pice Alapítványnál végzett munka keretében gyászcso­portokat és telefonos lelki- segély-szolgálatot vezetett. (Forrás: femina.hu) 4 ■K mamiiul Berecz Mátyásnak az elsowÉ munkahelye a Dobó István Vármúzeum, ahol már több ^ mint 2 éve ő az igazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents