Heves Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-24 / 250. szám

2016. OKTÓBER 24., HÉTFŐ EGER Véget ért a 21. alkalom­mal, a Bartakovics Béla Kö­zösségi Házban, péntektől va­sárnapig megrendezett Ének­lő Magyarország Regionális Kórusfesztivál. A résztvevők hangverseny-, fesztivál-, gá­lakórus és arany diploma ka­tegóriában kaphattak elisme­rést. A megyénkbeliek szépen szerepeltek: a hatvani Polifó­nia Vegyeskar hangverseny­kórus kategóriában két másik énekkar mellett a legjobb lett. A gálakórus címet a maklári- akból és nagytályaiakból álló Melódia Kamarakórus nyerte, továbbá arany diplomával zár­ta a találkozót az egri Andante Kamarakórus. Bimbó Zoltán szervező el­mondta: a kórusfesztivált min­den évben az ‘56-os esemé­nyekhez kötik, közel október 23-hoz. A háromnapos fesz- tivál egyúttal megemlékezés volt a 30 évvel ezelőtt elhunyt Bárdos Lajosra, s a 135 éve szü­letett Bartók Bélára. V. M. A makiáriakból és nagytalyaiakból álló Melódia Kamarakórus gálakórus kategóriában nyert dijat S‘ w Igazi időzített bombák a régi kéményeink Négyszáz egri család vár segítséget A Csákány utcában minden évben ellenőrizték a laká­sokban a kéményeket, de soha nem volt semmi prob­léma. Most azonban egy­szerre életveszélyes lett az épület. Olvasónk azt kérdi: ki a felelős ezért? Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu EGER Egri olvasónk mintegy négyszáz családot érintő gond­dal kereste meg szerkesztősé­günket, azzal a kéréssel, pró­báljuk meg felhívni a dön­téshozók figyelmét a hason­ló problémákra, mert ők tehe­tetlennek érzik magukat. No- vothny László arról számolt be lapunknak, hogy az egri Had­nagy és Kertész úti 9. emeletes épületekben élő mintegy 400 család kilátástalan helyzetbe került. Két évvel ezelőtt ellen­őrzést tartottak a TIGÁZ illeté­kesei, a fogyasztói berendezé­seket vizsgálták. Ami nem fe­lelt meg az előírásnak, azt ki­javították, vagy kicserélték. Ha a megadott időre nem tör­tént meg a csere vagy a javítás, akkor a hibás berendezéseket kizárták a gázszolgáltatásból. A javítások és pótlások nagy anyagi megterhelést jelentet­tek a többnyire nyugdíjas tu­lajdonosoknak. Ebben az évben szeptember­ben újabb ellenőrzést tartott a katasztrófavédelem. Meg­állapították, hogy az égéster­mék-elvezető kémény nem fe­lel meg az előírásoknak, ki kell javítani, mert különben megszüntetik a gázszolgálta­tást. Ezeket az épületeket a 60- as években építették. A nyolcvanas évek elején kide­rült, hogy azok az idomok, ami­ből a kéményt csinálták, csak 5 emelet magasságig használha­tók fel. - Erről - mi, a tulajdo­nosok - csak most szereztünk tudomást azon a lakógyűlésen, amin ismertették az ellenőr­zés eredményét október 10-én. Többféle megoldás lehetséges a hiba megszüntetésére, de mind 10 milliós nagyságrendű. Fel­merült bennünk, hogy minden évben ellenőrizték a lakások­ban a kéményeket, de soha nem volt semmi probléma. Most egy­szerre életveszélyes lett az épü­let. Ha ez igaz, akkor mi 46 éven keresztül életveszélyben éltünk. Ki a felelős ezért? - teszi fel olva­sónk a kérdést. lelenleg csak azok a berende­zések nem használhatók, ame­lyeknek az égésterméke a ké­ményeken keresztül távozik. Az említett gyűlésen a lakók az elektromos fűtésre és víz- melegítésre szavaztak, mert ez tűnik gazdaságosabbnak, így azonban azokat a készülé­keket, amik gázzal működnek, dobhatják a szemétbe. További gond, hogy az elektromos ve­zetékrendszer nem bírja a na­gyobb terhelést, tehát egy új elektromos vezetékrendszert kell kiépíteni. Ez újabb anya­gi teher a lakóközösségnek. A lakosok 75 százaléka 70 év feletti, kisnyugdíjas, és sokan egyedül élnek. Novothny úr vé­gül azt kéri, lapunk karolja fel ügyüket, hátha a a nyilvános­ság segítségével legalább ked­vezményes hitelt, vagy valami állami támogatást kapnának, hiszen az országban több ezer hasonló épület lehet. Tény, hogy a Magyar Energia­hatékonysági Intézet (MEI) sze­rint komoly veszélyt jelentenek a magyar lakásokban található old timer kazánok, melyek for­galmazása ma már nem is lehet­séges. A hazai fűtőkészülék-ál­lomány átlagéletkora meghalad­ja a 20 évet. Ez nemcsak azért gond, mert az elavult készülé­kek nem hatékonyak, és jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet megterem­téséhez, de gond azért is, mert a hagyományos, nyílt égéste­rű készülékek kevésbé bizton­ságosak, esetükben szén-mon- oxid-visszaáramlásból fakadó mérgezés veszélye állhat fenn, szemben a zárt égésterű kazá­nokkal. Az eladott új fűtőkészü­lékek száma stagnál, nagyon ke­vés berendezést vásárolnak a fogyasztók, így nemhogy meg­újulni nem tud, hanem még job­ban kitolódik a hazai készülék­állomány életkora. A készülékcsere magyar át­lagjövedelmekhez viszonyí­tott magas költsége jellem­zően oda vezet, hogy vagy a meglevő készüléket javítgat­ják a végletekig, vagy vissza­lépnek a vegyes tüzelés irá­nyába. Egy javítás borsos költ­sége is olcsóbb, mint az új, ha­tékony, modern készülékre va­ló átállás. A működtetés üzem- biztonsága és gazdaságossága, az olcsóbb rezsi, környezetünk védelme sajnos csak sokadla- gos szempont. Az intézet sze­rint hiányoznak a széles körű tájékoztató kampányok, prog­ramok, a továbblépéshez pedig erős állami támogatási rend­szerre és szemléletformálásra lenne szükség, mely az ener­giahatékony megoldásokra irá­nyítja a figyelmet, és növeli a fogyasztói tudatosságot. A tulajdonos biztonsága fontos Mukics Dániel tűzoltó őrnagy, a Belügyminisztérium Orszá­gos Katasztrófavédelmi Fő- igazgatóság helyettes szóvivő­je érdeklődésünkre elmond­ta, a kéményseprők csak ak­kor írják elő egy kémény hasz­nálatának szüneteltetését, ha az a működésével tüzet vagy életveszélyes állapotot idézhet elő. A vizsgálat elvégzésekor minden esetben a kéménytu­lajdonos biztonságát tartják szem előtt. Nem ritka, hogy egy rossz állapotú kémény ve­zet lakástűzhöz. A statisztikák szerint a lakástüzek 17 száza­léka a kéményben keletkezik. Heves megyében tavaly 49 ké- ménytűzhöz, idén pedig eddig már 43 ilyen esethez riasztot­ták a tűzoltókat. Mivel a négyszáz egri család gondján szerkesztőségünk nem tud érdemben segíteni, ezért pa­naszukat a térség országgyűlé­si képviselőjének, dr. Nyitrai Zsolt­nak is megküldtük azzal a kérés­sel, tájékoztasson bennünket ar­ról, hogy van-e valamilyen kor­mányzati elképzelés az ilyen, il­letve az ehhez hasonló panaszok orvoslására. Levelünket október 17-én küldtük el, de választ az­óta nem kaptunk. Természetesen amint bármilyen érdemi informá­cióhoz jutunk a kérdésben, rész­letesen tájékoztatjuk olvasóinkat a fejleményekről. Annál is inkább, mert megyénkben az elmúlt he­tekben számos fűtőberendezés­ről, kéményről állapították meg a szakemberek, hogy életveszé­lyesek. Jobb későn? Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu rr MEGYEI KORKÉP Ő szintén mondom, nagy öröm, hogy elkészült Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája. Mint azt a napokban megtud­tuk, a 2019 őszén kezdődő tanévben már tömegesen - nagy­városban, kistelepülésen, általános és középiskolában, a felsőoktatás­ban és a szakképzésben - érezhető lesz, hogy más logika, más műkö­dés jellemzi a magyar oktatási rendszert. Legalábbis ezt nyilatkozta a Digitális lóiét Program összehangolásáért és megvalósításáért fele­lős miniszterelnöki biztos. Deutsch Tamás szerint ennek köszönhető­en valóban európai szintű tudást tudnak majd elsajátítani a diákok. Itt egy pillanatra azért eltöpreng- Miért kell tem, vajon az elmúlt években mi­minderre Íven szintű tudást kaptak a ma­._ gyargyerekek? 2019-lg Vämi? De ne ragadjunk le a részle­teknél! A biztos azt is mondta, a stratégia a teljes magyar oktatási, köznevelési rendszert lefedi, s hogy az oktatás digitalizálása többek között magában foglalja az internetelérés bővítését is. Konkrétabban: három és fél éven be­lül az összes magyar iskola szélessávú internetkapcsolathoz jut. A miniszterelnöki biztos szerint a magyar oktatási rendszer sok évtized óta a legnagyobb fejlődésén, gyarapodásán mehet keresz­tül, s abban bíznak, hogy mindez az informatikusok képzéséhez is ad majd egy lökést. Szóvaí kivétel nélkül remek hírekről számolt be a biztos, ami jó. Mindössze egy kérdésünk van: miért kell minderre 2019-ig várni, amikor jószerével már ma is óriási hátrányban vagyunk a szom­szédos országokhoz képest a digitális oktatás, képzés terén? Há­rom év nagy idő, s ha a digitális fejlődés tempóját nézzük, még na­gyobb. Persze, erre kérdésre is van magyar közmondás: jobb ké­sőbb, mint soha. S hogy e helyzetre is igaz lesz-e? Három év múl­va erre is választ kaphatunk. Méghozzá csattanósat... Beindult a bogyójárat SZARVASKŐ Kilencedik alkalom­mal rendezték meg a Csipkebo­gyó Fesztivált. A tizedik, jubile­umot már új, pályázati pénzből megvalósuló helyszínen szeret­nék megtartani. Ellesett párbeszéd szombat délutánról, ami elhangzott va­lahol a faluban: „- Jó napot Tóth uram! Isten hozta őrnagy úr!” A hat lehetséges helyszínen ér­vényes jelszó az idei Csipkebo­gyó Fesztivál újítása volt, hi­szen egy olyan játékot eszeltek ki a szervezők, amiben a részt­vevők a Szarvaskőben forgatott magyar film autentikus helyszí­neit - a patakrészt, ahol a postás elrejtette a leveleket, a nevezetes budit, vagy épp ahol a tűzoltópa­rancsnok hasra vetette magát - kellett megtalálni. Szabóné Bállá Marianna pol­gármester elégedetten számolt be arról: sikeres a rendezvény, ami jövőre jubilál. Örömét fejez­te ki amiatt is: igen népszerű volt a szérűskerti bogyójárat is. S. S. Csipkelekvárt is készítettek Képgaléria: heol.hu Mesék az egri remete pipájáról EGER Köztudott Gárdonyi Gézá­ról, hogy igen kedvelte a nap­lóírást, feljegyezni a történés­éket, gondolatait, ezért is volt az egyik tárgyalkotó foglalkozás témája a naplókészítés szomba­ton az egri várban a Gárdonyi Napon. Az egri remete halálá­nak évfordulója köré már évek óta szerveznek emléknapokat a Dobó István Vármúzeum (DIV) szervezésében, idén is. A mú­zeumpedagógia foglalkozások, főként az Egri csillagok köré szerveződve, már a múlt héten elkezdődtek. A Gárdonyi Nappal a csalá­doknak szerettek volna ked­vezni: délelőtt különböző tárgy­alkotó, kézműves foglalkozá­son lehetett részt venni. A nap­lókon túl állatfigurákat, bábo­kat, könyvjelzőket készíthet­tek; a vállalkozó kedvűek fel- ölthették Vicuska és Gergő vi­seletéit, illetve kincskereső já­ték közben felfedezhették a di­cső egri ostrom helyszíneit. Es­te a Kávészünet zenekar vará­zsolt irodalmi teadélutánt a Do­bó bástyába, majd Szalainé Ki­rály Júlia, a DIV irodalomtörté­nésze mesélt az érdeklődőknek Gárdonyi használati tárgyairól - például a pipájáról vagy a tin­tatartójáról - egy-egy történe­tet. Az emléknapok november 8-án, a Bródy Sándor Könyv­tárban tudományos emlékülés­sel zárulnak. SZ. E. Honatyának továbbítottuk a panaszt

Next

/
Thumbnails
Contents