Heves Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-21 / 248. szám

4 1956 HATVAN ÉV TÁVLATÁBÓL 2016. OKTÓBER 21., PÉNTEK „Magyarország többet tett a szabadságért, mint bármely nép a világon” A Hírlap írta az 50. évfordulón Egri főiskolai nemzetőrök igazoltatást végeznek 1956 október végén Az oldal fotói Kozári József gyűjteményéből valók Harcoló fiatal géppisztollyal Egri kronológia OKTÓBER 23.: Az Egri Pedagó­giai Fó'iskolán október 21-én megalakult MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesü­letek Szövetsége) megválaszt­ja vezetőségét. Elnöke Nagy Pál harmadéves magyar-tör­ténelem szakos hallgató. Éjjel a Honvédelmi Minisztérium pa­rancsára az Egerben állomáso­zó 6. gépesített ezred a főváros­ba indul. OKTÓBER 26.: A nagy tömeg- megmozdulások első napja. Le­döntik a Népkertben az egriek által Ivánnak nevezett szovjet katonaszobrot, a bíróság előtti szovjet emlékművet. Nagy tö­meg követeli a főiskola tornyán lévő vörös csillag eltávolítását, de szakemberek híján ez csak másnap történik meg. Megala­kul Eger Város Nemzetőrségé­nek Városvédelmi Tanácsa. OKTÓBER 27.: Ózdról érkezett fegyveresek segítségével el­foglalják az ÁVH, majd a váro­si pártbizottság épületét. Egy páncélos hadnagyot, akit va­laki ávósnak nevez, meg akar­nak lincselni. Bíró Lajos, a ME­FESZ egyik vezetője és két fő­iskolás nemzetőr lecsillapítja a hisztérikus tömeget. OKTÓBER 28.: A Gárdonyi Gé­za Színházban megalakul Eger Város Forradalmi Nemzeti Ta­nácsa. Elnöki tisztjét végül Ba­logh László főiskolai hallgató tölti be. A nemzetőrség vezeté­sét a Nemzetőrség Ideiglenes Városi Parancsnoksága veszi át Jobb László honvéd főhad­nagy, Tompa András rendőr százados és Nagy Pál irányítá­sával. A forradalmi fegyveres erő parancsnoka Jobb László. OKTÓBER 29.: Megalakul a nemzetőrség fegyveres diák­osztaga Czaga István hadnagy parancsnoksága alatt. NOVEMBER 1.: Megkezdi adá­sát a Szabad Eger Rádió. NOVEMBER 2.: Miskolcon megalakul az Észak- és Ke­let-magyarországi Nemzeti Ta­nács. Heves megyét dr. Korom- pai János, Bíró Lajos és Nagy Pál képviselik. NOVEMBER 4.: Este szovjet harckocsik veszik körül a Líce­umot, de fegyveres összetűzés nem robban ki. A szovjetek el­vonulnak. NOVEMBER 5.: Hajnalban is­mét szovjet tankok veszik kö­rül a főiskola épületét. Harcra most sem került sor. A védők a Jobb Lászlótól érkező parancs­ra elhagyják az épületet. Az eg­ri helyőrség leteszi a fegyvert. Kozári József Tíz esztendeje október 21- én jelent meg a Hírlap ünne­pi száma, amelynek tudósítá­sai, visszaemlékezései, cikkei az 1956-os forradalom és sza­badságharc fél évszázados év­fordulójára születtek. Ezekből az írásokból idézünk alábbi ösz- szeállrtásunkban. Hírlap-összeállítás heol@heol.hu HEVES MEGYE Az 56-os Szövetség egri és megyei elnöke, dr. Tóth Ferenc írásának is helyet adott az 50. évfordulón a Hírlap. íme a legfőbb gondolatok e kordoku­mentumból: VILÁGRASZÓLÓ DICSŐSÉGÜNK: 1956 Ötven év. Egy egész emberöl­tő. Fél évszázada, hogy egy ép­pen talpra állt országnak a leg­értékesebb embereit, a fiatalsá­gát zúzták össze a zsarnokság­nak minden aljasságra minden­kor kész hűbéresei. Az élet kapu­jában álló ifjú nemzedék kiváló­ságai vesztették életüket és leg­szebb reményeiket ebben a harc­ban. Olyan polgárai az államnak, akik - legyőzötten is - egy min­dent megsemmisítő háború rom­jaiból, szinte összebilincselt ke­zekkel építettek újjá egy orszá­got. Megszégyenítve, megalázva, szemüket lesütve, de példamuta­tó öntudattal. Európa egyik leg­régebbi, mindenkor és minden­kivel szemben emberséges né­pe vált a szovjetek háta mögött meglapuló senkik áldozatává. Ez a nép, ez a magyar nemzet szin­te évtizedes eltiprás és megfé­lemlítés után talpra tudott állni, és kezébe vette a sorsát Kiütötte a hatalmat olyan, minden embe­ri tisztességtől távol álló szemé­lyek kezéből, mint Rákosi Má­tyás, Farkas Mihály, Gerő Ernő, Bata István és társaik. Akiknek az,56-os forradalom első órájától véges-végig eszükbe sem jutott a néppel szót érteni. (...) A Szovjetunió a háborús ese­mények befejeztével egy percre sem vonult ki országunkból. Je­lenléte az örökös alárendeltség mellett óriási anyagi terhet is je­lentett. Sok ezer katonáját ennek az országnak kellett eltartania. Természetesen a forradalom ki­törésének időpontjában is itt tar­tózkodott ez a katonai erő. Majd egykettőre növekedett. Mindösz- sze két napot várt a közvetlen be­avatkozásra. Debrecenben azonnal, már ok­tóber 23-án katonák támadtak a tüntető csoportokra, három ha­lálesetet és ismeretlen számú sú­lyos sebesülést okozva. Erről ér­tesülve tiltotta be Budapest rend­őrfőkapitánya a fegyveres tűz vi­szonzását. Az izzásig feszült lég­körben a tüntető néptömegek nem fogadták el az oroszok ígér­getését, a fegyveres összecsapá­sok folytatódtak, s egy-két napon belül orosz fegyveres erő szállta meg a város kulcspozícióit. (...) Nem mellékes körülmény, hogy a szovjet hadsereg magyar- országi megszállására a szövetsé­gi hatalmak 1945 után két évre adtak hozzájárulást. Mindannyi­an tudjuk, hogy ezzel szemben a szovjet haderő még sokáig ma­radt Magyarországon megszál­ló hatalomként, amelyet „össze­kötő” hadtestnek álcáztak. En­nek az óriási katonai erőnek a fel­adata volt az intézményes zsarno­ki uralom fenntartása, amely az 1950-es években tetőzött. (...) Albert Camus Nobel-díjas francia író a forradalom napjai­ban üzente a világnak: „A leigá- zott, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendő­ben. Ahhoz, hogy ezt megértse a fáiét befogó, szemét eltakaró nyu­gati társadalom, sok magyar vér­nek kellett hullania.”. (...) Büszkén tekinthetünk ma is, 50 év múltán a forradalmunkra. Holott két nemzedéket próbáltak árulóvá tenni, sikertelenül. A ha­mis „rendszerfordulás” után 15 évvel a családokat összetartó ér­zelmi kapcsolat némelykor meg­bukik, de 1956 szelleme és be­csülete rendületlen. A megtorlás emberfeletti volt, mind ember­élet-áldozat, mind a kivitelezés szadista módját tekintve. (...) Beszámolt a lap egy évtizede a forradalom 50 éves jubileumá­ra tervezett tudományos tanács­kozás előkészületeiről. Ebből adunk ízelítőt. TUDOMÁNYOS ÜLÉS ELŐTT Heves Megye, Eger Megyei Jo­gú Város Önkormányzatai és az Eszterházy Károly Főiskola tudo­mányos ülést rendez október 27- 28-án az 1956-os forradalom 50. évfordulójára. Az esemény kap­csán az egyik főszervezőt, dr. Ko­zári Józsefet, a főiskola Történettu­dományi Intézetének főiskolai do­censét kérdeztük, akinek a figyel­me a rendszerváltozáskor kapott érdekes iratanyag nyomán for­dult az 1956-os forradalom felé.- Családom egy barátjától kap­tam a dokumentumokat - mesé­U. - A Néphadsereg 6. hadtest­parancsnoksága jelentéseit tar­talmazta 1956. október 23. és de­cember között. Akkor még titkos volt, eredeti példányát a Hadtör­téneti Intézetben őrizték. A má­solaton a gépelt „forradalom” szó elé utóbb kézzel írta valaki oda azt, hogy „ellen”. Megdöbbentem, mert az ott olvasottak nem egyez­tek azzal, amit addig tanultam 1956-ról, sem azzal, amit a rend­szerváltozás idején olvastam róla. Olyanok keltették fel például az érdeklődését, hogy egy vidé­ki hadtestparancsnok és a győ­ri nemzeti tanács vezetője 1956 októberében Budapestre men­tek a Tűzoltó utcába Angyal Ist­ván fegyveres csoportjához tájé­kozódni, ott azt hallották, hogy Kádár elvtársat vtjrják. Egy má­sik dokumentum szerint Maiéter Pál arra a kérdésre, hogy mi a vé­leménye az 1956 októberi esemé­nyekről, így felelt: minden erőm­mel támogatom Nagy Imre kom­munista kormányát. Mindezek alapján megírt egy tanulmányt, amit Für Lajos akkori honvédel­mi miniszter lektorált A docens engedélyt kapott a kutatásra a Hadtörténeti Inté­zet levéltárától. A Heves megyé­ben 1956-ban állomásozott kato­nai alakulatok jelentéseit tanul­mányozta. Később Cseh Zitával, a megyei levéltár főlevéltárosával közös pályamunkához kutatott más forrásokat is, népbírósági periratokat, a történeti hivatal do­kumentumait, korabeli rendőrsé­gi jelentéseket. A kötetük kézira­ta kész, ám azt pénzhiány miatt eddig nem tudták megjelentetni. A mostani tudományos ülés dr. Kozári József szerint méltó meg­ünneplése a forradalom 50. évfor­dulójának. Történész kutatók ad­nak tájékoztatást vizsgálódása­ik eredményeiről. Az elnöke Dr. Hab. PhD Mózes Mihály egyete­mi tanár, az egri főiskola bölcsé­szettudományi karának dékánja. A Hírlap 2006. október 21-én összeállítást közölt Egy forrada­lom anatómiája címmel. Ebből Paul Lendvai Az 1956-os forrada­lomról tabuk nélkül című írására emlékeztetünk. KIK VOLTAK A SZABADSÁGHARCOSOK? Mindenekelőtt nagyon-nagyon fiatalok: a corvinisták átlagélet- kora 18 év volt. A 235 józsefvá­rosi felkelő életrajza tanulságos. Többségük csak általános iskolá­ba járt Tíz felkelő közül küenc fi­zikai munkából tartotta fenn ma­gát. Csak 9 százalékuk volt értel­miségi vagy adminisztratív fog­lalkozású, 29 százalékuk volt ér­telmiségi vagy hivatalnok szár­mazású. A vezetők között már na­gyobb volt az érettségizettek vagy a katonai tapasztalattal rendelke­zők aránya: 29 százalékuk bün­tetett előéletű volt, de e bűntettek harmada ma nem számítana bün­tetendő cselekménynek. A Rákosi-diktatúra elleni gyű­lölet volt a politikai alap. Sokan az egyetemisták 16 pontos prog­ramjának megvalósításáért küz­döttek. Mások életkörülménye­ik megjavulását remélték. Jó né­hány embert a müncheni Sza­bad Európa Rádió befolyásolt. Is­mét mások érzelmi okokból áll­tak a felkelők közé. Asztalos Ist­ván azt mondta, őt egy - állító­lag az állambiztonsági karhatal- misták által megsebesített - fia­talember látványa késztette arra, hogy részt vegyen a harcokban. Az utcákon, szerte az országban, forró volt a hangulat hat évtizede az október végi napokon Egerben tíz éve avatták fel az Ötvenhatosok emlékparkját

Next

/
Thumbnails
Contents