Heves Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-21 / 248. szám
4 1956 HATVAN ÉV TÁVLATÁBÓL 2016. OKTÓBER 21., PÉNTEK „Magyarország többet tett a szabadságért, mint bármely nép a világon” A Hírlap írta az 50. évfordulón Egri főiskolai nemzetőrök igazoltatást végeznek 1956 október végén Az oldal fotói Kozári József gyűjteményéből valók Harcoló fiatal géppisztollyal Egri kronológia OKTÓBER 23.: Az Egri Pedagógiai Fó'iskolán október 21-én megalakult MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) megválasztja vezetőségét. Elnöke Nagy Pál harmadéves magyar-történelem szakos hallgató. Éjjel a Honvédelmi Minisztérium parancsára az Egerben állomásozó 6. gépesített ezred a fővárosba indul. OKTÓBER 26.: A nagy tömeg- megmozdulások első napja. Ledöntik a Népkertben az egriek által Ivánnak nevezett szovjet katonaszobrot, a bíróság előtti szovjet emlékművet. Nagy tömeg követeli a főiskola tornyán lévő vörös csillag eltávolítását, de szakemberek híján ez csak másnap történik meg. Megalakul Eger Város Nemzetőrségének Városvédelmi Tanácsa. OKTÓBER 27.: Ózdról érkezett fegyveresek segítségével elfoglalják az ÁVH, majd a városi pártbizottság épületét. Egy páncélos hadnagyot, akit valaki ávósnak nevez, meg akarnak lincselni. Bíró Lajos, a MEFESZ egyik vezetője és két főiskolás nemzetőr lecsillapítja a hisztérikus tömeget. OKTÓBER 28.: A Gárdonyi Géza Színházban megalakul Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsa. Elnöki tisztjét végül Balogh László főiskolai hallgató tölti be. A nemzetőrség vezetését a Nemzetőrség Ideiglenes Városi Parancsnoksága veszi át Jobb László honvéd főhadnagy, Tompa András rendőr százados és Nagy Pál irányításával. A forradalmi fegyveres erő parancsnoka Jobb László. OKTÓBER 29.: Megalakul a nemzetőrség fegyveres diákosztaga Czaga István hadnagy parancsnoksága alatt. NOVEMBER 1.: Megkezdi adását a Szabad Eger Rádió. NOVEMBER 2.: Miskolcon megalakul az Észak- és Kelet-magyarországi Nemzeti Tanács. Heves megyét dr. Korom- pai János, Bíró Lajos és Nagy Pál képviselik. NOVEMBER 4.: Este szovjet harckocsik veszik körül a Líceumot, de fegyveres összetűzés nem robban ki. A szovjetek elvonulnak. NOVEMBER 5.: Hajnalban ismét szovjet tankok veszik körül a főiskola épületét. Harcra most sem került sor. A védők a Jobb Lászlótól érkező parancsra elhagyják az épületet. Az egri helyőrség leteszi a fegyvert. Kozári József Tíz esztendeje október 21- én jelent meg a Hírlap ünnepi száma, amelynek tudósításai, visszaemlékezései, cikkei az 1956-os forradalom és szabadságharc fél évszázados évfordulójára születtek. Ezekből az írásokból idézünk alábbi ösz- szeállrtásunkban. Hírlap-összeállítás heol@heol.hu HEVES MEGYE Az 56-os Szövetség egri és megyei elnöke, dr. Tóth Ferenc írásának is helyet adott az 50. évfordulón a Hírlap. íme a legfőbb gondolatok e kordokumentumból: VILÁGRASZÓLÓ DICSŐSÉGÜNK: 1956 Ötven év. Egy egész emberöltő. Fél évszázada, hogy egy éppen talpra állt országnak a legértékesebb embereit, a fiatalságát zúzták össze a zsarnokságnak minden aljasságra mindenkor kész hűbéresei. Az élet kapujában álló ifjú nemzedék kiválóságai vesztették életüket és legszebb reményeiket ebben a harcban. Olyan polgárai az államnak, akik - legyőzötten is - egy mindent megsemmisítő háború romjaiból, szinte összebilincselt kezekkel építettek újjá egy országot. Megszégyenítve, megalázva, szemüket lesütve, de példamutató öntudattal. Európa egyik legrégebbi, mindenkor és mindenkivel szemben emberséges népe vált a szovjetek háta mögött meglapuló senkik áldozatává. Ez a nép, ez a magyar nemzet szinte évtizedes eltiprás és megfélemlítés után talpra tudott állni, és kezébe vette a sorsát Kiütötte a hatalmat olyan, minden emberi tisztességtől távol álló személyek kezéből, mint Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Gerő Ernő, Bata István és társaik. Akiknek az,56-os forradalom első órájától véges-végig eszükbe sem jutott a néppel szót érteni. (...) A Szovjetunió a háborús események befejeztével egy percre sem vonult ki országunkból. Jelenléte az örökös alárendeltség mellett óriási anyagi terhet is jelentett. Sok ezer katonáját ennek az országnak kellett eltartania. Természetesen a forradalom kitörésének időpontjában is itt tartózkodott ez a katonai erő. Majd egykettőre növekedett. Mindösz- sze két napot várt a közvetlen beavatkozásra. Debrecenben azonnal, már október 23-án katonák támadtak a tüntető csoportokra, három halálesetet és ismeretlen számú súlyos sebesülést okozva. Erről értesülve tiltotta be Budapest rendőrfőkapitánya a fegyveres tűz viszonzását. Az izzásig feszült légkörben a tüntető néptömegek nem fogadták el az oroszok ígérgetését, a fegyveres összecsapások folytatódtak, s egy-két napon belül orosz fegyveres erő szállta meg a város kulcspozícióit. (...) Nem mellékes körülmény, hogy a szovjet hadsereg magyar- országi megszállására a szövetségi hatalmak 1945 után két évre adtak hozzájárulást. Mindannyian tudjuk, hogy ezzel szemben a szovjet haderő még sokáig maradt Magyarországon megszálló hatalomként, amelyet „összekötő” hadtestnek álcáztak. Ennek az óriási katonai erőnek a feladata volt az intézményes zsarnoki uralom fenntartása, amely az 1950-es években tetőzött. (...) Albert Camus Nobel-díjas francia író a forradalom napjaiban üzente a világnak: „A leigá- zott, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt megértse a fáiét befogó, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett hullania.”. (...) Büszkén tekinthetünk ma is, 50 év múltán a forradalmunkra. Holott két nemzedéket próbáltak árulóvá tenni, sikertelenül. A hamis „rendszerfordulás” után 15 évvel a családokat összetartó érzelmi kapcsolat némelykor megbukik, de 1956 szelleme és becsülete rendületlen. A megtorlás emberfeletti volt, mind emberélet-áldozat, mind a kivitelezés szadista módját tekintve. (...) Beszámolt a lap egy évtizede a forradalom 50 éves jubileumára tervezett tudományos tanácskozás előkészületeiről. Ebből adunk ízelítőt. TUDOMÁNYOS ÜLÉS ELŐTT Heves Megye, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatai és az Eszterházy Károly Főiskola tudományos ülést rendez október 27- 28-án az 1956-os forradalom 50. évfordulójára. Az esemény kapcsán az egyik főszervezőt, dr. Kozári Józsefet, a főiskola Történettudományi Intézetének főiskolai docensét kérdeztük, akinek a figyelme a rendszerváltozáskor kapott érdekes iratanyag nyomán fordult az 1956-os forradalom felé.- Családom egy barátjától kaptam a dokumentumokat - meséU. - A Néphadsereg 6. hadtestparancsnoksága jelentéseit tartalmazta 1956. október 23. és december között. Akkor még titkos volt, eredeti példányát a Hadtörténeti Intézetben őrizték. A másolaton a gépelt „forradalom” szó elé utóbb kézzel írta valaki oda azt, hogy „ellen”. Megdöbbentem, mert az ott olvasottak nem egyeztek azzal, amit addig tanultam 1956-ról, sem azzal, amit a rendszerváltozás idején olvastam róla. Olyanok keltették fel például az érdeklődését, hogy egy vidéki hadtestparancsnok és a győri nemzeti tanács vezetője 1956 októberében Budapestre mentek a Tűzoltó utcába Angyal István fegyveres csoportjához tájékozódni, ott azt hallották, hogy Kádár elvtársat vtjrják. Egy másik dokumentum szerint Maiéter Pál arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az 1956 októberi eseményekről, így felelt: minden erőmmel támogatom Nagy Imre kommunista kormányát. Mindezek alapján megírt egy tanulmányt, amit Für Lajos akkori honvédelmi miniszter lektorált A docens engedélyt kapott a kutatásra a Hadtörténeti Intézet levéltárától. A Heves megyében 1956-ban állomásozott katonai alakulatok jelentéseit tanulmányozta. Később Cseh Zitával, a megyei levéltár főlevéltárosával közös pályamunkához kutatott más forrásokat is, népbírósági periratokat, a történeti hivatal dokumentumait, korabeli rendőrségi jelentéseket. A kötetük kézirata kész, ám azt pénzhiány miatt eddig nem tudták megjelentetni. A mostani tudományos ülés dr. Kozári József szerint méltó megünneplése a forradalom 50. évfordulójának. Történész kutatók adnak tájékoztatást vizsgálódásaik eredményeiről. Az elnöke Dr. Hab. PhD Mózes Mihály egyetemi tanár, az egri főiskola bölcsészettudományi karának dékánja. A Hírlap 2006. október 21-én összeállítást közölt Egy forradalom anatómiája címmel. Ebből Paul Lendvai Az 1956-os forradalomról tabuk nélkül című írására emlékeztetünk. KIK VOLTAK A SZABADSÁGHARCOSOK? Mindenekelőtt nagyon-nagyon fiatalok: a corvinisták átlagélet- kora 18 év volt. A 235 józsefvárosi felkelő életrajza tanulságos. Többségük csak általános iskolába járt Tíz felkelő közül küenc fizikai munkából tartotta fenn magát. Csak 9 százalékuk volt értelmiségi vagy adminisztratív foglalkozású, 29 százalékuk volt értelmiségi vagy hivatalnok származású. A vezetők között már nagyobb volt az érettségizettek vagy a katonai tapasztalattal rendelkezők aránya: 29 százalékuk büntetett előéletű volt, de e bűntettek harmada ma nem számítana büntetendő cselekménynek. A Rákosi-diktatúra elleni gyűlölet volt a politikai alap. Sokan az egyetemisták 16 pontos programjának megvalósításáért küzdöttek. Mások életkörülményeik megjavulását remélték. Jó néhány embert a müncheni Szabad Európa Rádió befolyásolt. Ismét mások érzelmi okokból álltak a felkelők közé. Asztalos István azt mondta, őt egy - állítólag az állambiztonsági karhatal- misták által megsebesített - fiatalember látványa késztette arra, hogy részt vegyen a harcokban. Az utcákon, szerte az országban, forró volt a hangulat hat évtizede az október végi napokon Egerben tíz éve avatták fel az Ötvenhatosok emlékparkját
