Heves Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-19 / 246. szám

0 FÓKUSZ 2016. OKTÓBER 19., SZERDA Habsburg György: a menekültügy kezelése nem kormányok, hanem Európa feladata Az Unió békét, biztonságot jelent Habsburg György az Európai Unió megbízott nagykövete. Az 52 éves politikussal, köz­életi személyiséggel munka­társunk személyes érzései­ről, Európa jelenéről és azok­ról a legfontosabb kérdések­ről beszélgetett, melyekre az Uniónak mielőbb választ kell találnia stabilitása meg­őrzése érdekében. Vas András andras.vas@mediaworks.hu- Európa beteg?- Sajnos, de nem gyógyítha­tatlan - válaszolta Habsburg György. - Viszont minél hama­rabb át kell gondolni, mit kell csinálni, hogy ne súlyosbodjon az állapota. Szerencsére akad­nak okos emberek az unióban, s tudják, reformok kellenek.- Szükség van egyáltalán egysé­ges Európára?- Hihetetlenül! Aki ennek el­lenkezőjét állítja, nem ismeri a kontinens történelmét. Nézzük csak meg például, hol tartott Európa száz évvel ezelőtt: dúlt az első világháború. És hason­lítsuk össze a mával! Komoly probléma, hogy jelenleg csak a gazdasági, banki és migrációs kérdések kerülnek szóba, s ar­ról senki sem beszél, mit jelent az Európai Unió: békét és biz­tonságot.- Ha már szóba hozta az első vi­lágégést: a 19. századi nemzeti nacionalizmusoknak drasztikus végkicsengése lett...- Ez is mutatja, milyen ve­szélyes a korlátlan felerősödé­sük. És emiatt is figyelnie kel­lene a politikusoknak, hiszen előttünk a példa, mi történik, ha hagyják eluralkodni az in­dulatokat.- A politikusok mindig csak pat­riotizmusról beszélnek...- Pedig óriási a különbség. A patrióta nem nemzetben, or­szágban gondolkodik, hanem a településéhez, a megyéjéhez, a régiójához kötődik, s tiszte­li a szomszédjait. A nacionalis­ta csak országokat, nemzete­ket lát, s lenézi, akik nem tar­toznak ezekhez a fogalmakhoz. Többek között a szomszédjait. Ennek megfelelően a problémá­kat is csak konfliktusokkal pró­bálja megoldani.- A nacionalizmust személyes kérdésként is kezelhetné, hiszen a Habsburgok bukása is annak köszönhető. Az első világhábo­rú végére megerősödő cseh, dél­szláv, magyar, román, vagy ko­rábban az olasz.- És világháború lett volna a szarajevói merénylet, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása nél­kül is. Ahogyan erről egy auszt­rál tudós is írt, s már csak azért is értékesek a gondolatai, mert abszolút kívülállóként látja Eu­rópát. S éppen ezért remélem, a politikusok sem felejtik el, med­dig érhet el egy folyamat.- Az EU feladata a nemzeti naci­onalizmusok kordában tartása?- Az unió a béke és a bizton­ság letéteményese. Csak az a baj, hogy ezt alig, s akkor sem megfelelően kommunikálják. Például arra sem figyel sen­ki, hogy az európai informáci­ók eljussanak az emberekhez. Mint közismert, az Európai Parlamentben ötévente válasz­tanak képviselőket, de a kam­pány sohasem Európáról szól, Habsburg György 1964-ben született Paul Georg Maria Joseph Dominikus von Habsburg-Lothringen néven a németországi Starnbergben. Édesapja, Habsburg Ottó az utolsó magyar trónörökös volt, nagyapja, IV. Károly az utolsó magyar király. 1984-ben érettségizett a ba­jorországi Tutzingban. 1986- tól a müncheni Lud- wig-Maximilians-Universitát politológia és történelem sza­kán tanult, közben rövid időre a madridi Complutense Egye­temen történelem és iszlám szakos hallgatója volt. 1987- ben a ZDF német televí­zió munkatársa lett 1989-ben rövid ideig az ománi televíziónál dolgozott. 1993-ban költözött Magyaror­szágra, édesapja hivatalveze­tője lett, és felvette a magyar állampolgárságot. 1995- ben az MTM Kommuni­kációs Iroda igazgatója lett. 1996- tól hat éven át a TV2 tu­lajdonosának, az MTM-SBS Televízió Rt. igazgatótaná­csának tagjaként dolgozott. Ugyanebben az évben utazó­nagykövetnek nevezték ki. 1997- ben vette feleségül Eili- ka von Oldenburg hercegnőt a budapesti Bazilikában. 2004-től nyolc éven át a Ma­gyar Vöröskereszt elnöke volt. 2009-ben a Magyar Demok­rata Fórum színeiben indult az Európai Parlament-i választá­sokon, de a lista második he­lyéről nem jutott ki Brüsszelbe. Három gyermek - Zsófia, Il­dikó és Károly Konstantin - édesapja. Budapest közelé­ben, Sóskúton él családjával. hanem belpolitikáról. Szerin­tem az európai képviselőknek nem Brüsszelben kellene lak­niuk, hanem otthon, hogy a hétközi munkáról folyamato­san be tudjanak számolni a vá­lasztóiknak.- Az átlagember nem is ismeri az EU-képviselőket.- Csak a fotójukat látja a vá­lasztások előtt. De hogy mit csi­nálnak tulajdonképpen Brüsz- szelbén, vagy hogy mi a felada­ta az egyes uniós intézmények­nek, arról jellemzően fogalma sincs senkinek. Ami nagyon szomorú...- Ezért lehet aztán szorgalmaz­ni: Üzenjünk Brüsszelnek!- Azért kíváncsi lennék, ha megkérdeznék az utca embe­rét, milyen döntések születtek az utolsó EP-viták során a mig- ránskérdésről, mit tudnának róla?- A többségnek vélhetően Brüsz- szelről az uborka előírt alakja jut az eszébe...- Ezért kellenek a reformok! Meg kell mutatni az unió fon­tosságát, s nem marginális ügyekkel foglalkozni.- Talán az a baj, hogy túl messze van. Legalábbis Magyarország­ról nézve.- Ez nem igaz! Hiszen az uni­ónak köszönhető beruházások­kal, fejlesztésekkel napi szinten találkozik mindenki. Csak ép­pen ha egy kormánynak nép­szerűtlen intézkedéseket kell hoznia, előszeretettel mutogat Brüsszelre, hogy sajnos nem te­hetünk semmit, ez az uniós elő­írás. Viszont amikor kézzelfog­hatóvá válnak az EU-pénzek eredményei, akkor a nemzeti kormányok szeretik besöpörni az elismeréseket. Ezen is vál­toztatni kellene!- Hogyan? Annak idején, gondo­lom, voltak elképzelései, hiszen 2009-ben - MDF-támogatással- megpróbált bejutni az Európai Parlamentbe.- Anno a kampányomban egyetlen szót sem beszéltem belpolitikáról, a kilencvennél több lakossági fórumomon ki­zárólag az egységes Európa és Magyarország került szóba, meg kellene változtatni például az uniós választási rendszert. Most pártalapon, belpolitikai automatizmusok alapján sza­vaznak az emberek. Meg lehet­ne osztani, legyen pártlista, de külön egyéni választás is. S így helyzetbe lehetne hozni valódi européereket, ráadásul azonnal számonkérhetővé válna a brüsz- szeli tevékenység, hiszen látha­tóvá válnának a képviselők. Mert most igazából az országot képviselik, nem az egyéneket.- A jelenlegi nemzeti kormányok többségének talán jól is jön ez a fajta választói tudatlanság. Leg­alábbis erre utal a Brexit vagy a migránskérdés kezelése.- Mindkettő nagyon fontos az egységes Európa szempont­jából, ám a legfontosabb, hogy sikerüljön felépíteni egy min­denki számára elfogadható uni­ót. Szerintem amúgy a Brexit következményei a britekre néz­ve lesznek károsabbak. A mig­ránskérdés pedig a jelen és az elkövetkező évek komoly témá­ja, mellyel mindenképpen fog­lalkozni kell. És egyértelmű­en az összefogás, a közös euró­pai megoldás lehet a válasz. De nem a kvóta, hiszen az érkezők nem valamelyik európai állam­ba, hanem egy konkrét ország­ba akarnak eljutni. Ennek keze­lése viszont nem egy-egy kor­mány, hanem az unió feladata.- A Habsburgoknak volt rutinjuk kezelni a különféle nációk keve­redését, s az ezekkel járó konf­liktusokat...- Azért nagy különbség, hogy nem néhány hónap vagy év alatt alakult ki a soknem­zetiségű birodalom, hanem év­századokon keresztül. És nem is ennyire eltérő kultúrkörök találkoztak egymással. És így sem volt egyszerű...- És Habsburgként élni?- Mint bárki másnak. Mivel ebbe születtem bele, elképzel­hető, hogy más névvel nehezeb­ben boldogulnék.- Ahogy mondani szokták: a név kötelez. Komoly a felelősség?- Igen, de így nőttem fel.- Átfutott néha a fején: akár császár és király is lehetnék?- Soha! Apám, Habsburg Ot­tó igencsak racionálisan gondol­kodott, és tudta, az adott helyzet­ben kell boldogulni, s ezt a fajta szemléletet adta át nekünk is.- Kedvenc uralkodója akad azért a felmenők közül?- Természetesen, de ezt hadd tartsam meg magamnak. De a legnagyobb hatással édesapám volt rám. Aki egy nagyon nehéz helyzetben vitte a család dol­gait. Az Osztrák-Magyar Mo­narchia trónörököse volt, az­tán száműzetésbe került, fia­talon elveszítette az édesapját, mégis mindig megtalálta a he­lyes utat. És az elsők között lát­ta meg az egységes Európa fon­tosságát, amiért rengeteget dol­gozott is. Vagy a nagyapám, IV. Károly, aki ugyan csak rövid ideig uralkodhatott, a tetteinek köszönhetően mégis boldoggá avatta a Vatikán. De Ferenc Jó­zsef teljesítménye is elképesztő, hiszen 68 évet ült a trónon.- Ilyen ősökkel kissé furcsa, hogy magyarnak vallja magát...- Ezt nem értem! Lassan hu­szonöt éve élek az országban, itt házasodtam,; itt nevelem a gye­rekeimet. Mi más lennék? Habsburg György 1993-ban költözött Magyarországra, családjával Sóskúton él

Next

/
Thumbnails
Contents