Heves Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-15 / 243. szám
0 1956 HATVAN ÉV TÁVLATÁBÓL 2016. OKTÓBER 15., SZOMBAT Az egriek 30 millióból emlékeznek a forradalomra IGER - A cél, hogy méltó módon emlékezzünk meg az 1956-os forradalomról, hiszen az 1956- os szabadságharcosoknak köszönhető, hogy ma egy szabad országban élhetünk - fogalmazott így dr. Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője, az egri 195ö-os Emlékbizottság elnöke pénteken a Hatvani kapu téri emlékműnél tartott sajtótájékoztatón, ahol ismertették az emlékév egri programsorozatának részleteit. Az eseményen részt vett még Csank István, Nyerges Andor és dr. Renn Oszkár, az emlékbizottság azon tagjai, akik résztvevői voltak az ’56-os forradalomnak, Király Róbert szobrászművész, aki az ’56-os emlékművet alkotta, valamint Habis László polgármester. Nyitrai Zsolt elmondta: szeretnék bevonni a túlélőket az emlékezésbe, illetve megismertetnék az ifjúsággal, hogy mi is történt 60 évvel ezelőtt. A programsorozatnak két szakasza lesz: október 23-tól november 4-ig a győztes pillanatokat, november 4-től az év végéig a megtorlásokat helyezik a középpontba. A fiatalabb korosztályra gondolva, elindul egy honlap az „egerl956.hu” oldalon, ami bemutatja az idei év programjait és az ’56-os eseményeket. A programokhoz csatlakoznak a mozik is, amik műsorukra tűzik a Mansfeld, illetve a Szabadság, szerelem című filmeket. Lesznek falfestések, épülethálók, amelyek láttatják a helyi pillanatokat. Az önkormányzat szelfipályázatot indított, az egri magazin már megjelentetett egy ’56-os mellékletet, a televízió pedig filmet készít, amit október 25-én mutatnak be. A középiskolásoknak vetélkedőket szerveznek, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban kiállítás nyílik. Szecskó Károly- nak a témával kapcsolatban könyve jelenik meg. Király Róbert emlékplakettet készít, amit azok kapnak meg, akik jól teljesítenek a pályázatokon, versenyeken. Továbbá Bíró Lajos festőművésznek, aki 1956-ban elhunyt, kiállítása lesz a Ziffer Sándor Galériában. Habis László tudatta azt is: a programsorozatra harmincmillió forintot fordíthatnak a pályázatoknak köszönhetően. SZ. E. Visszaemlékezés: fordulatok 1956-ban az egri főiskolán „Nagy zrí van a városban” Dr. Kozari József történész, a Történelemtudományi Intézet J§ nyugalmazott docense a Líceumban tartott előadásán KU JM Veszélyben volt a város Dr. Kozári József elmondta: november 4-én sokan még azt is elhatározták, hogy kivonulnak a Bükkbe és folytatják a harcokat, de ez szerencsére meghiúsult: a harc a biztos halált jelentette volna. - Olyan túlerővel kellett volna felvenniük a harcot, ami eredménytelen és értelmetlen lett volna. Sokan a várost is féltették egy esetleges szovjet ostromtól, hiszen ha itt fegyveres harc tört volna ki, félő, hogy a belvárosban kő kövön nem maradt volna. A Líceum épületét a szovjet harckocsik körbeáll- ták - tudtuk meg. Letették a fegyvert. Voltak főiskolás lányok, akik ezt nehezményezték. Ezután bezárták az intézményt, a hallgatók nagy része elutazott Egerből. "■»*»*** . ff* H'r Tudták, hogy Egerben alakult meg az országban a második MEFESZ? És azt tudják-e, hol működött a Szabad Éger Rádió? A főiskola 1956-os szerepéről, megmozdulásairól dr. Kozári József, a Történelemtudományi Intézet nyugalmazott docense mesélt. Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu A hatvanadik évforduló kapcsán ebben az időszakban számos 1956-os visszaemlékezésnek lehetünk szem- és fültanúi, s nyilvánvalóan kiemelt figyelem övezi a helyi történéseket. Az Eszterházy Károly Egyetemen október derekán dr. Kozári József történész, a Történelemtudományi Intézet nyugalmazott docense tartott előadást Forradalmi események Egerben címmel. Beszámolóját két részre bontotta, és egyetemi prezentáció révén az 1956- os főiskolai eseményekbe vonta be érdeklődő közönségét. Előadása előtt ránk is szánt az idejéből. A beszélgetésben elárulta, hogy az (akkori nevén) Egri Pedagógiai Főiskola ifjúsága nagyon aktívan kapcsolódott be az 1956-os eseményekbe.- Nem október 23-án, hanem mondhatjuk, hogy már korábban bekapcsolódtak. Már az SZKP 20. kongresszusát követően élénk figyelemmel kísérték Magyarországon az eseményeket és nagyon sokan sürgették a változást. így itt, Heves megyében, Egerben is a Pedagógiai Főiskola tanárai, diákjai közül sokan csatlakoztak a változást sürgetőkhöz. Volt az oktatói karban olyan is, aki mindig azzal kezdte az előadását, hogy „Sztálin elvtárs képét a szíve fölött hordja” - később aztán kiváló reformer lett belőle - mesélte érdeklődésünkre a történész. Megtudhattuk tőle, hogy az egri fiatalok hatvan évvel ezelőtt október közepe táján kezdtek el szervezkedni. A főiskolán a rajz szakosok kezdeményezésére és a történelem szakosok aktív részvételével jött létre a Kossuth Kör, amely értelmiségi ankétokat, vitaköröket szervezett. Feladatának tekintette a létrejött szervezet azt is, hogy élénken figyeljen az ország történéseire, kiemelten a szegediekre, az ottani MEFESZ megalakulására.- Ennek nyomán október 21- én Egerben is úgy döntöttek, hogy létrehozzák ezt a szervezetet (Nagy Pál, Balogh László és Bíró Lajos elnökségével) és a DISZ-t, a Dolgozói Ifjúsági Szövetséget - amely a Magyar Dolgozók Pártjának, tehát a kommunista pártnak volt az ifjúsági szervezete - feloszlatják a főiskolán. Október 23-án már az egri MEFESZ képviseltette magát Budapesten - osztotta meg velünk a történelem e szeletét Kozári József. Hozzátette: október 23-24-25-én nem sok minden történt Egerben, figyelemmel kísérték, mi történik a fővárosban: vasutasok, Budapestről visszaérkező diákok hozták a híreket.- Tudták, hogy valami probléma lehet. Egy diák úgy fogalmazott a földrajz szakosok labdarúgó-mérkőzésén, hogy: „nagy zrí van a városban”. Ezt onnan is lehetett tudni, hogy a 6. gépesített ezredet, ami Egerben állomásozott, október 23-án éjjel felvezényelték Budapestre. Elemi erejű tüntetés kezdődött október 26-án a főiskolások aktív részvételével - sorolta, majd a tüntetés lépéseit is vázolta. - Ledöntötték az Iván nevű szobrot a Népkertben, a mai Érsekkertben a szökőkút helyén álló szovjet emlékművet. Ezt kö: vetően a különböző önkényuralmi jelképek eltávolításába fogtak, másnap a főiskola tetejéről is eltávolították a vörös csillagot. Megkezdődött a helyi hatalmi szervek megválasztása: forradalmi bizottságok alakultak, 28-án már Eger Város Nemzeti Forradalmi Bizottsága is megalakult. Mindegyik szervezetben jelen volt a főiskola ifjúsága. Egyik legismertebb vezetője a forradalmi eseményeknek Bíró Lajos volt, a főiskola tanársegéde a rajz szakról. Mellette Nagy Pál neve is megemlítendő, aki később a párizsi Magyar Műhelynek lett a vezetője. Itt volt Sklánitz Vince, aki aztán Sulyok Vince néven Oslóban az egyetemi könyvtárnak lett az igazgatója. Ott voltak tehát a városi forradalmi bizottságban, a Város- védelmi Bizottságban, ami Jobb László vezetésével alakult meg, ott volt Nagy Pál is, Sklánitz Vince pedig a Népújságot felügyelte a MEFESZ részéről - számolt be a történésekről Kozári József. Budapestről, az ELTE-ről is érkeztek fiatalok, akik falujárásra buzdították az egri diákokat, majd ezt el is kezdték megszervezni: hármas csoportokban mentek ki a falvakba és segítették megszervezni a forradalmi bizottságokat.- A főiskola tornyában működött a Szabad Eger Rádió. Az ÁVH épületéből hozták át a rádiót és hangolták be miskolci egyetemisták, de egri főiskolások és a város színészei működtették, a színészek voltak a bemondók - akkor épp a Bánk bánt próbálták - tudtuk meg. Az említett bizottságokon túl megalakult a Nemzetőrség ifjúsági szekciója is, melynek Czaga István főhadnagy volt a szervezője, aki a főiskola katonai tanszékét vezette - egészítette ki a visszaemlékezést a történész. Részletek az előadásból Az egyórás előadáson további részletekbe is beavatta közönségét a történész. Ilyen pont volt az is, hogy a főiskola hallgatósága milyen számukra feszegető kérdéseket fogalmazott meg. Miért vannak haszontalan szemináriumok, gyakorlatok, minek a sok módszertan? Miért kell a nem szakosoknak oroszt tanulniuk - hangzottak a válaszra váró kérdések. Követeléseikben is túlnyomórészt a hallgatói élet javításával foglalkoztak. A prezentációban nem maradtak el az idézetek sem az Egri Fehér Könyvből, amellyel Kozári József még inkább közelebb hozta az egri, forradalmi eseményeket. Az emlékév kapcsán diákrajzokat díjaztak és állítottak ki a megyeszékhelyen A dobós gimnazisták taroltak a pályázaton Hí Kihirdették az 1956-os emlékév alkalmából indított rajzpályázat nyerteseit a Bar- takovics Béla Közösségi Házban pénteken, s kiállították a különböző technikákkal készült alkotásokat. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ, az ‘56-os Szövetség Egri Szervezete és a Barta- kovics Béla Kulturális Szövetség Magyar Szabadság Éve alkalmából hirdette meg a rajzpályázatot. A tegnapi eseményen So- modyné Jámbor Ildikó, a Barta- kovics szövetség elnöke mondott köszöntőt, Markó Katalin, az ’56-os Szövetség Területi Szervezetének elnöke nyitotta meg a kiállítást. A szervezeti vezetőségi tagok - Csank István, Nyerges Andor és dr. Renn Oszkár - adták át a díjazottaknak az okleveleket és az ajándékokat. Á pályázaton helyi általános és középiskolás diákok indultak: többségében a Dobó István, s a Neumann János Gimnáziumból és a Balassi Bálint Általános Iskolából. Az alkotások zsűrizésében Herczeg István és Nagy Ernő művészek vettek részt. Az .első helyezést Márta Dominika .és Ferenc András, a másodikat Gál Szabolcs és Fodor Márton (mindannyian: Dobó István Gimnázium), a harmadikat Borbás Katalin Júlia (Neumann Gimnázium) és Bartók Szabolcs (Dobó Képünkön (balról): Somodyné Jámbor Ildikó, Csank István, Nyerges Andor, Markó Katalin és dr. Renn Oszkár Gimnázium) érte el. Dicséretet kapott Mezei Judit, Kovács Vanda és Pálinkás Péter. Ferenc Tamás (Dobó Gimnázium), Deákné Holló Tímea (Neumann Gimnázium), Szabó Stefánia, Varga Gézáné és Kristonné Tóth Ilona felkészítő tanárok és további 11 diák emléklapot vehettek át. A tárlatmegnyitón elhangzott: az emlékév kapcsán nemcsak rajz-, hanem zenei és irodalmi pályázatot is hirdettek, ám ezek nyerteseit később ismertetik. Markó Katalin kiemelte: mivel az ifjúságnak nagy szerepe volt a forradalomban, programokat szerveznek a diákoknak, s a pályázatokon túl majd vetélkedőket is. V. M.
