Heves Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-09 / 212. szám
4 MAGYARORSZÁG 2016. SZEPTEMBER 9., PENTEK Műveleti területté nyilvánították a magyar-szerb határ menti térség mintegy másfélszáz méteres sávját, de egyelőre nem tudni, hogy milyen építkezés előkészületei zajlanak ott. Tapodi Kálmán kalman.tapodi@mediaworks.hu KELEBIA A határközség lakói már hozzászoktak a nagyobb rendőri jelenléthez, de arrafelé amúgy sem volt szokatlan korábban a mundérosok látványa.- Nem baj az, hogy ilyen sokan vannak itt, minket megnyugtat a jelenlétük, és nagyobb így a biztonságérzet is - vélekedett egy kerékpárját toló asszony, aki - mint mondta - migránsokkal szerencsére csak a hírekben találkozott. A kelebiai boltok forgalma sem nőtt „létszámarányosan”, inkább a hűtött üdítők fogynak, amiket keresnek az odavezényelt határőrzők. A faluszélen élő másik asszony csak amiatt bosszankodott, hogy jókora porfelhőt csapnak a határ felé robogó járművek a földes utakon, és belep a homok mindent. A kelebiai vasúti határnál továbbra is csak a vonatok áthaladásának idejére tartják nyitva a kaput. A szerb-magyar határnál kígyózó kettős védvonalnál nem csak járőrök szolgálnak, de a magasból hőkamerákkal is pásztázzák a hónapok óta „ostromolt” határszakaszt. Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben arról beszélt, hogy meg kell erősíteni a magyar-szerb határzárat, ezért egy újabb kerítéssor létesül a határszakaszon a legmodernebb technikai eszközökkel. Engedély nélkül tilos a műveleti területre lépni! Értesüléseink szerint: konténerek telepítését kezdik meg a határ mentén. *- Felvételünk korábban készült, illusztráció. Háromezer embert várnak határvadásznak A napokban a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója is úgy vélekedett: elsősorban a szerb határ védelmére kell koncentrálni, a román határszakaszon egyelőre nem indokolt kerítés felépítése. Bakondi György minderről azt nyilatkozta, hogy a kormány áttekintette a rövid- és középtávú előrejelzést, ennek alapján döntött a második védvonal felépítéséről. Ez elmondáA napokban kezdte toborozni a rendőrség azt a háromezer rendőrt, akit a határőrizet megerősítéséért akarnak szolgálatba állítani. Az ország bármely területéről lehet jelentkezni, a leendő határvadászoknak speciális feltételeknek kell megfelelniük. Ezek közé tartozik a magyar állampolgárság, az állandó belföldi lakhely, a büntetlen előélet, az érettségi, valamint a fizikai és a pszichikai alkalmasság, de életvitel-ellenőrzésen is át kell esniük a jelölteknek. A szigorú feltételrendszer oka, hogy a kiképzett határvadászok fegyvert kapnak majd, és teljes értékű rendőrökké válnak, Intézkedési jogosultsággal. Ha egy pályázó megfelel minden kritériumnak. akkor képzéseken kell részt vennie. A tervek szerint novemberben indul az első kurzus. sa szerint a jelenleginél biztonságosabb, erősebb és jobban felszerelt lesz. Hangsúlyozta: a Belügyminisztériumban több változatot is készítenek, és a költségek ismeretében hozza meg a kormány a döntést. Az új védvonal építése még nem kezdődött el, de a minapi helyszíni szemlénk során látható volt, hogy valamilyen építkezés előkészületei elkezdődtek. A „hadiútra” csak az áthaladási engedéllyel rendelkezők hajthatnak, és fotózni is csak közterületről, úgy 150 méterről lehet. Messziről tehergépkocsik, munkagépek voltak láthatóak a kerítés, illetve az ideiglenesnek tűnő út mentén. Hogy mi épül ott? Szerettük volna megtudni, de a megyei rendőr-főkapitányság sajtószolgálata illetékesség hiányában nem tudott tájékoztatást adni, a Belügyminisztérium sajtóosztályáról pedig egyelőre nem érkezett válasz írásos megkeresésünkre. Értesüléseink szerint: konténerek telepítését kezdik meg a határ mentén. Hogy pontosan mi célt szolgálnak majd ezek az építmények egyelőre nem tudni, de vélhetően azokat az ott szolgálatot teljesítők számára állítják fel. Információnkat annyiban megerősítette Maczkó József kelebiai polgármester, högy a napokban tartott helyszíni szemlén is ilyesmiről esett szó. Több konténer kerülhet a határ közelébe, amikhez mintegy egy hektáros önkormányzati területet is igénybe vesznek.Nem hivatalos információink szerint nem csak a kelebiai határszakasznál, hanem Bácsalmás, Katymár és Hercegszántó térségében is lesznek „kontémerbázisok” jelenleg is számos, különleges történetű maradvány hever a Tisza medrében Roncsokat rejt a szőke folyó Bár a többnyire békésen fodrozódó vizet elnézve nehéz elképzelni, de a Tisza nem kevés hajó roncsának végső nyughelye is. Egy részükről szinte semmit sem tudunk, de néhánynak a története mind a mai napig ismert. Molnár G. Attila attila.molnar.g@mediaworks.hu JÁSZKUNSÁG Habár a Tiszán ma már nemigen találkozunk jelentős hajóforgalommal, régen azért egészen másként festett errefelé a táj képe. Sok és sokféle hajó szelte errefelé a habokat, hogy eljusson aktuális céljához. Némelyik azonban sohasem érkezett meg a kiszemelt kikötőbe, egyik-másik roncsa még ma is a folyó medrében pihen, emléket állítva a régmúlt időknek. Legutóbb tavaly ősszel fedeztek fel igazán különleges hajóroncsokat a folyóban. Akkor kis időn belül két úgynevezett bőgős hajó maradványaira is ráleltek a Tisza szolnoki, belvárosi szakaszán. Az alacsony vízállás miatt a roncsoknak egy része egy ideig kiválóan látható volt a felszínről, bár sajnos a hajónak nevet adó, az orrtőke végén helyet foglaló, a nagybőgő nyakára hasonlító faragvány az idők során már megsemmisült. A két, iszappal teli roncs ma is ott nyugszik azon a helyen, ahol rátaláltak, részben a partvonal alá nyúlva, mivel a maradványok megóvásának jelenleg az a legjobb módja, ha ott pihennek továbbra is a meder alján. A hajóroncsok kiemelése és konzerválása ugyanis csak rendkívül magas költségekkel lenne megoldható. A folyó Szolnok megyei szakaszán azonban sok más hajó maradványai is hevernek az iszapban. A Tisza-tó talán legismertebb hajóroncsa a Délibáb, a huszonhét méter hosz- szú motoros még 1934-ben épült Komáromban. A hajó szolgált a Dunán és a Balatonon is, míg végül a szőke folyó lett a végső nyughelye. Már 1984 óta ott pihen, amikor is a tó szintjének változásakor elöntötte a víz és elsüllyedt. Aztán az idők során felépítménye nagy részének lába kelt. Valamivel lentebb sokáig megtalálható volt még az egykor felrobbantott Dömös nevű jármű is, amelyből ma már hiába is keresne sok mindent egy lelkes kutató. Az egykor még a vízfelszín fölé nyúló lapátkerekének éppúgy nincs már nyoma, mint a többi maradványnak. A környékbeliek Tiszabő- nél is találkozhatnak hajóronccsal, sokáig biztosan komoly látványosságnak számított az a ma már ismeretlen nevű uszály, amelyet annak idején valószínűleg partvédelmi céllal süllyesztettek el későbbi helyére. A roncs aztán persze úgy járt, mint sok hasonló társa. Idővel szépen elkopott, sorra tűntek el róla a dolgok, ahogy gyors kezek elbontották. Hiányzó darabjai ma már ki tudja, merre lehetnek. Szolnok alatt is felfedezhettek hasonló állapotú és sorsú maradványokat, a lelkes roncsvadászok. Egy bizonyos uszály is hosszú ideje pihen már ott. Akár csak Tószeg alatt az a fahajó, amely a térségben futott zátonyra, jól kivehető maradványait viszont ma már hiába is keresnénk. Csupán a szállítmányából megmaradt cserépdarabok, meg némi megkötött cement utal arra, hogy egykor ott merült hullámsírjába a jármű. Sokféle módon, a legkorszerűbb eszközökkel kutatják a mélységet Ma már korszerű technológia is segíti az elsüllyedt hajok roncsait keresőket. A viszonylag kis melységben pihenő maradványokat könnyen lehet kutatni akar a bu véroknak is, a nagy mélységben fekvők azonban már sokkal ko molyabb műszaki adottságokat feltételeznek. A komoly kutató csapatok ma mar hangradarral pásztázzák a tengerek, oceanok melyét, szinte centiről centire fel térképezve az aljzatot Ezenkívül különleges mini tengeralattjárók is bevethetők a kereséskor, ame lyekkel az irdatlan mélységekbe süllyedt hajoroncsokat is képesek megtalálni a tengeri régészek, roncsvadászok es kincskeresők. Ma már olyan technológiát is al kalmaznak a kutatásban, amelynek során aprólékosan feltérképezik az adott hajó maradványait, a számítógépek pedig olyan képpé dolgozzák fel a rengeteg felvó telt, mintha az elsüllyedt járműről egyszerűen leeresztettük volna a vizet, s tűző napsütésben vehetnénk szemügyre. A legkorszerűbb eszközók segítettek annak ide jén például a Titanic roncsainak megtalálásában, de ilyen módon akadtak a második világháborúban elsüllyedt német csatahajó, a Bismarck roncsaira is, sőt az Air France 2009-ben az Atlanti-óceánba zuhant gépének roncsaira is ilyen módon akadtak, amelyek négy magyar áldozat végső nyughelyévé is váltak. K^^^ft^SanéSiVisza-tobanelSiyiídt f. roncsok egy része mára teljesen megsemmisüli. ' . másokból pedig már csak kevés latható r’
