Heves Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-23 / 224. szám
14. KERTELJÜNK! 2016. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK Már ősszel elvethetünk néhány növényt HEVES MEGYE Szeptemberben már a cukkini, a paprika, a paradicsom, stb. növényeinket egyre jobban megviseli a reggelente érzékelhető hűvös idő és a korai sötét. Éppen ezért, ha kiszedtük már őket a főidből, az üres helyükre máris ültethetünk őszi vetésű spenótot, áttelelő borsót, lóbabot (a lóbab áttelel, pillangós növény, védi és táplálja a talajt), továbbá madársalátát, áttelelő salátát, őszi vetésű vörös-, hagymát és fokhagymát. Ezek a növényeink azok, amelyek nem Céklát nem érdemes télre vetnünk. annyira érzékenyek a fagyokra, jól bírják a hideget és tavasszal, az első jobb idők beköszöntésekor máris fejlődésnek indulnak, ennek köszönhetően korán jutunk friss vitaminokhoz. ősszel ültethetünk mindezeken túl még gyökérpetrezselymet és levélpetrezselymet is, de a vetésükkel még várjunk, mivel a „tél alá vetés” időszaka leginkább november vége, esetleg december eleje, ilyenkor vethető a petrezselyem. A tél alá vetés akkor lesz sikeres, ha a talaj már annyira lehűlt, hogy a mag megduzzad, de nem kel ki. Az ősszel földben hagyott petrezselyemlevél télen csak megfagy, de nem kell megijedni, mivel konyhahőmérsékleten aztán kienged, és így jól felhasználható. Ugyanez vonatkozik a bimbós kelre is, amelyet sokáig a szabadban hagyhatunk, hiszen elég jól tűri a gyenge fagyokat is. Céklát viszont nem érdemes télre vetnünk, mert tavasszal egyből magszárat nevel, aminek következtében aztán nem lesz gumója. Fontos és nélkülözhetetlen őszi elfoglaltság a kertben. A lehullott faleveleket lehetőség szerint gyűjtsük össze és komposztáljuk! i\ Petrezselyem Szeptember közepe-vége igencsak mozgalmas lehet a kertjeinkben, mivel ilyenkor minden nap és perc számít. Most még kellemes, napsütéses melegben dolgozhatunk. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Tanácsokat ezúttal is rovatunk állandó szakértőjétől, Nagy Szabolcstól kértünk, s kaptunk. Arra buzdít, hogy a díszkertünkben folyamatosan gyűjtsük össze a lehullott faleveleket a gyepről és az ágyásokból is. A kert egy részében összegyűjtve és komposztálva a későbbiekben hasznos szerves anyag forrása lesz a kertünknek. A levágott, összegyűjtött zöldhulladékot, ha már nem tudjuk bekomposztálni és ezért elégetjük, figyeljünk az önkormányzatok által kiírt, meghirdetett égetési időpontokra, mivel így nem okozunk kellemetlenségeket a szomszédainknak, elkerülhetjük a büntetést is.- Vethetünk-e az őszi napokon pázsitot, s ha igen, mire kell ügyelnünk?- A pázsitgyepnél itt az ideje, hogy a fűnyírás után gyeplazí- tóval felfrissítsük a talajt, majd ezután kombinált gyepműtrágyával szórjuk meg a területünket, lehetőség szerint magas foszfor- és káliumtartalmú szerrel, hogy ezzel erősítsük a téli fagyok ellen pázsitunkat! Ha valaki fűültetésen, -pótláson gondolkozik, itt az ideje az új gyep telepítésének, mivel ez a kora őszi időszak kiváló a fűmag elszórására. Mindenképpen öntözzük napi rendszerességgel a frissen elszórt fűmagot az első nyírásig! A kora őszi reggeli harmat nem elegendő a fű tél előtti megerősödésére. Idősebb pázsitunkban szeptemberben érdemes használni kétszikű gyomok elleni gyepgyomirtót, mivel így a gyepben fellelhető gyomnövények nem tudják beérlelni és elszórni a magvaikat. A következő tavaszon kevesebb gyomnövény lesz a pázsitban.- Nagyon sokan panaszkodnak, hogy az örökzöldjeiket és a díszcserjéket (például buk- szus, kecskerágó) megtámadták a különböző rovarkártevők. Hogyan védekezzünk ellenük?- A bukszusoknál (pusz- páng) komoly gondot okoz a puszpángmoly lárvája (hernyója), ami pár nap alatt képes tarra rágni a növényünket, ezért nagyon fontos, hogy kontakt rovarölőszerrel védekezzünk ellene! Sajnos itt nem igazán segít a hernyók össze- szedése, mivel rendkívül rejtőzködő színe (zöld) van, és ha nem tudjuk mindet összeszedni, bebábozódnak. Gyenge tél esetén áttelelnek, és a következő évben megint komoly károkat okozhatnak.- Alkalmazhatunk-e ilyenkor zöld metszést?- Még nem késő zöldmetszést alkalmazni gyümölcsfáinknál. Az őszibarack már le- termett, alkalmas tehát az idő arra, hogy zöldválogatást végezzünk. A korona belseje felé hajló ágakat, amelyeket tavasszal rendszerint úgyis kivágnánk, célszerű most eltávolítani. A gyümölcsfáinknál az idén gyakran láttuk, hogy sárgulnak a levelek. Elképzelhető hogy a nagy tavaszi-nyári szárazság viselte meg ezeket a fákat, vagy nem kaptak elég nitrogént, káliumot és foszfort. Ez a tápanyaghiány nem jelent közvetlen veszélyt a növényekre, ám, hogy a következő termőévnek jó kondícióban vághassanak neki, célszerű ősszel kijuttatni vegyes foszfor-, kálium- és nitrogéntartalmú műtrágyát, amit a korortacsurgó alatti részbe kell beásni.- Mi a helyzet a ribizlivel, a köszmétével?- Amint letermettek, azonnal elkezdhetjük lemetszeni a már sárgulni kezdő, elöregedő két- vagy hároméves hajtásokat. így a növény energiáit az új hajtások nevelésére fordíthatja. Jövőre szebbek, erősebbek lesznek, s nagyobb termést is hoznak bokraink. Nagy Szabolcs szakértő A gyümölcsfát még ne permetezzük! Az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy különösen fontos odafigyelni a köszmétebokrainkra, amelyek igen hajlamosak az amerikai lisztharmatra. Ha most nem óvjuk meg cserjéinket a fertőzés ellen, akkor jövőre sem számíthatunk jó termésre. A lisztharmat a rügyekben telel át, ezért a növényeink metszése után elvégezhetjük a lemosószerű, erőteljes permetezést kombinált réz, kén, olajos permedével! Gyümölcsfáinknál még ne kezdjük el a lemosó permetezést, mivel nem igazán időszerű. A lemosó permetezésről bővebben a legközelebbi rovatunkban foglalkozunk, mivel addigra már valószínűleg időszerű lesz! Fonhatjuk a hagymakoszorút HEVES MEGYE A hagymát régebben faluhelyen kamrában, esetleg a padláson koszorúba fonva, felaggatva tárolták az emberek. Ma inkább jól szellőztethető helyen, ritka szövésű, szellős zsákokban vagy rekeszekben helyezzük el. A pince erre kevésbé jó hely, mert ha túl nagy a pára- tartalom, akkor a hagymát köny- nyebben támadja meg a baktériumos rothadás. A vöröshagymának köztudottan sokkal szárazabb tárolási körülmények kellenek, mint más zöldségféléknek. Kedvező a vöröshagyma számára a fagypont körüli hőmérséklet, ezért arra törekedjünk, hogy a tárolóban minél kisebb legyen a hőfok. Ebben sok esetben az éjszakai szellőztetés is segít, (a vöröshagyma egyébként -3 Celsi- us-fokig nem fagy meg). A fokhagyma is lényegében hasonló körülményeket igényel, akárcsak a vöröshagyma, tehát a fokhagymát a száránál fogva össze kell fonni és száraz helyre egy szögre akasztani. Eme tárolási mód alkalmazása esetén nem rothad meg, mert így valójában minden oldalról szellőzik. A cékla és a téli retek is jól tárolható pincében, ennek megfelelően kamrában lehet homok közé is rétegezni őket. Nem szükséges számukra a teljes sötétség, a hőmérséklet ne legyen magas. A 0-8 Celsius-fokos hőmérséklet optimális, viszont 0 fok alatt mái megfagyhatnak, ezért feltétlenül fagymentes helyet keressünk a cékla és a téli retek tárolására. A homokba állított zöldségeinket tavaszig többször át kell válogatnunk, sőt át is rakosgatnunk, hogy észrevegyük az esetleges rothadást! Koszorúban a fokhagyma Játanács: semmi esetre se tároljunk a hideg évszakban együtt zöldséget és gyümölcsöt! Óvjuk a krumplit a fagyoktól és a melegtől is! HEVES MEGYE Betakarítás után gondoskodnunk kell a termények helyes tárolásáról, mert csak így biztosíthatjuk megfelelő minőségű zöldségfogyasztásunkat a vitaminszegény téli hónapokban. A konyhanövényeket a hűtőszekrényben és az éléskamrában hetekig, a pincében és a mélyhűtőben hónapokig eltarthatjuk. Hosszabb tárolásra elsősorban a hagymafélék, a gyökérzöldségek, a burgonya és a káposztafélék alkalmasak. A télire szánt termésünket a legjobb érettségi állapotában kell betakarítani. Azt viszonylag száraz időszakban végezzük. Kezdjük azzal, hogy semmi esetre se tároljunk együtt zöldséget és gyümölcsöt! A gyümölcsökből a levegőbe kerülő érési hormon, az etilén ugyanis a zöldségeket növekedésre, csírázásra serkenti. Nagyon fontos, hogy a pincénk, tároló helyiségünk jól szellőztethető és fertőzésmentes, tiszta legyen. Petrezselyemgyökeret és sárgarépát pincében ládába rakva, homokban rétegezve tároljunk. Ha nincs pincénk, akkor védett teraszon vagy vízóraaknában is eltartható a zöldség. Azzal persze számolni kell, hogy a nagy hidegben (-11, -13 fokon) a zöldségünk megfagy. Ha teraszon tárolunk, akkor nagy ládát válasszunk, amit homokkal töltünk meg. A ládát Gondoskodni kell a betakarított termés helyes tárolásáról béleljük ki vastagabb fóliával, majd öntsünk az aljára 12-15 cm vastagságban homokot. A gyökérzöldséget homokkal váltakozva ebbe rétegezzük úgy, hogy felül és az oldalfalaknál is 10 centi homok legyen, mert erre a nagyobb hidegben szükség van. Amikor a hőmérséklet 0 fok alá süllyed, a ládára szigetelőréteg gyanánt helyezzünk hullámpapírt vagy pokrócot. Egy átlagosan hideg télen így akár márciusig is megőrizhető a zöldség. Tizenhárom fok fölött viszont a gyökérzöldség fásulni kezd, száraz levegőn ösz- szetöpped. A burgonya veremben és pincében egyaránt jól tárolható. Kedvező számára a 6-10 fokos hőmérséklet, de óvni kell a hidegtől, mivel már 2-3 fok alatt a keményítőből keletkezett cukrot nem tudja lebontani, ezért édeskés íze lesz. Ezt a megéde- sedett burgonyát nevezzük „fagyott burgonyának”. Ha a burgonyát meleg pincében tároljuk, akkor a kívánatosnál hamarabb kezd csírázni. A csírákat ilyenkor kéthetenként törjük le, mert a gumó gyorsan ráncosodik, súlyveszteség éri, és romlani kezd. Ha a burgonyát a tároláskor fény éri, a héja megzöldül, az íze keserű lesz, fogyasztásra alkalmatlanná válik, ezért száraz, sötét pincében tartsuk! sífcp»/^^SWRR VytoYiynYoy KAjjjy] í«T«J[7 J « Ya^ r/»\1 ÉBfor a*V«?CSB1^5 \ K*l H nitpL H AxHmÍ H 4^ ~S^S*2lI uí* | <|i|L ^^,rfTi^rl*T|Jff& • ’* ’ »gjSAtijWfej,'N. '
