Heves Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-22 / 223. szám

2016. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK ✓ ________________________________________________________________'______________________ Érteke ^ üt 11 EGER A számos díjjal jutal­mazott F. Molnár Gabriel­la népzenegyűjtő, népdal­körvezető különleges hiva­tást űz: szívvel-lélekkel azon van, hogy a népzenei hagyo­mányokat megőrizze az utó­kornak, öröklétet biztosítva a népdaloknak. Pályájának kezdetéről, a hagyomány- őrzés létjogosultságáról, a népdalgyűjtés mikéntjéről és a mai zenéről is szót ej­tettünk a szakemberrel. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com- Mi jut eszébe elsőként a ha­gyományőrzésről?- Férjem pályázata révén 1983-ban Pásztora költöztünk. Ott dr. Rajeczky Benjámin el­ismert zenekutatóval többször találkoztam. Azt mondta, ha értékesnek találom a népze­nét, menjek, s csináljam. Csán­gó népdalos könyveket adott ajándékba. Emlékszem, hoz­zátette, ha csak egy népdalt is találok, amit ő nem ismer, ak­kor már nyert ügyem van. Ta­láltam olyat. Korábban Eger­ben kórista is voltam. Ami­kor a pásztói művelődési ház­ban meghallottam a palóc táj­szólásban énekelt népdalokat, csodálatot éreztem. A csodálat­ból hivatás lett. Televíziónál, rádiónál és a közművelődés­ben is dolgoztam szakképesí­téseim szerint, de mellette 35. éve a számomra legszebb hiva­tásnak, a hagyományőrzésnek élek. Szurdokpüspökiben és Pásztón is gyűjtöttem dalokat. Az utóbbiban én alapítottam ai'Rozmaring Népdalkört, s a Muzsla Néptáncegyüttesnek is alapító néptáncosa, névadója voltam. Országos palóc tábort szerveztem 1991-ben. Három éve Édesanyám Rózsafája cím­mel könyvem jelent meg. Ma az Egri Csillagok és a Szűcsi Nép­dalkörnek vagyok a vezetője.- Mennyire van ma létjogosult­sága a népzenének?- Szeretik az emberek, s a hagyományőrzést mások gaz­dagításáért műveli az ember egyébként is. Az általam készí­tett népzenei filmekre és hang­anyagokra külföldön is igényt tartanak. Egerben pedig már a fiatal rendezvényszervezők is vevők a hagyományőrzésre.- Két népdalkor vezetését ho­gyan tudja összeegyeztetni?-Az Egri Csillagokat 24. éve vezetem, a Szűcsi Népdalkórus szakmai vezetését 2016 elejé­től űzöm. Havonta egy-két al­kalommal tudok elbuszozni oda, de vállalom a hosszas uta­zást, mert minden csoportot él­tetni kell, amíg él a „kincses” korosztály.- Jelenleg is foglalkozik nép­dalgyűjtéssel?- Persze, folyamatosan. Sze­retettel kell fordulni az adat­közlőkhöz. A ’70-80-as korosz­tályt tartom gyűjtéseim szem­pontjából a legérdekesebbnek. Meg' kell örökíteni, amit tud­nak. Őszintén, szerényen kell viselkedni velük. Ezután meg­nyílnak, s megosztják a kin­cseiket. Többnyire én kezdek beénekelni, majd rámondják az öregek, ezt bizony ők is tud­ják, csak másképp. így indul az egész. Én pedig jegyzetelek, zenei képzéseken vett részt, Pásztón kezdte a gyűjtést, népdalkörvezetést, és azóta is folyamatosan gyakorolja azt. A Kodály Zoltán- és Bartók Bé- la-féle népdalgyűjtési mód­szert alkalmazza, azaz: a he­lyiektől kell tanulni, hogy ta­nítani lehessen őket. Az Egri Csillagok Népdalkörrel hat hangot rögzítek, vagy a me­móriámra hagyatkozom. Fon­tos szerepet játszhat továbbá a hit. Keresztény vagyok, s gyak­ran olvasok imakönyveket. Né­hány ilyen szövegnek dallamot is írtam.- Hogyan viszonyultak Önhöz csoportjainak tagjai?- Volt egy nagyon rossz idő­szakom Pásztón, amikor egy­szerre több hozzátartozómat elvesztettem. Nem szívesen tettem ki a lábamat sem a ház­ból. De például a püspöki cso­portom tagjai nem hagyták, hogy elhagyjam magam, s ne folytassam tovább a munkám. Sok erőt kaptam tőlük.- A szüleihez is közel állt a zene?- Az édesanyámhoz külö­nösképpen, istenadta tehetség arany minősítést, két Arany- páva-díjat, Nívódíjat, feszti- vál-különdíjat, Prima-díjat, a Duna Televízió Mentor Magyar Csillagok díját érte el. A Szű­csi Népdalkor vezetése alatt szintén aranypávás lett. A ha­gyományőrző nemrégiben, a XX. Egri Népzenei Gálán mi­niszteri kitüntetésben is ré­szesült. volt, operaénekesi adottságok­kal bírt. Matyó édesapám sok népdalt ismert.- Melyik az a zenei stílus, ame­lyik még kedves Önnek?- Minden műfajban szület­nek remekek. Nekem az olasz könnyűzenei szerzemények tetszettek a legjobban, fülbe­mászó dallamuk miatt. Van­nak zenekarok, amelyek jól használják fel a népzenét. A Csík zenekar ebben a leg­jobb szerintem. Továbbá a nép­dal dzsesszesítve is kiváló. De mindig igaznak kell lennie az elvnek, hogy a tiszta forrást nem szabad felzavarni.- Mely előadók voltak hatással az Ön munkájára?- Maczkó Máriát, Budai Ilo­nát, Szvorák Katalint tekintem példaképemnek. Tanítottak az általam szervezett palóc tábor­ban mindhárman, s azóta is tartom velük a kapcsolatot.- Milyen tervei vannak a közel­jövőben?- Jövőre egy népzenei lemezt fogok megjelentetni a Tekergő Zenekar együttműködésével.- Több elismerést kapott már életében. Melyikre a legbüsz­kébb?- Nagyon jólesik a szakmai elismerés, ám az emberek sze- retete mindennél többet ér ne­kem. Miniszteri kitüntetett hagyományőr A népművelő különböző nép­MEGYEI KÖRKÉP 3 Depresszió Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu K özel huszonöt éve uralom a testedet, s ha úgy tartja kedvem, néha megfacsarom a szíved, és kitörlök a fejedből minden előre lendítő, lelkes gondolatot. Hidd el, nekem nem telik ez sokba, sőt, gyengeségeddel folyamatosan újratöltesz engem. Sötét vagyok és gonosz, életed pillanatainak alattomos megkeserítője. Miattam nem mentél el egy versenyre, amit meg is nyerhettél volna, miattam nem vettél még lakást, miattam hiszed, hogy erőt­len vagy és gyenge, hitetlen és konok. Igazából már rég elértem azt a méretet, amivel kitölthetem mindennapjaidat, erőlködés nélkül csalok könnyeket a szemedbe. Engem hibáztatsz, pedig én belőled létezem: éltetni és halál­ra ítélni is csak te tudsz egyedül. Emlékszel még, mi az a boldog­ság, emlékszel még, milyen mi­kor a szád felfelé hajlik és szívedből feltör a kacaj? Halovány árnyé­ka vagy egykori önmagadnak, te keserű, kiégett földi lény. Ne is csi­nálj semmit, mert az úgyis kudarcba fullad, inkább adj hozzá még többet a nyomorúság érzéséhez. Tudod jól, hogy mit tehetnél elle­nem, de érzem, te sem akarod igazán, hogy megszakadjon közöt­tünk a kapcsolat. Nyomot hagytam nem csupán telkeden, testeden is: ott bujkálok minden akaratlan ráncban és a szemed tükrében. Persze sokat segített a nehéz gyermekkorod, a kudarcok, amelyek­ből nem tudtál felállni, a pénztelenség és az igazságtalanságok. El­osztogattad a földi jóból azt, ami a tiéd is lehetett volna. Kifosztott fészekben kapirgálod az összetépett képek között, ami már sosem lehetsz. Üres vagy, és tehetetlenségedben csak az elmúlást várod. Nézz szembe velem: én vagyok az, a depresszió. Akarod-e még, hogy maradjak, vagy küzdesz ellenem? Erőlködés nélkül csalok könnyeket a szemedbe. Agy gyulladt ki a parasztházban KISNÁNA Lángra kapott az ágy egy 50 négyzetméteres lakóház egyik szobájában Kisnánán, a Dobó István utcában szerdán kora délután - mondta el a Hír­lapnak Tankóné Antal Erika megyei katasztrófavédelmi szó­vivő. Közölte azt is, hogy a gyön­gyösi hivatásos tűzoltók két ra­ját is a helyszínre riasztották, a lánglovagok miután kiértek, két vízsugárral előbb megaka­dályozták a lángok továbbter­jedését, áramtalanítottak az in­gatlant, majd eloltották a tüzet. Az oltás során egy gázpalackot is kivittek az épületből, majd visszahűtötték. A tűzben sze­rencsére senki sem sérült meg, ugyanis nem tartózkodott senki az épületben, mikor az ágy ki­gyulladt. A szakemberek rövid időn belül, körülbelül negyed­óra alatt eloltották a tüzet. M. Z. Közös ünnep az idősek otthonában MÁTRAFÜRED - Nagyon szép, csöndes itt a környezet. Akik itt élnek, annak idején erre a kör­nyékre jártak üdülni, nyaralni. A 15 évvel ezelőtti megalaku­lásnál még kevés idősek ottho­na működött magánintézmény­ként - mesélte Kaszás Kriszti­án, a Mátrafüredi Idősek Ottho­nának ügyvezető igazgatója. Az évforduló alkalmából a napok­ban ünnepséget is szerveztek.- Az otthonban 45-50-en lak­nak, így mindenkivel személye­sen tudunk foglalkozni - tudatta a magas színvonalú intézmény­ről. Kaszás Krisztián azt is meg­osztotta velünk, hogy egyre több náluk is az ápolásra szoruló idős ember - s ez országos tendencia is - ezért a jövőben tervezik átala­kítani szolgáltatásaikat. Az ün­nepségen az óvodások műsorral lepték meg az időseket. J. H. A külföldön is elismert Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet majd’ száz embernek ad munkát Születésnapot ünnepelnek szeptemberben HEVES A szeptember több je­les évfordulót is hozott a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szö­vetkezet életében, hiszen nem­csak egy fontos születésnapot ünnepelnek, hanem e hónapban emlékeznek meg arról is, hogy a hevesi szőttes már egy éve a nemzeti értéktárat gyarapítja. Az elsők között, 1951-ben megalakult egyesülés az egyet­len népművészeti szövetkezet, amely túlélte a rendszerváltást, és mind a mai napig munkát biztosít a környék asszonyai­nak. A szövetkezet nem csupán a hagyományos gyűjtésben vál­lalt jelentős szerepet, de a min­ták feldolgozása, katalogizálása is példaértékű. Munkája jelen­tősége abban áll, hogy a minta­kincs feldolgozásával, tovább­gondolásával funkciót talált ter­mékeinek napjainkban is. Füg­gönyei, térítői nemcsak hazánk­ban ismertek, de a világban ugyancsak elismertté tették a magyar szőtteskultúrát. A szövetkezetben a jelenlegi piaci igények figyelembevételé­vel ma a kézi szövés, hímzés, var­rott áru és ajándéktárgy-készítés került előtérbe. A szövött és hím­zett tárgyegyüttesek az értékek megőrzése mellett, az adott kor elvárásainak és ízlésének figye­lembevételével készülnek. A ter­mékfejlesztést a szövetkezetben dolgozó, a Népművészet Mestere és Népi Iparművész címmel ren­delkező alkotók vállalják, akik alkotóközösségekben és a Csil­lagvirág Népművészeti Egyesü­letben dolgoznak. Tevékenysé­güket Pataki Miklósné, a nép­művészet mestere irányítja. A szövetkezetben ma is majd’ 100 munkavállaló dolgozik, akik részben a központi műhe­lyekben, részben a saját laká­sukban, bedolgozóként végzik a munkájukat. A szövetkezeti formában működő vállalkozás központja Hevesen van, ezen túl elsősorban bedolgozó cso­portok dolgoznak Bodonyban, Istenmezején, Mátraderecskén, Recsken és Zárónkon. A születésnapos szövetkezet vezetői, alkotói és dolgozói a jö­Fáradhatatlanok: Pataki Miklósné, Kiss Lajosné, Síposné Pataki Mária, Vermes Lajosné vőben sem pihennek: a Csil­lagvirág székházában példá­ul egy képzési központot hoz­nának létre, ahol OKJ-s és non- formális keretek között oktat­nák a népi kézműves mester­ség alapjait.- A mi ünnepünk ma is a munka, az elért sikereket a tárgyaink, a világ különböző szegletébe' eljuttatott alkotá­sok hordozzák. Ezért is hálásan gondolunk alapítónkra, Tompa Béláné Ju­liska nénire, és mindazokra, akiknek nyomdokaiba léphet­tünk - emlékezett meg az évfor­dulóról a Hevesi Hírportálnak Báder Miklósné, aki 1975 óta vezeti a szövetkezetei. SZ. E.

Next

/
Thumbnails
Contents