Heves Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-19 / 220. szám
2016. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ 4 BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE Évezredek óta lakott volt a környék, a helyiek fémművességgel is foglalkoztak Több korszak emlékei helyben A második felszínen közel kétezer objektumot kell feltárniuk, lemérniük, lefényképezniük, lerajzolniuk a régészeknek Folyamatosan lakott volt Szilvásvárad területe, edények, szakrális tárgyak, föld- és fémműves eszközök kerültek elő a lovaspálya területén a föld alól. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu SZILVÁSVÁRAD Már hétezer éve is lakott volt a mai Szilvásvárad területe, de a császárkorból, a Krisztus utáni IITV. századból származó leleteket is találtak az elmúlt hónapokban a lovas stadion tervezett helyén feltárásokat végző régészek. Farkas Csilla, az ásatásokat vezető régész kalauzolt bennünket az utóbbi időszak egyik legnagyobb megyei ásatásán, ahol két területen összesen közel egy hektáron kutatták a múlt nyomait. Az, hogy a település az őskorban is lakott hely volt, már korábban is kiderült, hiszen folytak kutatások az Istállós-kői barlangban, a helység területén végzett földmunkák, építkezések során is számos cseréptöredék, egyéb lelet került elő. Régészeti ásatás is folyt 1959-ben, majd 1962-ben a mostani lovaspálya területén, Salamon Ágnes vezetésével. A jelenleg feltárt első nagy felület a versenypálya egy része alatt fekszik. Itt a középső neolitikumból a bükki kultúra nyomaira bukkantak, de késő bronzkori (Kyjatice-kultúrához tartozó), késő vaskori kelta, illetve római császárkori, ML századi leletek is előkerültek. Csaknem hétszáz objektumot vizsgáltak meg.- Elsősorban telepjelenségek kerültek elő, földbe mélyített és felszíni építmények, lakóházak, műhelyek, gazdasági gödrök, tároló vermek, kút, edényégető kemence nyomai. A feltárás területén előkerült földbe mélyített ágasfás-szelemepes szerkezetű késő vaskori építmények egy 30- 35 méter átmérőjű teret öleltek körbe - mutatta be a falu feltárt részét Farkas Csilla. Megtudtuk tőle, hogy a Szalaj- ka-patak ezen a területen kanyaroghatott egykor. A patakot a község egykori urai terelték a mai medrébe. Az is bizonyos, hogy néhány ezer éve a talajvíz magasabban volt, mint ma. A feltárt II-III. századi kút ugyanis a nagyobb esőzések után is száraz maradt. VANNAK KEDVENC LELETEK Faikas Csilla szerint az elmúlt évezredekben folyamatosan lakott lehetett a terület Hétezer éve más volt a környezet, egy sűrű erdő kis tisztásán éltek az újkőkori emberek, később a bronzkorban már nagyobb területet irtottak ki, hogy földhöz jussanak, de kellett a hely, a fa az épületekhez, a fémművességhez és egyéb ipari tevékenységhez is. Szót ejtett az itt talált vezérleletekről is, amelyek elsősorban kerámiák, de vannak egyéb kőből, csontból, fémből készült tárgyak, a fémművességhez használt öntőtégelyek is. Három temetkezési helyre is rábukkantak. A középső neolitikumból egy agyagkitermelő gödör aljára temettek egy embert, találtak egy rézkori sírt, kevés leletanyaggal, egy V. századi sírt is, sok melléklettel: üveggyöngyökkel, bronzcsipesszel, fibulá- val, övcsattal, vasból készült késsel, illetve kis edénykével.- A késő bronzkorból származik az egyik kedvenc leletünk, amely egy agyag ló szobrocska, illetve több kisméretű edényke, ezek vagy gyerekjátékok, vagy pedig szakrális tárgyak lehettek. Ezen kívül a késő vaskorból szép korongolt edényeket, grafitos kerámiát is találtak. A kelták megélhették a római hódítást, de a II-III. században már egy valószínűleg északról érkező nép élhetett ebben a völgyben. Nekik lehetett kapcsolatuk a Római Birodalom provinciáival, ezt bizonyítják a megtalált római pénzek, illetve' egy terra sigillata tpredék. Ezek a vörös színű, szépen kidolgozott kerámiák annyira egyediek, hogy az ezzel foglalkozó szakemberek azt is meg tudják majd mondani, hogy melyik műhelyben, melyik évtizedben készült, de akár azt is, hogy melyik mester keze munkája - mesélte a Dobó István Vármúzeum régésze. KÖZEL KÉTEZER OBJEKTUM A másik kutatási területen, az egykori gyakorlópálya helyén jelenleg is folynak a feltárások. Közel kétezer objektumot vesznek szemügyre, fotóznak, rajzolnak és mérnek be. Itt is hasonlóak a leletek, főleg a II-IV. század folyamán élt valószínűleg egy északi germán népcsoport településének nyomai kerültek elő. Erről a telepről eddig fibulák (ruhakapcsoló tűk), csontfésűk, pénzérmék, a fonás-szövés kellékei, őrlőkövek, sok vastárgy: sarló, ekepapucs, kés, fúró kerültek elő. A földbe mélyített házak mellett rábukkantak egy nagyobb méretű, felszíni, oszlopos épület helyére is. A település keleti részén árokrendszer húzódott, de ennek folytatását nem tudják feltárni, ezért az árok funkciója kérdéses marad.- Semmi sem süllyed el, csak eltemetődik. Ha művelik a földet, az eke megmozgatja a talaj felső részét és a felszínre kerülnek a leletek, a következő évben pedig beforgatja őket. Ha a felszínen vannak, összegyűjthetők, így tudjuk, hol van az a hely, ahol kutatni érdemes. Főleg azok a telepobjektumok figyelhetők meg, melyek az altalajba mélyednek, így például a felszíni építmények helyét csak akkor lehet érzékelni, ha a szerkezetükhöz tartozó oszlopokat leásták az altalajig, jól megfigyelhetőek a földbe mélyített tároló vermek, árkok, kutak, kemencék. A szerves anyagból készült tárgyak csak különleges körülmények között maradnak meg, így az előkerült eszközök használatára például néprajzi párhuzamok alapján következtethetünk - magyarázta Farkas Csilla. BEMUTATJÁK A TÁRGYAKAT- Az ásatást lakossági bejelentések segíthetik, ahogyan az történt Szilvásváradon is. Pap László, egykori bányamester szorgalmasan gyűjtötte a falu területén előkerült régészeti leletanyagot és feljegyezte, mi, honnan került elő. Regős József barlangkutató, helytörténész segítségével az anyagot dokumentálták, rendszerezték és bekerült a múzeumba. Nemcsak a völgyeket népesítették be az elmúlt korokban, Szilvásvárad környékéről ismerünk a magasabban található területekről is leleteket, lelőhelyeket, üyen például a késő bronzkori sáncrendszer a Kelemenszéke területén - mondta Farkas Csilla. Hozzátette: a néhány temetkezésen kívül, nagyobb temető nyomaira nem bukkantak, de helyiek elbeszélése szerint, kerültek elő emberi maradványok a közelből. A szilvásváradi ásatás szeptember végéig folytatódik. A tárgyak a Dobó István Vármúzeumba kerülnek, ahol restaurálják őket, majd a leltározás és publikálás után kiállításokon mutatják be őket. Szóba került, hogy rövid ideig Szilvásváradon is láthatóak lesznek. A megyében nagyberuházásokhoz köthetőek a régészeti kutatások, így dolgoztak a 21-es út mentén, de folyamatosan mentik a leleteket Visonta környékén, a bányánál Is, számos újabb kutatási eredménnyel gazdagítva az elmúlt korok embereiről alkotott ismereteinket. Varga Anna, a Dobó István Vármúzeum régésze (kalapban) és Solnay Eszter régészhallgató (ELTE) SÉLAPATFALVA Egy fény év címmel nyílt kiállítás a Bélapátfalvi Művelődési Házban, a helyi Vidróczki Fotókör munkáiból, szombaton. A megnyitón Lő- rincz Rebeka és társai népzenéje, s a jól elkapott pillanatok gondoskodtak a jó hangulatról. A fotósok munkái már több intézményben megtalálhatók a falakon, de a város testvértelepülésein is hamarosan láthatóak lesznek. A tárlat szeptember 23-ig tekinthető meg. T. B. BÉLAPÁTFALVA Hagyományőrző roma napot tartottak a városban. Felléptek egri, verpeléti és kompolti amatőr roma előadók: táncosok, énekesek, zenészek. Voltak gyerekprogramok és játékok, este a tarnaleleszi Romai- lo zenekar koncertezett, s nem maradhatott el a tánc sem. T. B. MÓNOSBÉL Szeptember 10-én tartották idén a Batul Fesztivált Mó- nosbélben süteményversennyel, gyerekprogramokkal, előadásokkal. A falu szélén lévő almáskertben idén négy új almafát is ültettek a falu kisbabái tiszteletére. Ezenkívül volt hagyományőrző és népzenei műsor, valamint megáldották az idei termést. . T. B. I m jC0 r\ ^ öJ Pl P\C7Xg:,>rH u, KG. y li |TsíV-^ '"'WWJl 1 ' w^c.-----1 v~w<i«í’7«afcrí*v;;
