Heves Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-02 / 206. szám
0 MAGYARORSZÁG 2016. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK A cigányság területi megoszlása napjainkban Aroma lakosság aránya az intézeti felmérés adatai alapján 2010-2013-ban. % A cigányság helyzetét kutatók több évtizedes munkájuk eredményeit tárták nyilvánosság elé. Azt is megállapították, hogy térségünkben az elmaradott települések a rendszerváltás után területileg koncentrálódtak, és leszakadásuk igen tartósnak tekinthető. EGER Az Eszterházy Károly Egyetem adott otthont az I. Magyar Földrajzi Napoknak. A rendezvényen a felsőoktatásban dolgozó oktatók, tudományos kutatók és doktoranduszok, köznevelésben dolgozó földrajztanárok, gyakorló geográfusok, településfejlesztők vettek részt. Számos szekcióban folyt a munka. Lapunk a né- pességfóldrajz szekció egyik, térségünket is komolyan érintő előadására volt kíváncsi. Pásztor István Zoltán és dr. Pénzes János A roma lakosság települési szintű szegregálódásának északkelet-magyarországi tapasztalait vizsgálták. A több éves kutatómunka eredményei több mint tanulságosak, s egyben rávilágítanak arra, hogy hathatós kormányzati segítség nélkül komoly problémákkal szembesülünk az elkövetkező évtizedekben. A két szakember által számos forrásból gyűjtött adatokból egyértelműen megállapítható, hogy Északkelet-Magyarország rendszerváltás utáni társadalmi és gazdasági folyamatait a leszakadás jellemzi. Ezek főként a foglalkoztatási krízisben és a jövedelmi leszakadásban csúcsosodnak ki. A társadalmi-gazdasági problémák markánsan jelentkeznek a romák által nagy arányban lakott települések esetében. A kutatók vizsgálatukban arra törekedtek, hogy feltárják Északkelet-Magyarország roma népességének területi megoszlását, számbeli változását, valamint a települések csoportosításán keresztül rámutassanak a legjellemzőbb népmozgalmi, foglalkoztatási és jövedelmi folyamatokra. 2050-re mintegy kétmillió roma lakos Megállapították, a roma népesség növekedési trendje világosan kirajzolódik. A magyarországi roma népesség aránya az 1893- ban lezajlott cigányösszeírás során kimutatott 1,1 százalékról a 2003-as szociológiai felmérés idejére 5,6 százalékra nőtt. A teljes lakosságra kiterjedő nép- számlálás alapján 1941 és 2001 között a romák száma mintegy hétszeresére nőtt. A rendelkezésre álló adatok, valamint számos (jelenlegi és valószínűsíthető) demográfiai jellemző alapján készített népesedési előrejelzés 2050-re mintegy 2 millió roma etnikumú lakossal számol, ami a gyorsan csökkenő magyarországi népesség negyedét fogja kitenni. A roma népesség Magyarországon belüli területi megoszlása meglehetősen egyenlőtlen. Délnyugat- és Északkelet-Magyarország a roma népesség hagyományos megtelepedési területe, amire mind a szociológiai felmérések, mind a népszámlálási adatok rámutatnak. Ebben a két térségben él a hazai cigányság mintegy kétharmada, utóbbiban nagyjából fele. Érdekes adat, hogy 1893-ban a cigányösszeírás alkalmával több mint 31 ezer romát jegyeztek fel Északkelet-Ma- gyarországon, ez az ottani összlakosság 1,9 százalékát tette ki. Lélekszámúk dinamikusan növekedett, és a 2003-as szociológiai felmérés idejére elérte a 278 ezer főt, az északkelet-magyarországi népességszám 9,8 százalékát. Pénzesék saját felmérése folytatódó intenzív növekedésről tanúskodik, mivel a romák száma 2010-ben közel 416 ezer fő volt, ami 15,5 százalékos népességarányt jelent. Megsokszorozódó konfliktusok Az Északkelet-Magyarország- ra vonatkozó 2010-es felmérés szerint a romák 50,3 százaléka lakott községekben, miközben a teljes népesség esetében 39,5 százalék volt e településtípus részesedése. Ez a tényező is jelzi a romák úgynevezett területi hátrányát, mivel jellemzően magasabb arányuk él a nagyobb foglalkoztatási nehézségekkel szembesülő településkategóriában. Elgondolkodtató, hogy az 1987-es adatok alapján a közel ezer településből 15 olyan település volt a két régióban, ahol a romák voltak többségben, és 2010-re ez a szám 63-ra - több mint 4-szeresére - növekedett. Előbbi felmérés szerint 183 olyan település volt a térségben, ahol a romák aránya 20 százalék fölött volt, vizsgálataik során 389-et találtak, regisztráltak. A szociológusok egy etnikai kisebbség arányának növekedése során a 20 százalékos részesedést kritikus határnak tartják. Ezt az arányt elérve a településen megsokszorozódnak a konfliktusok, a nem cigány lakosság Hatékonyabb, integráltabb segítségre van szükség A demográfiai folyamatok - a jellemzően magasabb természetes szaporodás, valamint a nem cigány lakosság elvándorlása az érintett településekről - a térségi szintű etnikai cserét jelzik és vetítik előre a jövőben is. A roma lakosság 2010- es aránya alapján kialakított településcsoportok vizsgálata egyértelműen mutatott rá a cigányság arányának számottevő növekedésére Északkelet-Magyarország jelentős kiterjedésű területein. A foglalkoztatottság rendszer- váltás utáni drasztikus viszszaesése, a munkanélküliségi ráta 1990-es évek óta növekvő trendje, valamint a relatív jövedelemszint tartós és stabil leszakadása egyértelműen a legnagyobb roma arányú lakossággal jellemezhető települések krízisét jelenti. Ez a krízis pedig területileg koncentrálódást mutat, amelyet a jövedelmi szempontból periferikus települések vizsgálata is alátámasztott. A bemutatott természetes népmozgalmi és vándormozgalmi folyamatok ugyancsak a folytatódó és kiterjedő etnikai cserét jelzik Északkelet-Magyarországon. A vizsgálatok felhívták a figyelmet a térségi szintű szegregáció és jövedelmi periferizálódás erősödésére is. A probléma további elmélyülése és területi kiterjedése pedig csak a korábbinál hatékonyabb és integráltabb kormányzati beavatkozással akadályozható meg. Az iskolázottság növelése és az alacsony végzettségű tömegek munkaerő-piaci integrációja jelenti a kulcskérdést, amely talán megoldást kínálhat a cigányság térségi szintű szegregálódásának megfékezésére. Forrás: a DE intézményi felmérése alapján - PÉNZES J. - PÁSZTOR I. Z. 2014 elköltözése felgyorsul, ezáltal pedig valószínűleg visszafordíthatatlanná válik az elcigányosodás folyamata. Elszigetelt falvak A többségében romák lakta települések körében a rendszerváltás után a második legnagyobb mértékű elvándorlás a 2000-es években következett be. Szélsőséges esetben a megüresedő és elértéktelenedett ingatlanokba a falvak peremi területeiről megindult a cigány lakosság beköltözése, illetve a rokonsági kapcsolatokon keresztül más településekről is érkezhetnek családok. Ezzel a népességcserével pedig települési szintű szegregálódás indul meg, és az így kialakuló etnikai gettók más minőséget teremtenek a cigányság életében, mivel ezután már nem csak a falun belül élnek elszigetelten, hanem maga a település válik elszigeteltté. A nagyobb roma gyermekszám miatt a vizsgált térség egészére vonatkozóan magasabb volt a cigány tanulók aránya az általános iskolákban, mint a romák teljes népességen belüli részesedése. Az általános iskolákban tanuló roma diákok aránya sok esetben előre vetíti a települések etnikai arányainak jövőbeli átalakulását. Az etnikai csere legkézzelfoghatóbb jelei napjainkban, hogy a magas cigány népességaránnyal rendelkező településekről a nem roma lakosság a gyerekeit más települések iskolájába járatja. Kiszorultak a munkaerőpiacról A demográfiai, illetve gazdasági-piaci folyamatok következtében a cigányság térségi szintű szegregálódása és leszakadása egyre karakteresebben rajzolódik ki a foglalkoztatási és jövedelmi viszonyokban is. A kutatók megállapították, hogy az 1970-es években a roma népesség foglalkoztatási helyzete hasonló volt a társadalom más csoportjaihoz, azonban a rendszerváltás gyökeres változást hozott. A romák munkaerőpiacról való kiszorulása már az 1980-es évek közepén megindult. A piacgazdasági átalakulással kibontakozó válság megjelenésekor a roma munka- vállalók nagyobb számban szorultak ki a munkaerőpiacról, mivel a jellemzően alacsony szak- képzettségű munkaerőt foglalkoztató ágazatok - a mezőgazdaság, a bányászat, az építőipar, valamint a nehéz- és a könnyűipar több szegmense - szenvedték el a A foglalkoztatási problémák döntően hatnak ki a roma lakosságjövedelemviszonyaira. A cigány népesség közel kétharmada a jövedelmi rangsor legalsó tizedébe, mintegy 80 százaléka az alsó két jövedelmi tizedbe sorolható. A halmozódó mélyszegénység pedig alternatív jövedelemforrások, sokszor pedig illegális tevékenységek, valamint kriminalitás megjelenését eredményezi. A jövedelmi helyzet pedig a lakóhelyi szegregálódás legfontosabb összetevője, amely területileg és komplexitásában egyaránt kiterjedt szociális problémákhoz vezet. A vizsgálat rámutatott arra is, hogy az elmaradott települések a rendszerváltás után területilegnagyobb visszaesést az 1990- es évek első felében. A romák munkához való jutását három tényező - az alacsony iskolázottság és szakképzettség, a területi hátrány, valamint a munkaerő-piaci diszkrimináció - együttes hatása gyengíti. A roma lakosság 15-49 év közötti korosztályának foglalkoztatási rátája 1984-ben 77 százalék volt, míg 2003-ra mindössze 29 százalékra esett vissza. A foglalkoztatás visszaesése lényegesen nagyobb mértékű volt a romák körében, mint a teljes népesség viszonylatában. (Forrás: PÁSZTOR I. Z. - PÉNZES J 2012: Foglalkoztatási krízis és jövedelmi periferizálódás Északkelet-Magyarországon a roma népességi arányok tükrében. - Területi Statisztika, 4. pp. 353- 371.) leg koncentrálódnak, és leszakadásuk igen tartósnak tekinthető. A nagyobb térségi szinteken az ezredforduló óta jelentkező jövedelmi nivellálódás esetükben alig érzékelhető. A vizsgált térségben 1980-ban száz lakosra 38,8 foglalkoztatott jutott a roma többséggel jellemezhető településcsoportban, ez 1990-re 33,6-re csökkent, 2001-re pedig 16,2-re zuhant. Az Északkelet-Magyarország egészére vonatkozó érték is jelentősen mérséklődött (1980 és 2001 között 45,3-ről 30,2-re esett vissza a foglalkoztatottak 100 lakosra jutó száma), azonban ez a visszaesés meg sem közelítette a főként romák lakta településekéét. A leszakadás tartósnak ígérkezik Roma lakosság aránya, % 0 0.1 -9,9 10,0-19,9 20,0 - 29,9 ■ 30.0 - 39.9 ** 40.0 - 49.9 ír 50.0
