Heves Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-13 / 215. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. SZEPTEMBER 13., KEDD HÍREK Bemutató, két év értékelése Az elsősegélynyújtás vi­lágnapja alkalmából több hely­színen bemutatót, újraélesz­tési képzéseket tart a Vörös- kereszt szeptemberben. így 15-én, csütörtökön délután az Agria Parkban is. Továb­bá a Magyar Ifjúsági Vöröske­reszt októberben tartja negye­dik kongresszusát, amelyet Heves megyében „MEGYEI IVK-FÓRUM” lebonyolításával készítenek elő. Csütörtökön délelőtt az ifjúsági csoportok képviselői a fórumon értékelik a legutóbbi kongresszus óta eltelt két esztendő munkáját, s megválasztják a kongresz- szuson részt vevő megyei kül­dötteket. V. M. Vércukorszintet is mérnek Ma 13 órától a diabé­teszről tudhatnak meg infor­mációkat az érdeklődők a Bartakovics Béla Közössé­gi Házban. Mit kell tudni a cu­korbetegségről? címmel Pál- kovács Gáborné, a Cukorbe­tegek Egri Egyesületének tit­kára tart előadást. A program után még külön vércukor- szintmérésen is részt vehet­nek a megjelentek. V. M. Az ésszerű közlekedésért Szeptember 16-22. kö­zött Európai Mobilitási Hetet tartanak az ésszerű, fenntart­ható városi közlekedés és a hatékony gazdaság jegyében. Az idei rendezvény jelmonda­ta: Intelligens és fenntartha­tó mobilitás - megtérülő be­fektetés Európának. A megye- székhely idén is több helyszín­nel, színes programsorozat­tal csatlakozott az akcióhoz. Az esemény szervezői arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a közlekedési eszközök helyes megválasztásával a la­kosok saját maguk is javíthat­nak egészségügyi állapotu­kon, mikrokörnyezetük környe­zetvédelmét elősegítve. V. M. Serény munka folyik a telepen. A meghatározó számban cégektől átvett fémhulladékot komoly munkagépekkel dolgozzák fel. A vasazás a hátrányos anya­gi helyzetű társadalmi cso­portok körében nemcsak egy ismert kifejezés, hanem a maga valóságában jövede­lemforrást is jelent. A hulla­dékkezeléssel, a gépjármű­vek forgalomból való kivoná­sával foglalkozó jogszabá­lyok folyamatos szigorodása jelentős változásokat hozott mind a gyűjtők, mind az át­vevők számára. Síké Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE A nyugdíjas kor­ban járó Cs. Sándor - bár ma már nem Egerben él - kívülről fújja, hogy a hevesi megyeszék­helyen hol lehet leadni a „vasat”. Szerinte a Külsősor úton „cicóz- nak” a legkevesebbet, a felné­meti átvevőhely pedig azért jó, mert ott a papírtól a műanya­gon át a színesfémig mindent átvesznek. A Nagyváradi úton levő - egyébként győri közpon­tú - MÉH-ről pedig azt mondja, hogy valamiért mindig idegen­kedett attól a helytől. Az árak­ban szerinte nincsenek észre­vehető különbségek, egyébként meg a legtöbb notórius vasa- zónak már kialakult szokásai vannak. Egy másik középkorú férfi, N. Ferenc nem olyan ré­gen költözött egy a megyeszék­hely melletti faluba, és az el­ső hónapokban állandó vendé­gek voltak a házánál a minden­féle fémhulladék után érdeklő­dők. Vagy kisteherautóval jöt­tek, vagy elhasználtabb utánfu- tós személykocsival.- Szerencsére megszűnt már a jövés-menés. Korábban bizto­san azért zavargattak, mert sok lomot felhalmozott a lakóingat­lan korábbi tulajdonosa, és sej­teni lehetett, hogy én majd meg akarok szabadulni tőlük - ösz- szegez Ferenc. Tarjányi Gyula, a Plan K G Hulladékkereskedelmi és Szol­gáltató Kft. tulajdonos cégve­zetője szerint a Felnémeten lé­vő telephelyükön mindent vá­sárolnak, amit újra lehet hasz­nosítani. A város és annak öt­ven kilométeres körzete a cél­helyük, ahol is elsősorban a cégek számára biztosítanak komplex ellátást. Tevékenysé­gük legalább 80 százalékát te­szi ki a gazdasági társaságok­tól való átvétel, a lakossági rész ennek ötödé, hatoda. Több helyről is megerősített in­formációink szerint sokat tisz­tult a piac az állami szigorítá­sok bevezetése óta. A hulla­dékkérdés mára viszonylagos nyugvópontra jutott. Lopott, vagyis a „meleg” vasat ma már csak az illegális gyűjtők­nél lehet elpasszolni. S hogy miként szabadul meg az átve­vő a leginkább keresett színes­A cégvezetőnek megemlít­jük, hogy amikor a telephelyen jártunk, láttunk több roncsau­tót is. Válasza szerint két má­sik Heves megyei vállalkozás­sal együtt mindössze hárman foglalkoznak hivatalosan ezek átvételével, azaz ennyien vál­tották ki az engedélyt erre a te­vékenységre. (Lásd kisebb ke­retes írásunkat!)- Hogy meg lehet-e élni a fémgyűjtésből? Korábban volt egy körülhatárolható réteg, eb­ből élt a szegényebb társadalmi csoportba tartozó egri lakosság meghatározó része, de ez ma már egyre kevésbé jellemző. Régebben járták végig a portá­kat és gazsuláltak, hogy adják nekik oda a fémhulladékot. Ma már inkább behozza a saját por­tékáját, aki teheti. Eléggé átala­kult tehát az ügyfélkör, sokkal több az olyan kuncsaft, aki a sa­ját hulladékot maga hozza be - fogalmaz a szakember. fémtől? Ennek „egyszerű” a technikája: felvásárolnak min­denféle melegebb dolgot és ki­viszik Szlovákiába. Nincs már határ ugyanis. Az északi szom­szédainknál ellopott dolgok pedig nálunk kötnek ki. „Akik ebben vannak, vidáman mo­solyogva szépen megélnek be­lőle” - mondja egy a témát is­merő fémkereskedő. Elmondása szerint a lopások is jelentősen visszaszorulhat­tak azóta, amióta a NAV beve­zette az online kapcsolat kötele­zettségét, vagyis az adóhatóság látja, hogy éppen az adott időpil­lanatban mit vásárol az átvevő­hely és kitől. A kamerák segít­ségével még abba is bele tud te­kinteni a NAV, hogy éppen mi­lyen rendszámú kocsiból, mi­lyen ruházatú ember mit pakol ki, s az kerül-e a papírra, amit lead. Nagyon meg kell gondol­ni tehát, hogy behozzon-e bár­ki bármi lopott cuccot.- Kötelezettségünk van ar­ra is, hogy ha potenciálisan lo­pottnak gondolt dolgot észle­lünk, értesítsük a rendőrséget. Ezt meg is tesszük. Másrészt a rendszer olyan, hogy a behozó- nak vállalnia kell arccal, ada­tokkal, amit ő letesz a mérleg­re, mert kamerával felvesszük és 10 napig tároljuk. Ha ez időn belül bejelentés érkezik, vissza tudjuk keresni, hogy ki hozta be a holmit. Ez nagy visszatar­tó erő - vélekedik a szakember. A „kik hoznak be hulladé­kot” kérdését logikusan köve­ti a „visznek-e innen ki, és kik bármilyen tárgyat, darabot”. A Plan Kft. cégvezetője sze­rint csak olyan dolgot lehet itt megvenni, amire nem kell ga­rancia. Egy vasdarabot nyilván meg lehet venni, de például egy villanymotort, vagy autóalkat­részt már nem. Egyszerű a til­tás oka is: ha a tárgyat vevő be­A roncsautók kivonása- Az autót nemcsak, hogy papíron igazoltan kell lead­ni, hanem a törvény az átvé­telre engedéllyel rendelkező nek nyomon követést ír elő, a roncsautó átvételekor úgy kell azonosítanunk a kocsit, mint az eredetiség vizsgálat­kor. A forgalomból való kivo­nás online rendszeren törté­nik. Ha valami „prücök” van, a rendszer nem engedi végig­vinni a folyamatot. Ehhez a tevékenységhez jogosultsá­got kell szerezni - mondja el Tarjányi Gyula cégvezető. építi, vagy használja és abból baleset következik be, azért az eladó lenne a felelős.- Ilyen dolgokat tehát nem adunk el, csak olyan egyszerű­eket, amelyek nem okozhatnak bajt - fogalmaz a cégvezető, aki így folytatja: - Bemenni keres­gélni? Nem úgy van, hogy jön valaki és arra megy, amerre ő akar, hanem itt a portánál meg kell beszélni, hogy mit szeret­ne vásárolni, mit keres és csak oda mehet, ahová a térmester őt odaengedi. Sőt, ha valaki nem tudja, hol kell keresni valamit, akkor el is kíséri őt a munka­társunk. Ez egy munkahely, gé­pek, vágók dolgoznak. Veszé­lyes üzem - teszi hozzá. Lopott fémmel, határtalanul Libikóka, hinta, rugós játék az új játszótéren Gyerekeknek készült TARNAZSADÁNY Sok mindent meg tudnak oldani a közfog­lalkoztatottakkal a községben. Márciusban adtunk hírt arról, hogy egy játszótér is épül a pol­gármesteri hivatal szomszéd­ságában lévő területen. Azóta ezt a parkot rendbe tették a köz­munkások: kivágták a felesle­ges fákat, bokrokat, körbekerí­tették a játszóteret, padokat he­lyeztek el és virágot is ültettek. Dobi István polgármester la­punknak elmondta, hogy 1,3 millió forintból vásárolták az új eszközöket: a falubeli gyerekek új parkjában így van kettes hin­ta, libikóka, vár, mászóka, ru­gós játék. A hely már most nagy népszerűségnek örvend. SZ. E. Az új játszótér, amióta elkészült, sosem üres A gyógyintézet építési vezetőjére emlékeztek Szanatóriumot épített MÁTRAHÁZAKoszorúzással egy­bekötött ünnepséggel emléke­zett meg a Kékestetői Gyógyin­tézetben Ápolt Betegekért Ala­pítvány a Mátrai Gyógyintézet építését vezető Csonka László­ról. A vasárnapi ünnepségen közreműködött dr. Katona Mó­nika népdalénekes, Mária Ani­ta furulyán, valamint Szuromi László versmondó. Csonka László, az Első Ma­gyar Magas- és Mélyépítési Rt. tulajdonosa még 1927-ben nyerte el a Mátraházára ter­vezett tüdőszanatórium építé­si jogát. A kitűnő gazdasági ér­zékkel rendelkező vállalkozó az építés ideje alatt fedezte fel és szerette meg a Mátrát. Üzleti lehetőséget remélt a Mátra ide­genforgalmának elindítására, amikor megkereste tervével Gyöngyös város tanácsát: biz­tosítson számára az ország leg­magasabb pontján, Kékestetőn 30 hektár területet magaslati gyógyszálló építéséhez. A gyógyszálló elnevezést Csonka László tudatosan al­kalmazta és vezette be első­ként Magyarországon. Mindig arra törekedett, hogy a nyújtott szolgáltatások megfeleljenek a kritériumoknak, s magas szin­tű orvosi és egészségügyi fel­ügyeletet biztosított a szálloda vendégeinek. A jelenlegi gyógyító tevé­kenységhez izotóp- és labora­tóriumi diagnosztikát, rönt­gen- és UH-diagnosztikát, ci­tológiai diagnosztikát, légzés- funkciós vizsgálatokat is alkal­maznak, továbbá a gyógyító fo­lyamatot inhalációs terápiával, gyógytornával, sóbarlang-terá- piával, fizikoterápiával egészí­tik ki. A gyógyintézet életében jelentős esemény volt 1991-ben a B hotelszárny teljes rekonst­rukciója. A felújítás után két- három ágyas, fürdőszobás, te­levízióval felszerelt szobákat alakítottak ki. Az utóbbi években a finanszí­rozott ágyszám csökkentése kö­vetkezményeként a szobák egy részét turisztikai forgalomban hasznosítja az intézet. M. A. ■*&&**"*£.'* i " * ■ /!•' l-M** W"’ ' ' 1 i A vasazas ma veszélyes üzem,'szigorpatak a szabályok is«m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents