Heves Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-04 / 182. szám

2016. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK A világ különböző tájairól érkeztek hallgatók Azerbajdzsánból, Olaszországból, Auszt­riából, Kínából, Szlovákiából, az Egyesült Királyságból, Csehországból és Lengyel- országból érkeztek hallgatók A lisztharmatgombákkal foglalkozó nemzetközi nyári programsorozat hétfőn nyi­totta meg kapuit az Eszter- házy Károly Egyetemen. A hallgatók szerdán részt ve­hettek egy gyakorlati foglal­kozáson, amelyre a Hírlap is ellátogatott. Mellik Alexandra alexandra.mellik@mediaworks.hu EGER Idén augusztus 1. és au­gusztus 6. között immár har­madik alkalommal rendezik meg a lisztharmatgombákkal foglalkozó nyári egyetemet az Eszterházy Károly Egyetem Kutatási és Fejlesztési Köz­pontjának (EKE KFK) és a Ma­gyar Tudományos ' Akadémia Agrártudományi Kutatóköz­pont Növényvédelmi Intézeté­nek (MTA ATK NÖVI) közös szervezésében. Dr. Váczy Kál­mán Zoltán, az EKE KFK fő­igazgatója úgy nyilatkozott:- Az egyetem egyrészt a lisztharmatbetegségek kutatá­sával kapcsolatos magyar tu­dományos műhelyünknek a nemzetközi vérkeringésbe va­ló erősebb kapcsolódását szol­gálja, másrészt a kutatói után­pótlás nevelésében játszik je­lentős szerepet. A világ külön­böző tájairól érkező oktatók, a téma jeles művelői tartanak előadásokat. A programsorozat az utolsó nap egy kvízjátékkal zárul, amely révén a hallgatók kötetlen formában adhatnak számot tudásukról. A résztvevő egyetemi hallga­tók és fiatal kutatók kétharma­da külföldről: Azerbajdzsán­ból, Olaszországból, Ausztriá­ból, Kínából, Szlovákiából, az Egyesült Királyságból, Cseh­országból és Lengyelországból érkeztek. Az előadásokat és a laboratóriumi gyakorlatokat a három hazai előadó mellett két német, két japán és egy fran­cia kutató tartja. A Nemzetkö­zi Lisztharmat Nyári Egyetem programjában hagyománnyá vált, hogy a meghívott előadók prezentációi mellett a diákok dolgozzák fel és ismertetik a legfrissebb nemzetközi szak­cikkek eredményeit. Az elméleti oktatáson kívül nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati képzésre is, amely során a résztvevők különbö­ző mikroszkópos és moleku­láris biológiai módszerrel is­merkedhetnek meg az Eszter­házy Károly Egyetem Kutatá­si és Fejlesztési Központjához tartozó Élelmiszertudományi és Borászati Tudásközpont mo­lekuláris és mikrobiológiai va­lamint növénykórtani labora­tóriumaiban.- Azt hiszem, Heves megyé­ben a lisztharmatot senkinek nem kell bemutatni - kezd­te dr. Kiss Levente, a Magyar Tudományos Akadémia Agrár- tudományi Kutatóközpont Nö­vényvédelmi Intézet igazgató­ja. - Elsősorban a szőlőliszt- harmat az, amely mindenki számára ismerős lehet, de ha­zánkban több mint 100 liszt- harmatgomba faj fordul elő. Ebből számos faj jelentős anya­gi károkat okoz, nemcsak a szőlőben, hanem zöldségfé­lékben, dísznövényekben, ga­bonafélékben is. A hazai tudo­mányos műliely nemzetközi is­mertségét szándékoztunk nö­velni azzal, hogy három évvel ezelőtt megszerveztük az első nemzetközi nyári egyetemet. Ez idén is sikerrel folytatódott munkánk, hiszen teltház van. Az igazgató hozzátette: elő­ször a lisztharmatgombákkal kapcsolatos ismereteket foglal­ták össze, kezdve azzal, hogy hogyan lehet a fajokat csopor­tosítani, s miként kell véde­kezni ellenük. A tudományos munka mellett természetesen a résztvevők Eger nevezetessé­geit is megtekintették. A hall­gatók ellátogattak a várba, a városközpontba, s bejárták az egyetem központját, a Líceu­mot is. A Hírlap az egyik résztvevő­től, Szalóki Nikolett debreceni egyetemi hallgatótól is érdek­lődött a nyári egyetemről.- Nekem ez egy új téma, hi­szen én eddig a rákos sejtek­kel foglalkoztam, s nem sok­kal később, új témát választ­va, a lisztharmat került a lá­tóterembe. Számomra azért is fontos ez a nyári egyetem, mert szeptembertől a növények re­akciójával fogok foglalkozni. Eddig főképp elméleti előadá­sokat hallhattunk, tegnap pe­dig elkezdődött a programso­rozat gyakorlati része is. Mi­vel én Szomolyán élek, nekem Eger mindig is a szívem csücs­ke volt, ezért örülök, hogy itt rendezték meg az egyetemet. Kérdésünkre - honnan jött az ötlet, hogy ezzel a témakör­rel szeretne foglalkozni - Niko­lett így válaszolt:- Miután végeztem a Neu­mann lános Középiskolában, egyetemre mentem, s biológus­nak tanultam, majd később rá­jöttem, hogy engem a biotech­nika érdekel. A többit pedig egy lehetőség kapcsán az élet hozta. A harcos kor Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu _________________ MEGYEI KÖRKÉP 3 B ár ki bármit mond: az ember egyik legharcosabb időszaka a ser­dülő-, illetve a tinédzserkor. Akkor nagyon sok minden eldől, merre orientálódik a gyermek, abból, hogyan oldja meg felada­tait, hogyan rendezi konfliktusait. Mert igen, 14-16 évesen az ember még csak gyerek, hiába akar sokkal idősebbnek tűnni társainál, gon­dolkodása akkor is éretlen még. Az éretlenség megnyilvánul abban is, ahogy egymással viselkednek ilyenkor a fiatalok, hisz’ félelmetesen gonoszak tudnak lenni a másikkal. Aki még tegnap a legjobb barát­nőd volt, másnapra már az egyik legnagyobb ellenségeddé tud válni, Hiába a sikerek, a diáklány nem talál­ja a helyét. megyeszékhelyen járta ki az általános iskolát. Nagy vágya volt, hogy a fővárosban folytathassa tanulmányait középfokon. A szülei nem örültek, de a leány meggyőzte őket, hogy ezt szeretné. Fölvet­ték, eredményei alapján az osztályelsők között szerepel. Ám vala­mi valahol elcsúszott az elmúlt hónapokban: hiába a sikerek, a di­áklány nem találja a helyét. Úgy érzi, barátai nem értik meg, a fiú, akit szeretett, elhagyta. Reménytelennek érzi életét, több alkalom­mal öngyilkosságot kísérelt meg, a szülők pánikba estek. Külső szemlélőnek úgy tűnik, a lányukkal minden rendben, ám azt már senki sem tudhatja, mi jár a fejében. Orvosi segítségre szorul szui- cid gondolatai miatt, neki most így telik a nyári szünet. Ha azt gondolná, hogy egy fiatalnak nem lehetnek hatalmas gondjai, tévedett. Nagy csatákat vív, míg felnő, ám ez az ő harca. Viszont, ha támogatásra szorul, minden erejével segítse őt! és nem tudják felmérni, mekkora törést okoznak ezekkel a tényke­déseikkel társaikban... Ismerek egy lányt. Tizen­öt éves mindössze, gyönyörű szép, ráadásul még okos is. A Szegények pihenését segítik EGER Sneider Tamás, a lobbik és az Országgyűlés alelnöke tartott sajtótájékoztatót tegnap délután, „Hurrá nyaralunk!" címmel. Az alelnök beszélt arról a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítványról, amely hátrányos helyzetű gyer­mekek segítésére jött létre.- Az alapítvány működésé­nek támogatására minden jobbi- kos országgyűlési képviselő fel­ajánlotta fizetésének 10 százalé­kát - nyilatkozta Sneider Tamás.- Ennek köszönhetően idén több mint 150 családot tudunk üdül- tetni. Az alelnök hozzátette: szerdán érkezett Egerbe egy kárpátaljai gyerekekből álló csoport - aki­ket Mátraszentimrén üdültetnek- aZért, hogy megcsodálhassák a megyeszékhely látványossága­it. A csoport ellátogatott a várba, s a helyi strandra is. M. A. Kerékpárút épülne a víztározónál PÉLY Pályázatot nyújtott be a he­lyi önkormányzat turisztikai jel­legű kerékpárút megépítésére. Ari Norman polgármester el­mondta: céljuk az, hogy a 2014- ben elkészült hanyi-tiszasülyi árvízszint-csökkentő tározó te­tején jöjjön létre a bicikliút, ami összekapcsolódna a Tisza-tavat körülvevő Eurovelo kerékpárút- tal. Egy körülbelül 6-700 méteres szakaszról van szó, ami jelenleg még földút, de nagy álmuk, hogy Pélyt is bekapcsolják a turiszti­kai körforgásba.- Településünk és környéke igen különleges helyen fekszik, mivel mind a Bükki, mind pe­dig a Hortobágyi Nemzeti Park­hoz tartoznak területeink, ezért is gondoljuk úgy, hogy nagy eséllyel pályázunk a kerékpárút megépítésére - tájékoztatott Ari Norman. SZ. E. KOMLÓ Nemcsak utakat hoznak rendbe a településen, hanem egy­re egységesebb képet mutat a kerítések állapota is a központi ut­cákban. A közmunkaprogram keretein belül faanyagot szerzett be az önkormányzat, amit a közfoglalkoztatottak gyalulnak le, illetve formáznak, majd kiszállítják az adott helyszínekre, és ott felszere­lik és lefestik azokat. így lett például új kerítés az óvoda és a nap­közi között, 150 méteren. SZ. E, Búcsúzik egy nemzet, sorsával azonosuló írójától és gondolkodójától Mécsesek Esterházy emlékére EGER A két hete elhunyt Kos- suth-díjas íróra, Esterházy Péter­re emlékezni mentek mintegy harmincán kedd este 8 órakor az érsekkerti Múzsák Ligetébe, ah­hoz a fához, amit még 2003-ban maga Esterházy ültetett az egri polgárok felkérésére. Az utóbbi fél évszázad egyik legnagyobb magyar írójának tisztelői - az Egri Újságíró Egylet invitálására - mécseseket gyúj­tottak, némán állták félkörbe az elmúlt 13 évben magasra nőtt vérszilvafát, majd az emlékezés csöndjét alig megtörve szólt né­hány halk mondatot Molnár Fe­renc tanár, Eger irodalmi életé­nek ismert személyisége, kor­társ írók-költők megszólaltató­Esterházy Péter fájánál lobbantak fel az emlékezés lángjai ja. Esterházy Péter keddi temeté­sén elhangzottakból idézett, ki­emelve, miket mondott a Veszp­rém megyei Gannán, az író csa­ládjának hagyományos temet­kezési helyén Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a gyászmi­sén. „Búcsúzik egy nemzet, egy nép, sorsával azonosuló írójától és gondolkodójától” - hangzott el a főapáti búcsúztatóban. Esterházy Péter neve már ked­den kora délután is elhangzott a Múzsák Ligetében, amikor Gár­donyi Géza születésnapja alkal­mából Gárdonyi Emőke, az író unokája ültetett japán díszcse­resznyefát, s egyperces néma csenddel emlékeztek a közel­múltban elhunyt íróra. Enterben kutatnak !■ I \JF I v wfi lil 1 I m

Next

/
Thumbnails
Contents