Heves Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-31 / 204. szám
2016. AUGUSZTUS 31., SZERDA 0 NYUGDÍJBAN Egerszalókon sportolnak az idősek HEVES MEGYE Hétfőn, szeptember 5-én rendezik meg a nyugdíjasok hagyományos egersza- lóki sportnapját - tudtuk meg Bujdosó Sándornétól, a Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetségének elnökétől. Elmondása szerint a rendezvénynek a Termálvölgy ad otthont, és így az eseménynek gyakorlatilag három település, Egerszalók, Eger- szólát és Demjén a házigazdája. Mindez tükröződik abban is, hogy védnökséget vállalt a sportnap felett Varga István, Ve- rebélyi György és Fodor Géza, a három falu polgármestere. A sportnapon egyébként nagy szerepet kap a fürdőmedence, amelyben mindenféle játékos vetélkedések zajlanak, de nem marad el a szokásos túra sem, ezúttal a Termálvölgyben. A szövetség elnökétől megtudtuk azt is, hogy egy-egy ilyen sportnapon háromszáz körül szokott lenni a résztvevők száma, most is számítanak legalább ennyi időskorúra. S. S. Dalolnak, mozognak, vetélkednek ANDORNAKTÁLYA A településen élő időskorúak a Kecskeméti László elnök irányításával működő helyi nyugdíjasklubban találnak időről időre elfoglaltságot. Tuza lózsefné, az „Egervölgye Nyugdíjasklub Egyesület Andor- naktálya” titkára a Hírlap érdeklődésére elmondta: a klubnak 29 tagja van, akik közül mindenki aktív, s kéthetenkénti rendszerességgel találkoznak a közösségi házban, a volt általános iskola épületében.- Éves program alapján dolgozunk. Most szeptember 1-jén lesz a legközelebbi összejövetel, amelyen megbeszéljük az előttünk álló programokat, elsőként a szeptember 3-i, szombati kiskörei kórustalálkozásra való utazásunkat - fogalmazott az egyesületi titkár, aki elárulta, hogy a nyugdíjasklubbon belül működik a helyi hagyományőrző asz- szonykórus. De nemcsak a szombat lesz téma, hanem az ötödikéi sportnap, ami Egerszalókon és Demjénben lesz, valamint a rá egy hétre sorra kerülő, a Dobó Katica Nyugdíjas Klub szervezte „városi szellemi vetélkedőre” is készülnek. S. S. Sűrű lesz a nyugdíjasok programja EGER Kosa László elnöknek az első félévben végzett munkáról szóló beszámolóját követően megkezdte az idei második félévre tervezett tevékenységét a Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet. A tagok előbb részt vesznek hétfőn az egerszóláti sportnapon. Szeptemberben még további három eseményre készülnek: előbb a II. városi szellemi vetélkedőt rendezik meg civil szervezetek részére 12-én. Rá egy hétre pedig Fel- sőtárkányba kirándulnak nyársalni a Dobó Katicások. Mindkét program szervezője Oravecz Mihály lesz. A hónap utolsó hetében erdészek beszélnek az erdő- és vad- gazdálkodásról. S. S. Éppen ötven esztendeje érettségiztek az egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban azok a hölgyek, akik augusztus utolsó szombatján ismét összejöttek az alma mater egykori épületében, a Kossuth Lajos utcában. Az osztálytalálkozón volt olyan akkori diáktárs, aki fél évszázad óta először jött el, de országosan ismert ember is érkezett, Görög Ibolya személyében. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu EGER A Szilágyi Erzsébet Gimnázium Kossuth Lajos utcai egykori épületében tartottak osztálytalálkozót augusztus 27-én, szombaton délelőtt azok a „lányok”, akik az 1966-os ma- turálásuk óta ötven esztendő élettapasztalatával gazdagodtak, s így ma már „nyugdíjas gimnazisták”. Az iskola előtti gyülekezésük idején leptük meg őket, és tettük fel kérdéseinket arról, hogy mi játszódik le bennük, amikor emlékeikben egy-egy pillanatra visszatér az ifjú koruk. Abban maradtunk, hogy a születési nevüket használjuk, azt, ahogy ők egymást először megismerték az 1962-es tanévkezdéskor. Kivel is kezdhetnénk a sort, mint a találkozó(k) főszervezőjével, Zágoni Katalinnal. Magáról a szervezésről annyit árult el, hogy nem volt köny- nyű az egykori 36 tagú osztály még élő tagjait - hatan sajnos elmentek már - elérni, hiszen címek, élethelyzetek változtak. De végül is sikerült. így 26-an ígérték és 24-en el is jöttek a fél évszázados találkozóra.- Nagyon jó érzés újra együtt. Nagyon jó, hogy megéltük ezt az időt - így összegezte tömören Katalin, hogy mit érez azokban a percekben, amikor faggattuk. Majd jöttek sorban az egykori emlékek: a Szilágyi gimnázium akkoriban színtiszta lányiskola volt, csak amikor negyedikesek lettek, akkor kezdődött a koedukáció.- Szép idők voltak, fiatalok voltunk. Én bejártam Andor- naktályáról. Vége volt a hatodik órának, futás a vonathoz, mert utána későn jött a következő. Akkor még két megállója volt a falunak, Andornak- tálya-alsó, meg Andornaktá- lya-felső, én az alsón szálltam fel és le. Amikor végeztem, elmentem a gép-, gyorsíró iskolába. Kétéves képzés volt az, akkor dr. Csernik lózsef igazgató irányítása alatt. Ott végeztem és utána elkezdtem dolgozni, húsz évig a moziüzemi vállalatnál voltam állásban - mesélte Katalin, majd közöGörög Ibolya sen felidéztük azt, hogy bizony a mozinak akkoriban a kulturális életben még nagyon nagy szerepe volt. - Aztán bejött a létszámcsökkentés, a takarék- szövetkezethez kerültem, onnan mentem nyugdíjba - tette még hozzá. Az ötven éve végzett egykori osztályból a protokollszakértő, Görög Ibolya vált talán a legismertebbé.- Nem tudtam mindig jönni a találkozóinkra, talán, ha kettőn voltam eddig. Nagyon nagy belső remegésem van most, sok embert harminc vagy ötven esztendeje nem láttam. Nagyon nagy örömmel vártam az összejövetelt. Megismerek szinte mindenkit, de remélem, nem haragszanak, ha esetleg nem - mondta Ibolya, akin látszott, hogy mindezt valóban nem illemből mondja így. Aztán a protokollszakértőnek szóló kérdésünkre is válaszolt nyomban:- Hogy illik megjelenni egy ilyen találkozón? Nem is olyan buta kérdés. Tőlem gyakran azt kérdezik, honnan tudok én ilyen dolgokat. Mindig azt mondom, én a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban tanultam, és mi akkor ezt még tudtuk, tanultuk. Nem kellett nekünk elmondani, hogy miként kell viselkedni, mert mi ezt a tanárainktól láttuk. Ez az a gyökér, amit az ember a génjeiben tovább visz magával. Innen vettem a mintát és nagyon örülök, hogy itt végeztem. Megbeszéltük még, hogy „kalandos” diákkora volt. Ókécskén született, Kecskeméten tanult öt évig, aztán 12 éves korában került Egerbe, már itt fejezte be az általános iskolát, azután ide járt gimnáziumba, majd mindjárt elkerült Budapestre.- Azt az óriási tudásanyagot megkapni, amit mi megkaptunk, ma nagyon kevesen tudják elmondani magukról, hogy nekik is annyi jutott - emlékezett Ibolya. - Hogy tiszta lányosztály voltunk? Teljesen normális volt. Sokszor elmondtam, hogy mi még olyan kis pi- sisek voltunk 18 éves korunkban is. Soha nem voltunk az a most elfogadott plázajáró kamaszlány típus. A gumiövnek, ami akkor divatos volt, a piros felét hordtuk az utcán és az iskolában gyorsan befordítottuk, hogy a fekete legyen kívül. Ez volt a mi kamaszlányos lázadásunk. Valamiért más ismerős arc is feltűnt a gyülekezők között. Pár mondat után kiderült, hogy Barczi Margittal nem is olyan rég egy andornaktá- lyai rendezvényen találkoztak munkatársaink, ő ugyanis a helyi értéktár bizottság élnöke.- Én is vonatos voltam. Ösz- szetartozó közösséget alkottunk mi az osztályban. KolléZágoni Katalin gistáink a megyei több részéből Párádról, Tarnaszentmári- áról voltak. Háromféle közösség volt, s mi a bejárók a legkevésbé tudtunk részt venni délutáni elfoglaltságokon, kiestünk a közösségi élet ezen részéből - elevenítette fel azokat az időket Margit, aki gimnázium után elvégezte a közgazda- sági technikum kiegészítő tagozatát. Az egri cipőipari szövetkezetbe került számviteli, Lieszkovszkyné Kozma Éva pénzügyi területre.- Nagyon szép cipőket készítettünk belföldre és exportra is, csak az 1990-es években jött a felszámolás - közölte. - Az import liberalizálása tönkretette a céget. Nem tudtuk felvenni a versenyt. Utána a Korona Gombaipari Egyesülés következet, és innen mentem nyugdíjba. A községünkben részt veszek a nyugdíjasklub munkájában is, és nagyon jól érzem magam. Minden találkozón ott voltam. Egy olyan osztálytársunk van, aki ötven év után most vesz részt először a találkozón. Ott jött a túloldalon, mondom, hogy ez Kozma Éva. Úgyhogy megismertem. Természetesen megkérdeztük a „tékozló lány” Évát is.- Nagyon megható az egész. Mindenkiből látunk valamit a régi énjéből, és amikor megszólal, akkor még többet. Ötven év után is nagy öröm és boldogság van bennem. Nagyon jó osztályközösség voltunk, ügy emlékszem. Magam Budapesten élek 48 éve. Gyerekeket nevelt az ember, betegség is voltadé most nagyon boldog vagyok, hogy eljöttem - sorolta el egyszuszra. Ennyi fért bele a gyülekezési időbe, és máris az osztályteremben találták magukat a lányok. Az osztálytitkár, Márton Katalin - négy évig töltötte be a tisztséget anno - köszöntötte az egykori diáktársakat, majd az elhunyt hat osztálytársra, a két osztályfőnökre, dr. Ladó Erzsébetre és dr. Tóth Balázsra emlékeztek egyperces felállással. A hallgatás percét a múltidézés órái követték: mindenki röviden elmondta, hogy mi történt vele az elszállt ötven év alatt. Ezt a részét a találkozónak, mint nem kívülállóra tartozót, kihagytuk, de hogy mégis miről folyt a szó, arról Zágoni Katalin tájékoztatott. Elmondása szerint a legtöbben pozitív dolgokról számoltak be, de akadtak olyanok is, akik sajnos betegségükkel járó gondokról, problémákról beszéltek. Az osztály nevezetes diákja volt Görög Ibolya, aki protokollfőnök volt, jelenleg vállalkozó, könyveket ír, előadásokat tart. Ketten középiskolai tanárok lettek, Fűzi Katalin Egerben, Panyik Márta pedig Kalocsán volt angoltanár.- Akik nem vettek részt a találkozón, pár szóban azokról is megemlékeztünk. Többségünk már nyugdíjas, ketten még jelenleg is aktív dolgozók. A tartalmas beszámoló után a HBH étterembe mentünk, ahol a pohárköszöntő után elfogyasztottuk a jól megérdemelt ebédet. Ezután a két osztályfőnök sírját látogattuk meg a találkozó emlékére készült virágcsokorral - zárta a beszámolót Katalin. Tuza Józsefné Barczi Margit ®Mg DIM^e Sdddqsdd wsSMíd a oüöiM^ Gd®^ BSS\í%^aiiijQ‘: „EÄteB iDSEfi*Ä Az osztályteremben, attól függően, hogy az elmúlt évtizedekben mikor volt éppen jelen a találkozón, ki ötven, ki pedig öt-tíz év történéseiről számolt be
