Heves Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-23 / 197. szám

2016. AUGUSZTUS 23., KEDD OLIMPIA 15 Borkai Zsolt: A támogatásoknak hosszabb távon lesz meg az eredménye Továbbra is erős a magyar sport A magyar csapat 8 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzéremmel az éremtáblázat 12. helyén fejezte be a riói olimpiát. Az egyértelműen sikeres napokat követően Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke elégedet­ten tekint vissza az olimpiá­ra, még akkor is, ha látja a hiányosságokat, ám a kö­vetkeztetések levonását nem szeretné elkapkodni. Szűcs Miklós/Nemzeti Sport kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- Nyolc arany, három ezüst, négy bronz. Most jó MOB-elnök- nek lenni?- Inkább azt mondanám, jó magyarnak lenni. Szerintem minden magyar ember büsz­ke arra a teljesítményre, amit a sportolóink nyújtottak itt Rió­ban. Ha bárki garantálja a rajt előtt, hogy ez lesz a vége, szó nél­kül aláírtam volna, ugyanis min­den sportágban egyre sűrűbb a mezőny, egyre élesebb a verseny. Éppen ettől más az olimpia, mint bármely verseny.- Nem feltétlenül aranyakra vagy érmekre gondolva van kedvenc pillanata erről az olimpiáról?- Érzékeny ember vagyok, amikor meghallom a magyar Himnuszt, pláne úgy, hogy egy versenyzőnk áll a dobogó tete­jén, az száfhomVa mindig cso­da. Kiemelhetném azokat á pil­lanatokat is, amikor bementem az olimpiai faluba, találkoztam a sportolóinkkal és beszélgettünk. Azt nagyon szerettem, felemelő érzés volt.- A körülmények, az egész körítés mennyit változott azóta, hogy 1988-ban Szöulban lólen­gésben aranyérmet szerzett?- Arra emlékszem, hogy egy kis kocsival toltak a szállodai szobámtól egészen a tornacsar­nokig, mert megsérültem. Az volt a szerencsém, hogy több nap volt a döntőig, így maradt időm ar­ra, hogy összeszedjem magam. Más versenyzőként és más veze­tőként a rendszer részese lenni. A versenyző semmi másra nem koncentrál, talán sokszor azt sem tudja, milyen színűre fes­tették a falat, neki nem is ezzel kell foglalkoznia, kizárólag sa­ját magára kell figyelnie. Aki er­Két nyári és egy téli olimpia Borkai alatt Borkai Zsolt 2010 novembe­re óta tölti be a Magyar Olim­piai Bizottság elnöki pozíció­ját. Regnálása során két nyá­ri és egy téli olimpián szere­peltek magyar sportolók. A 2012-es londoni játékokon 8 arany, 4 ezüst, 6 bronz volt a mérlegünk, a 2014-es szo- csi téli olimpián egy pontszer­zésnek és egy alpesi síben elért hetedik helynek örülhet­tünk, míg a vasárnap záruló riói játékokon 8 aranyat, 3 ezüstöt és 4 bronzot szerez­tek sportolóink. Borkai Zsolt számára mindig csoda ha meghallja a Himnuszt, s azt látja, hogy egy ar versenyző áll a dobogó tetején re képes, sikeres lesz, aki nem, azt agyonnyomja az ohmpia ter­he. A magyarok közül szerencsé­re sokan képesek voltak függetle­níteni magukat a körülmények­től, de akadtak, akik úgy nyilat­koztak, ezt nem tudták elviselni. Nekik azt kívánom, jussanak ki a következő olimpiára, és azzal a tapasztalattal, amit itt szereztek, vetkőzzék le a gátjaikat, hogy To­kióban már*tényleg a* legjobbju- kat tudják nyújtani.- Versenyzőként érzett olyat, amiről most többen is beszéltek?- Mondhatnám nagyképű­en, hogy jó versenyzőtípus vol­tam, sok esetben a versenye­ken jobban teljesítettem, mint az edzéseken. Persze izgultam, voltak babonás dolgaim, baljós gondolataim, de ott abban a pil­lanatban képes voltam megcsi­nálni, amit kellett, nem nyomott agyon az olimpia, de akkoriban is akadtak, akik nem voltak erre képesek. Ilyen az élek Emiatt áll­nak mindig azok a dobogón, akik rendelkeznek az ehhez szüksé­ges tulajdonságokkal.- A nyolc aranyból hetet nők sze­reztek. Levonható ebből az a kö­vetkeztetés, hogy ők mentálisan jobban kezelik az ilyen helyzetet?- Ez egy olimpia volt a sok kö­zül. Nem egyszer, nem kétszer előfordult, hogy a férfiak teljesí­tettek jobban, legutóbb például Londonban is. Most éppen így alakult, de ebből nem vonnék le ilyen következtetéseket. Inkább onnan közelíteném meg, hogy azok közül, akik esélyesként, címvédőként jöttek Rióba, so­kuknak másodszor nem sikerült nyerniük, vagy aki már nagyon vágyott rá, valami miatt most sem tudta megvalósítani az ál­mait, mint például Cseh Laci. Na­gyon szurkoltam neki, de hang­súlyosan idézőjelben értve csak második lett. Most így alakult, a nők szerepeltek jobban, de lehet, hogy a közeljövőben, akár már a tokiói olimpián fordul a kocka. Ezek csak statisztikák.- Az is csak statisztika, hogy az érmeket négy sportág szállítot­ta, miközben a többiek közül néhányan elmaradtak a várako­zásoktól?- Több kiemelt sportágnál ér­demes megnézni, hogy a bázis­építésben, az utánpótlás-neve­lésben milyen eredményeket tudnak felmutatni, mert kizáró­lag egy nem igazán jól sikerült olimpiából nem szabad messze­menő következtetéseket levonni. Ha szükséges, a szövetségeken, a klubokon belül változtatások kellenek, de ha az összkép nem igényli a változást, ezen az úton kell továbbmenni. A támogatá­soknak, amit ezek a sportágak kapnak, hosszabb távon lesz meg az eredménye. A britek 12 év ke­mény munkával érték el azokat a fantasztikus sikereket, amiket Londonban láthattunk tőlük, itt Rióban pedig még annál is job­bak voltak, minden idők legjobb brit olimpiai szereplését produ­kálták. A szisztematikus munka minden bizonnyal Tokióban már sokkal jobban megmutatkozik, de az igazi áttörés reményeink szerint 2024-ben várható, talán éppen Budapesten.- Szóval úgy látja, hogy a felemás összkép miatt nem kell aggódni?- Visszanéztem, hogy azokon az olimpiákon, amelyeken több aranyérmet nyertünk, e tekin­tetben mi volt a helyzet. Például 1992-ben Barcelonában tizenegy aranyunk volt, abból ötöt, tehát majdnem a felét az úszók hozták, szóval ez a mostani korántsem egyedi eset, nem érdemes ilyen statisztikákat gyártani. Azt vi­szont tényleg érdemes megnézni, hogy a többi sportágnál pontosan mi történt. Több esetben csak egy hajszállal maradtunk le az érem­ről, s ha nem jön közbe valami apróság, mindjárt máshogy gon­dolunk például a birkózókra, a cselgáncsozókra, vagy mondhat­nám a vízilabdázókat. Ezekben a sportágakban tényleg kevés hi­ányzott az éremhez, a szakembe­rek nyilván kielemzik az okokat és majd azután érdemes bármifé­le következtetést levonni.- A rajt előtt tele volt a sajtó a problémákkal, sőt még az első napokban sem csökkent a hiányosságokról szóló hírek szá­ma. Most, hogy túl vagyunk rajta, milyen olimpiát rendeztek a brazilok?- Előtte is azt mondtam, ezt az olimpiát megrendezik, a ver­senyzők odaállnak, a legjobbak­nak kiosztják az érmeket, tehát a lényeg, azaz a versenyek szem­pontjából nem lesznek és végül nem is voltak különösebb gon­dok. A nemzetközi sajtó bizo­nyos dolgokban túltolta a szeke­ret, több olyan problémát hozott a felszínre, amelyek ugyan va­lós gondok voltak, ám súlyukat, jelentőségüket tekintve mégsem alapvetőek. Ha bárki megkérdezi a sportolókat, ők is azt mondják, hogy az első napok apróbb gond­jait leszámítva a körülmények te­rén semmivel sem volt rosszabb, mint bármelyik korábbi olimpia.- Semmi olyan hiányosság, ami zavaró lett volna?- Ezt nem állítom. A legna­gyobb gondot szerintem a köz­lekedés okozta, a nagy távolsá­gok, a hatalmas forgalom. Talán ezt volt a legnehezebb tolerálni. Minden más területen a szerve­zők orvosolták a gondokat, ez­zel viszont többnyire nem tudtak mit kezdeni.- Összességében elégedett a mögöttünk lévő 16 nap eredmé­nyeivel?- Tökéletesen. A magyar sport továbbra is erős, amit bizonyít, hogy az éremtáblázaton közvet­lenül a nagyhatalmak után kö­vetkezünk. Kételyek ugyan fo­galmazódtak meg bennem né­hány sportág esetében, jó lett vol­na még itt vagy ott érmet szerez­ni, ezeket megnézzük, és a miér­tekre megpróbáljuk megkeresni a választ.- Kiment megnézni a férfiak szerenkénti döntőjét?- Nem, az összetett versenyre jutottam ki. Jó látni, hogy imád­ják a tornát, telt ház volt a csar­nokban. Nem véletlen, hogy az olimpiákon rendre az elsők kö­zött fogynak el a jegyek a torna- versenyekre, itt különösen ked­velik ezt a sportágat. Azt viszont nem volt jó látni, hogy nincs ma­gyar döntősünk, emiatt egy kicsit szomorú vagyok. Berki Kriszti­ánra nagyon számítottunk, de sajnos ő nem tudta kvalifikálni magát. Londonban olimpiai baj­nok lett, ami csodálatos ered­mény, remélem, lesz annyi ere­je, hogy még egyszer megpróbál­ja. Bízom benne, hogy úgy a nők­nél, mint a férfiaknál, és nem­csak a tornában, hanem a többi sportágban is jönnek a fiatalok, és a szisztematikus munkának köszönhetően egyre szebb sike­reket érünk el.- Ha tornaversenyen ül, elkapja a nosztalgia?- Azért nem, mert amikor meg­látom, miket csinálnak a maiak, leesik az állam. Rengeteget fejlő­dött a torna - miként az összes sportág -, de azért jó érzés, hogy még megismerem az elemeket, nem felejtettem el teljesen.- A gyakorlatban is menne?- Az elemek itt vannak a zsige- reimben, ha elkezdek gondolkoz­ni, szinte mozog a kezem és a Iá­ban, de ha a valóságban kellene megcsinálnom, esélyem sem len­ne. Nem is vállalnám. Ezt inkább a maiakra bízom. ATLÉTIKA Az eritreai születésű, amerikai Meb Keflezighi a férfi mara- ton célja előtt fél méterrel elcsúszott mielőtt ünnepelni kezdett volna, hogy a 33. helyen végez. A 41 éves futó kivágta magát, csinált néhány fekvőtámaszt, majd átment a célvonalon. Óriási ünneplést csapott az utolsó előtti Kuniaki Takizaki, a kambodzsai színekben versenyző ja­pán komikus. Az ezüstérmes Feyisa Lilesa a célban az oromók mellet­ti szolidaritását kifejezve, feje fölött két alkarjával ikszet formázott az etióp kormány ellen tiltakozva. Szerinte emiatt Etiópiában meg is ölhe­tik, ha hazamegy, ezért az emigráción gondolkodik. MW Az NBA-sztárok kiütötték a szerbeket Sorozatban har­madszor, összességében 15. al­kalommal az Egyesült Államok csapata nyerte a férfi kosárlab- datornát. Az NBA sztárjaival fel­álló tengerentúliak a fináléban 96-66-ra győzték le a szerb csa­patot. A zárónegyedben az ame­rikaiak már szórakozhattak, egyik csapat sem vette már túl­ságosan komolyan az összecsa­pást Az NBA-játékosok az 1992- es barcelonai olimpia óta szere­pelnek az ötkarikás játékokon, azóta csak 2004-ben Athénban nem az amerikaiak nyertek. Carmelo Anthony harmadik aranyával minden idők legered­ményesebb kosárlabdázója lett az olimpiák történetében. KÉZILABDA Dánia a férfi ké- zilabdatoma döntőjében meg­verte az előző két olimpiát meg­nyerő Franciaországot 28-26-ra. A dánok eleinte támadásban a kapusukat mezőnyjátékosra cserélték, a franciák többször is ki tudták azt használni, hogy sa­ját térfelükről üres kapura dob­hatnak, így a dánok fel is hagy­tak ezzel a taktikával. A mérkő­zésen a dánok szupersztárját, Mikkel Hansent a franciák nem tudták tartani, így Dánia törté­nelme során először olimpiai cí­met szerzett férfi kézilabdában. RÖPLABDA Brazília 3-0-ra nyert a férfi röplabda döntőjé­ben Olaszország ellen az eksz­tázisban lévő nézők előtt. MW Pucéran tiltakoztak BIRKÓÍ A 65 kilogrammos szabadfogású birkózás bronzmérkőzésén az üzbég Ihtijor Navruzov ellen a 7-6-ra vezető mongol Ganzorigiin Man- dakhnaran pár másodperccel a mérkőzés előtt vad ünneplésbe kezdett, ezért megintették, így üzbég ellenfele nyert. A mongol edzők felháborodá­sukban nem akarták elfogadni az eredményt, tüntetőleg a zsűri és a tom­boló nézők előtt gatyára vetkőztek, cipőjüket a földhöz vágták, artikulálat- lanul üvöltöttek, s nem voltak hajlandóak elhagyni a szőnyeget. MW 133 EFIfl remrrerTsYHú I mill ..... ' . ' ■■ ^ ■ " " ' ■ ■ " . ' ' ' '<•' • ■

Next

/
Thumbnails
Contents