Heves Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-01 / 179. szám

2016. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 Fotó: Korsós Viktor A Dobroda prímásától tanulhatnak a zeneiskolások Roncsmazsolák A népzene az élete m I Ifjú kora ellenére már most tanítja a fiatalabbakat, a hitvallása pedig az, akkor lesz a legboldogabb az élet­ben, ha látni fogja, hogy ta­nítványai hasznosítani tud­ják, amit tőle tanultak. If­jabb Gelencsér Jánossal, a Farkas Ferenc Zeneiskola népi hegedű, nagybőgő ok­tatójával, a Dobroda zene­kar prímásával beszélget­tünk. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu EGER, SALGÓTARJÁN Csak 24 esztendős, sok kortársa még talán elképzelni sem tudja, milyen az, dolgozni. Mégpe­dig olyan munkát, amit szere­tettel is végeznek. Ám ifj. Ge­lencsér Jánosnak mindez meg­adatott, számára a zene és a ze­netanítás nem munka, hanem az élete. Jánossal egy hétköznap dél­után találkoztunk Egerben. Akkor végzett a Farkas Fe­renc Zeneiskolában: hiába dü­börög a nyári szünet, a nö­vendékekkel ilyenkor is fog­lalkozni kell, mert hajlamo­sak felejteni - említette, majd a hátára vette a he­gedűtokot, a nyakába pe­dig a várost, és társalog­tunk. Megtudtuk: már 7 éves kora óta zenél, „belene­velődött”, ugyanis az édesap­ja szintén zenész, együtt jár­tak a fellépésekre. Idősebb Gelencsér János brácsán ját­szik közösen alapított zene­karukban, a hattagú Dobro- dában, aminek már igen jó hí­re van a környéken. Nemcsak néptáncegyüttesek kísérőze­nekaraként lépnek fel, hanem rengeteg önálló koncertet is adnak: az előző héten például a Művészetek # Völgyében szóra­Ai.:® Az Anna-bál különdíjas prím Ifj. Gelencsér Jánost idén har­madik éve jelölik Nógrád me­gyében Junior Prima-díjra, de ezen kívül számos elismerés­sel büszkélkedhet még: 2011- ben és 2015-ben a kecskemé­ti prímásversenyen 3. helye­zéseket ért el, 2014-ben a ba­latonfüredi Anna-bál prímás­versenyén 4. helyen végzett, idén pedig ugyanitt különdí­koztattak és Balassagyarma­ton, a Palóc Hagyományélte­tő Napon.- Nem volt ez mindig így: 2007-ben alakultunk, azóta sok átalakuláson ment át a csapat. Hosszú munka ered­ményeként én lettem a prímás, és kezembe vettem a zenekar menedzselését is. Az első év­ben 30 fellépésünk volt, mára ez a szám eléri a 100-at, 120-at is. Most már ebből élünk, hogy zenélünk, nincs mellékes, és jat kapott. Tervei szerint Eger­ben szeretne éini. és fellendí­teni a népzenélest. de addig is, míg ezt a célját eléd. újabb és újabb feladatokat visz véghez: jelenleg például a matyó táj­egység zenei múltját kutatja, ami idáig csak kottákban volt fellelhető, most viszont a Dob­roda lemezt készít belőle. Azt reméli. ..nagyot szól majd”. a muzsikálás sem mellékes. A Dobroda egy csiszolatlan gyé­mánt volt, és egyre szebben fénylik - mondta büszkén. Jog­gal. Jánosnak, édesapján kívül, négy nagy mestere volt: a sal­gótarjáni zeneiskolában Fodor Sándortól sajátította el a klasz- szikus hegedülést, ami jó ala­pot adott a népzenéhez.- Mindig hálás leszek neki, mert klasszikus alapok nélkül nem lehet jól zenélni. Utána Hrúz Déneshez, a Dűvő együt­tes prímásához kerültem, aki megszerettette velem a népze­nét, majd Szabó Istvánhoz, a helyi cigányprímáshoz is jár­tam. Tőle tanultam meg a ze­nei alázatot, a stílust. Mind­hárman meghatározó sze­mélyei voltak a zenei ta­nulmányaimnak. Továb­bá említeném még Hrúz Szabolcsot, akinél brácsázni tanulhattam. Belő lük ötvöződtem én - summáz­ta. Már 2010-et írtunk, mikor az ifjú zenész felvételizett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahová elsőre fel­vették. Három év alatt elvégez­te a népi hegedű alapszakot, a mesterképzést idén fejezte be, de folytatja: űjabb álmát szeret­né megvalósítani, jelentkezett a cimbalmos mesterképzésre is. Ezt a hangszert Balogh Kál­mán kedveltette meg vele, aki mostanra nemcsak tanára a fi­atalembernek, hanem kollégá­ja is, hisz’ két éve együtt ze­nélnek a Dobrodában. Ráadá­sul egy egri beugró szereplés­sel kezdődött az egész, mikor a Lajtha László Néptáncegyüt­test kellett kísérniük, és János­nak utolsó reménye volt a cim­balomművész, aki akadékos­kodás nélkül vállalta a közös muzsikálást. Azóta már min­dig együtt lépnek színpadra. Tavaly pedig ajánlással beke­rült a Farkas Ferenc Zeneisko­la oktatói közé, Gyura Fanni­nak köszönhetően: mostanra nyolc diákok tanít hegedülni, egyet pedig bőgőzni. Azt vall­ja: szeretné, ha a növendé­kei tudnák hasz­nosítani azt, amit tő­le tanulnak, mert ő ak­kor lesz a legelégedettebb és legboldogabb, ha azt látja, a ta­nulók viszik majd vala­mire és megszeretik a hangszert, a ze­nét. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu 11 N m. Belő- X i Tégy ember és egy eb szorult egy kocsironcsba az M3-as sztrá- * dán Füzesabony közelében, ahol két személyautó és egy teher­jármű karambolozott. Öten sebesültek meg, mentőhelikopter is segédkezett a sérültek kórházba juttatásában. Demjén és Egersza- lók között az út menti árok volt túl vonzó egy autósnak késő este, on­nan is sérülteket vittek ápolásra. Letért az útról, majd kigyulladt egy gépkocsi az M3-as Hatvanhoz közeli részén, többeket kezelnek. Csak a mostani hétvége legkevésbé kívánt eseményeiről készült ez az összefoglaló. Akár még a nagy forróság számlájára is írhat­nánk a két nap baleseteit, ám A mazsoláknak kell az idei első félév statisztikája miplnhh miatt ez nem lenne helyénva­. ló következtetés. Az első hat hó­megVáltOZniUk. napban ugyanis megyénk köz­útjain 11-gyel több karambol történt, mint tavaly hasonló időszakban, s ötvennel többen sérül­tek meg balesetben. Egyetlen vigasztaló (?) mutató, hogy - kettővel - kevesebben vesztették életüket az utakon. A közlekedés rendjéért felelősök pedig megtesznek mindent: fel­hívásokat fogalmaznak, videókon mutatják a veszélyeket, bemuta­tókat tartanak. S persze, egyre sűrítik az ellenőrzéseket, a legmo­dernebb technikai eszközöket vetik be a renitens járművezetők ki­szűrésére, megbüntetésére. S bár vannak adatok, melyek igazolják a fáradozásukat, a tény, hogy még mindig a személykocsik sofőrjei okozzák messze a leg­több bajt a forgalomban, arra utal: a mazsoláknak hívott autósok­nak kell mielőbb pozitív irányba megváltozniuk. Nagyobb odafi­gyeléssel, türelemmel, kocsijuk jobb felkészítésével, a szabályok betartásával. Különben könnyen roncsok között végezhetik... Folytatódik a 21-es főút felújítása 21-ES FOUT Tovább folytatják a kivitelezők a 21-es számú fő­út felújítását - derült ki azon a sajtótájékoztatón, amit a nagy­szabású beruházás egyik hely­színén, a főút herédi bekötőút- jánál tartottak a minap. A saj­tó képviselőinek Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztéri­um (NFM) fejlesztés- és klíma­politikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős ál­lamtitkára, a hatvani térség fi- deszes országgyűlési képvise­lője számolt be arról, hogy ösz- szesen 15 kilométer rekonst­rukcióját végzik el a közeljövő­ben a szakemberek a főút He­ves és Nógrád megyében hú­zódó három szakaszán. Utalt egyúttal Három szakaszon újítják most fel a 21-es főutat. ar­ra is, hogy a fél évtizede tartott forga­lomszámlá­lás adatai ér­telmében a Nyugat-Hevest és Kelet-Nógrádot Budapesttel összekötő útszakasz igen nagy forgalmat bonyolít le, helyen­ként még az egyszámjegyű fő- utaknál is nagyobbat. Kitért az államtitkár a rész­letekre is, e szerint a napok­ban kezdődött el Hatvan és Lő­rinci között hét kilométer fel­újítása, ami már azért is szük­ségessé vált, mert a nagy ka­mionforgalom tönkretette ezt a részt. Ennek a szakasznak a rekonstrukciója egyébként 8,5 milliárd, a Szurdokpüspöki és Pásztó közötti 4,5 kilométere­sé 8 milliárd, a Pásztó és Mát- raszőlős, illetve Tar közötti 3,7 kilométeré pedig 6,4 milliárd forintba kerül - hangzott el az ismertetőn. Várható még a Tar és Bátonyterenye közti szakasz felújítása is, ennek a kivitele­zése érdekében egyelőre tart a közbeszerzési eljárás. A be­ruházás uniós és hazai forrá­sokból valósul meg. A távirati iro­da kérdésére Szabó Zsolt azt is elárulta, hogy a Hatvan és Salgótarján közötti csaknem 55 kilométeres útsza­kasz teljes felújítása, kétsávos­sá bővítése a tervek szerint 2019 elejére készül el. Sz. Z. Sokan együtt ünnepelték a megyeszékhelyen az elmúlt hét végén Gárdonyi Géza születésnapját A regény nyomában jártak a próba résztvevői EGER Gárdonyi Géza, akinek életműve kibontakozása a vá­roshoz köthető, nagyon sokat jelent az itt élők számára. Na­gyon jó bizonyíték erre az, hogy a hét végén, a Dobó István Vár­múzeum által szervezett szü­letésnapi ünnepséghez sokan csatlakoztak. így tett a kis Julianna is, aki tel­jesítette az összes vitézi próbát.- Az íjászat volt a kedven­cem, de mindent megcsinál­tam - mondta lelkesen a vitéz­zé avatás előtt. Már oklevelével a kezében beszélgettünk Szabó Zete Botonddal, akinek szintén az íjászat volt a kedvence, nem véletlenül, hiszen az édesapja íjász. Szombathelyről érkeztek Gárdonyi Gézát ünnepelték kicsik és nagyok: az írót ábrázoló finom tortát is megkóstolhatták a családjával Egerbe nyaralni, így a programon való részvétel­lel még inkább közelebb kerül­hettek a város kultúrájához.- A mai nap arról szólt, hogy 1552 és Gárdonyi Géza üzene­tét átadhattuk a gyermekek­nek. Akik ezt az öt próbából álló játékot teljesítették, azok megismerkedhettek a regény­nyel, végigjárták a kiállításo­kat, meghatározott feladatokat teljesítve. Az íjászaton túl kicsit kémkedniük is kellett, az Ost­romnapló egy részletét is olvas­hatták a játékos feladatok kö­zött - mesélte lapunknak Sza- lainé Király Júlia. Az immár felavatott vitézek a titkos alagúton át közelítették meg a Várműhelyt, ahol nem­csak bábelőadást tekinthettek meg az udvaron, de maguk is készíthettek bábokat. Délután a Gárdonyi Géza Em­lékház feldíszített udvarán már az ünnepé volt a főszerep. El­sőként Berecz Mátyás igazgató köszöntötte a résztvevőket.- Törekednünk kell arra, hogy méltóak legyünk ehhez a nagy életműhöz - hangsúlyoz­ta a direktor. Szalainé Király Júlia a torta felvágása előtt még A bor című színdarab keletke­zésének történetét is elmesél­te, majd felolvasta a vele azonos című novellát. Két tortát is ké­szítettek, mindkettőn Gárdonyi Géza szerepelt. J. H. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents