Heves Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-07 / 158. szám

2016. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK ATenki Lovasudvarban pihenhetett egy napot a két vándor: Chemez Far­kas (feketében) és Bencze István, de szerdán újra útra keltek Jászkísér felé, A felvételen Csinos látható középen Elindult a Selyemút lóháton történelmi lovasexpedíció, amelynek résztvevői Bencze István és Chemez Farkas. A mintegy három hónapos lovas túra a Magyarország - Szer­bia - Bulgária - Törökország - Fekete-tenger - Grúzia - Azer­bajdzsán útvonalon halad, a végállomása Baku. Céljuk Ma­gyarország, valamint az érin­tett országok kultúráját és tu­risztikai értékeit népszerűsíte­ni az eurázsiai térségben. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu Ó5ZAJLA, TENK, KAZAHSZTÁN Szerdán még éppen Tenken pi­hent meg egy kis időre a két ván­dor, mivel az egyik lovukat, Lá­zadót patkoltatni kellett. Mint megtudtuk: a móri Pacher Gyu­la által tenyésztett ló nem vélet­lenül kapta ezt a nevet. Két hó­nappal ezelőtt még nem volt be­törve, az utazók szelídítik, mióta náluk van.- Három csodás állattal vá­gunk neki az útnak. Pista pari­pája, Csinos már 20 éves, de na­gyon jó fizikai állapotban van. Il­letve én ülöm meg felválta Shaki- rát és Lázadót. Nagyszerű lovak. Az egyikük már korábban is ve­lünk tartott, akkor a Kárpát-me­dencét kerültük meg, az 350Ö kilométer volt. 2010-ben és 2013- ban már voltunk lovas zarán­doklaton Csíksomlyón, de volt még egy pár közös utunk - árul­ta el lapunk érdeklődésére Che­mez Farkas. A két vándor - Bencze István és Farkas - 1998-ban találko­zott először, egy birkózással kez­dődött kapcsolatuk. Aztán Ist­ván megszólította Farkast: „hé, harcos, nem akarsz megtanul­ni lovagolni?” És, hát, hogy, hogy nem: akart. Innen számítható barátságuk és azóta elválasztha­tatlanok. Mindketten felnőtt fej­jel sajátították el a lovaglás csín- ját-bínját, de azt vallják: nem kel­lett nagyon tanulni, mert ez a tu­dás benne van a génjeinkben, csak felszínre kell hozni. A Selyemút lóháton történelmi lovas expedíció hétfőn Ó-Szaj- láról indult, noha egyikük sem környékbeli. Farkas biatorbá- gyi, István Budán lakik család­jával. A kiindulópont nem más miatt esett erre a kis észak-heve­si falura, hanem azért, mert a le­genda szerint - mint mondták - ott található Attila sírja. Egy ko­rábbi expedíciójuk alkalmával 2009-ben - amely az Aranyem­bertől Attiláig címet viselte - Ka­zahsztánból indultak és ez volt a megérkezési hely, és azóta na­gyon szívesen fogadják őket a he­vesi településen. A két lovasnak és a három ló­nak természetesen kísérője is van, méghozzá Czakó László személyében, aki intézi a társa­ság ügyes-bajos dolgait az ex­pedíció során. Egy személyautó­val vigyázza útjukat. A „Selyem­út lóháton történelmi lovas expe­díció” július 4-én indult útjára, amit a Nemzeti Kulturális Alap is támogat. Az utat szervező Ben­cze István három szakaszra osz­totta a majd’ 15 ezer kilométeres utat: az első szakaszt idén teszik meg az ó-szajlai Atilla kurgántól, Azerbajdzsán fővárosáig, Baku­ig. Az expedíció áthalad Szerbi­án, Bulgárián, érinti Törökorszá­got és a Fekete-tengert hajóval át­szelve, ismét lóháton, végig halad Grúzián és Azerbajdzsánon. Na­pi szinten 50-60 kilométert tesz­nek meg.- Ha mindent leszervez­nénk, akkor nem is lenne érde­mes elindulnunk - mondta Ben­cze István, mikor arról kérdez­zük, mennyire tervezték meg az expedíciót. - Arra is kíván­csiak vagyunk, hogyha meglát­nak bennünket az emberek, ak­kor hogyan reagálnak, támogat- nak-e minket. De azt kell mond­jam, az előzetes tapasztalataink­ból is kiindulva, hogy az embe­rek inkább jók, és ettől gyönyörű ez az egész. Nincsenek leszerve­zett fekvőhelyeink, ahol ér min­ket az éjszaka ott megállunk, va­lódi vándorok vagyunk, akik kí­váncsiak a világra és népszerűsí­teni szeretnék kultúrájukat, ha­zájuk turisztikai értékeit - össze­gezte az expedíció főszervezője. Két év múlva már Dél-Koreában A lovasexpedíció második sza­kasza 2017-ben 5 hónapon keresztül halad majd tovább, az ősi selyemút déli vonalát követve. Türkmenisztánon, Üz- begisztánon keresztül eljutva Kazahsztánig, ahol ünnepélyes keretek között megérkeznek a lovasok Asztanába, a kazah fővárosban, ahol már javában tart majd az Expo 2017, a Jövő Energiája elnevezésű és témá­jú világkiállítás. A harmadik szakaszt már 2018-ban teszik meg 5 hónapon át. Mongólián és Kínán áthaladva, Dél-Koreá- ig szeretnének a hagyományos viseletbe öltözött vándorok el­jutni. Remélik, hogy misszió­juk idén eredményesen foly­tatódik, és elősegítheti a Se­lyemút népeinek közeledését és egymás kultúrájának jobb megismerését. MEGYEI KORKÉP ■ Egyetemünnep Porcsin Zsolt zsolt.porcsin@mediaworks.hu r sí v JTi A z egyetemmé válást ünnepük ma és holnap Egerben. Nívós rendezvénysorozattal adnak rangot a vitathatatlanul törté­nelmi jelentőségű eseménynek. Kihallatszanak-e majd az ünnep hangjai a Líceum falai közül? Elérnek-e azokhoz, akiknek hallaniuk kellene? Tudja-e mindenki, hogy mi a dolga, s teszi is? Az országnak ez a régiója rég megérdemelte volna már, hogy erős universitast segítsen ide, aki megteheti. Kaphasson meg minden lehetséges támogatást a tudomány és az oktatás eme végvára, hogy elismert tudós professzorok taníthassanak-ne­velhessenek érdemes ifja­Engedjék előre a professzorokat és a hallgatókat. kát okosságra és tisztesség­re. Legyen büszke az Eszter- házy Károly Egyetem négy campusának négy városa, és tegyen is azért, hogy egyre büszkébb lehessen egyetemére! Tekintsen a régió minden ki- sebb-nagyobb települése, sőt családja úgy erre az egyetemre, mint a jövő egyik biztosítékára, gyermekeik lehetőségére, és követeljék is meg, hogy az legyen: egyre magasabb színvona­lat kínáló lehetőség és biztosíték! A fiataloknak. Nem másnak. Az universitas nem lehet kisszerű és önös érdekek pecsenye­sütőhelye a magukat hatalmasoknak gondolok számára sem. Ők legfeljebb a pillanat emberei lehetnek, amikor százévekre tekintünk vissza és százéveket remélünk előre ebben az egye­temi történetben. A politika elvégezte a dolgát, amikor egyetemmé emelte a fő­iskolákat, s eleget tesz kötelességének, amikor újabb és újabb forrásokhoz juttatja az universitast a minél magasabb színvo­nalú oktatás érdekében. A politika most lépjen hátra, az egye­tem kapujában engedje előre a professzorokat, sőt a hallgató­kat is. Aztán beléphet utánuk, de csak nézelődni, az ünnep­ben osztozni! Mit kérdezzünk Habis Lászlótól? HEVES MEGYE Kérdeztek, most szavazzanak is! Nemrégiben arra kértük önöket, hogy ír­ják meg: mit kérdeznének meg Eger polgármesterétől. A HEOL. HU oldalunkon lévő Mi legyen az újság? című cikkünkben ta­lálható modulra szép számmal érkeztek a kérdések. Ezek kö­zül tízet most szavazásra bo­csátottunk, s ezúttal azt sze­retnénk, ha ismét részt venné­nek a hazánkban eddig egye­dülálló kísérletben, és megsza­vaznák, melyik kérdés legyen a befutó. Ezt követően a három legnépszerűbbre mi válaszokat kérünk Eger polgármesterétől, Habis Lászlótól. S hogy mi érdekli önöket? Van, aki arra kíváncsi, hol tart az Egert elkerülő út megvalósí­tása, más azt kérdezi, hogy tud-e valamit tenni a megyeszékhely vezetése az ellen, hogy a piacon itt a legmagasabbak az árak a környező nagyvárosokhoz ké­pest, illetve azt, hogy miért nem hasznosítják a felnémeti ipari parkot, miért nem lehet odacsá­bítani cégeket. Volt olyan, aki az­iránt érdeklődött, hogy a polgár- mester Eger melyik részén élne szívesen és miért, illetve ha len­ne még kiskorú gyermeke, ak­kor azt melyik óvodába, iskolába íratná be. Azt is megkérdezték, hogy indul-e a város vezetője a következő önkormányzati vá­lasztásokon, ha esetleg nem, ak­kor kit látna szívesen a polgár- mesteri székben. Egyik olvasón­kat az érdekelte, hogy milyen fej­lesztés várható a Lajosvárosban. Mást azt szeretné tudni, hogy mi lesz a sorsa a parkolásból a tava­lyi évben befolyt pénznek, egy­általán mekkora összegről van szó, ihletve, hogy mikor teszik rendbe a Kisvölgy híd mehetti gazos területet. Tekintse meg a többi érde­kes kérdést is a HE0L.HU olda­lunkon, és voksoljon! Szavazni július 13-án éjfélig lehet. A kér­dések mellett kampányolni, is­merősöket szavazásra buzdíta­ni ér! M. Z. Tanárok, diákok, szülők demonstráltak szerdán a Dobó téren az egri Kéri jövőjéért, vezetőváltásért „A politika megbélyegezte a volt igazgatóhelyettest” EGER - Félek, soha ennyire még nem féltem, de nem félek félni, mert az iskoláért folytatott küz­delemben csak a félelmeinket veszíthetjük, s egy jobb iskola, a gyermekeink jövője a tét - ezek­kel a mondatokkal zárta beszé­dét szerda délután a Dobó téren Hadházi Róbertné, az egri Kéri volt igazgatóhelyettese. Mintegy százötven-kétszáz, többségében fehér pólót viselő ember azért gyűlt össze a me­gyeszékhely főterén szerdán, mert nemrégiben nemcsak, hogy eredménytelenül zárult a középiskola tagintézmény-ve­zetői pályázata, de a régi, már nyugdíjas igazgató megbízatá­sát további egy évre meghosz­szabbította a fenntartó. Az egye­dül érvényesen, ám mint utóbb kiderült eredménytelenül pá­lyázó Hadháziné mellett áltak ki a térre kollégái, tanítványai.- Azzal, hogy még csak meg sem indokolták, miért volt ered­ménytelen Hadháziné, a taná­ri kar elsöprő többsége által tá­mogatott pályázata, a tantestü­letet, a diákok, a szülők vélemé­nyét vették semmibe. Sajnos ez az igazságtalanság nem egyedi eset ma az országban. Ezt már Pilcz Olivér, a Tanítanék Moz­galom képviselője tette hozzá az egri megmozduláson. Ugyan­itt Törley Katalin, szintén a Ta­nítanék szervezőjeként úgy fo­galmazott: az egri iskola vezetői Pukli István és Pilcz Olivér (háttérben) is szólt a demonstrálókhoz Képgaléria heol.hu pályázatának eredménytelen­né nyilvánításával a kormány nem akar mást, mint haladékot, hogy megfelelő kádert találjon a feladatra.- A mai politika megbélye­gezte Hadházi Róbertnét azért, mert tavasszal kockás inget hú­zott, hogy felhívja a figyelmet mai magyar oktatás problémái­ra. Ma bűnnek számít, ha valaki a megoldandó problémákat fel­veti - mutatott rá Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gim­názium igazgatója, aki szintén a demonstráció szónoka volt. A fehér pólós tanárok meg­mozdulásán egy volt és jelenle­gi diák, a szülői munkaközös­ség képviselője is szólt az egy­begyűltekhez. Arról beszéltek, miért elviselhetetlen az a lég­kör, mely jelenleg az Egri Szak­képzési Centrum Kereskedel­mi, Vendéglátóipari és Mező- gazdasági Szakközépiskolá­ban uralkodik. Szavaik szerint a feszültség és a szorongás ha­tározza meg a hétköznapjai­kat, Változást szeretnének, ezért aláírást is gyűjtöttek a té­ren, hogy ne maradhasson to­vábbi egy évig a régi igazgató, Prof. dr. Vasas Joachim az in­tézmény élén. A rendezvény végén a diákok egy koszorút helyeztek el Dobó István szobrán. Ezen az olvasha­tó: MG: élt 103 évet, Kéri élt 37 évet. G. R. Selytpitra^kjitiel pplilFl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents