Heves Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-06 / 157. szám
0 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚLIUS 6., SZERDA Rövídebb távon is keresik az egri épület felújításának lehetőségeit Nincs napirenden a piac eladása A város tervei között szerepel a Katona téri piacot övező közterület tudatos, közösségi alapú fejlesztése jlgS^SS „Mi lesz valójában a Katona téri piaccal, tényleg szálloda épül a helyére, és a Kisasszony piac venné át a helyét? A városé még egyáltalán?” Olvasónk kérdéseinek jártunk utána. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu EGER A téma feldolgozásakor tájékozódtunk „piacügyben”, rögtön eló'ször a Katona téren. Megtudtuk: jelentős eltérés van az árusítás szempontjából a tekintetben, hogy van aki bérli, másnak a tulajdonában van az árusítóhely. Ez utóbbiak fülkeszerűen kialakított eladóhelyek, inkább kis üzlethelyiségek és bent találhatóak a csarnokban, ahol természetesen bérelhető placcok is vannak. A csarnokon kívüli asztalok egyikénél Hegedűs Zoltán tiszafüredi őstermelővel váltottunk szót, aki szerint tetemes összeget, havi hetvenezret fizet bérleti díjként. Míg a kinti árusok a magas bérleti összegre panaszkodnak, az üzlettulajdonos „bentiek” azt nehezményezik, hogy az „utcaiak” elviszik előlük a vevőket. De ez már más, és évtizedes történet.... A városban egyébként a Katona térin kívül a „Csebokszá- riban”, azaz a Felsővárosban működik még - méreteit tekintve igen kicsi - „alpiac”, valamint a Kisasszony úton van egy csak hétvégeken nyitva tartó piac, ami azonban inkább használttermék-elárusítóhely- nek tekinthető. Ezt a kategóriát is figyelembe véve a megye- székhelyen szóba jöhet még a Működtet, támogat, ellenőriz... Magyarok Vására, illetve a Régiségvásár. Egyik az Érsekkertben, utóbbi a bazilika körül várja a piacozókat. A Katona téri Piaccsarnokra vonatkozó, az esetleges értékesítéssel, a létesítmény áthelyezésével kapcsolatos kérdésünkre az önkormányzat médiareferense, Zentai László határozott választ adott. Szavai szerint a Piaccsarnok eladása Társasház közös képviselővel A Piaccsarnok Eger belvárosában, jól megközelíthető helyen, a Katona István téren található. A Piaccsarnok napi élelmiszer-, zöldség-, gyümölcs- és virágpiacként üzemel, helyet adva hús, baromfi, hal, pékáru, sütemény, édesség, savanyúság, gyógynövény, büfé, tejtermék és vegyes üzleteknek is. A Piaccsarnok előtti teret idénynek megfelelően palánta-, virág-, vetőmag-, oltvány-, zöldség-gyümölcs, dé- ligyümölcs-árusítás színesíti. Az önkormányzat tulajdona az asztali árus terület, a belső szabad elárusítóasztalokon őstermelők és kereskedők kínálják zöldség, gyümölcs, méz, erdei és termesztett gomba, tojás, tészta, savanyúság, hús, tejtermék portékáikat. Ez az önkormányzati tulajdon meghaladja a piaccsarnok területének felét, az üzlethelyiségekazonban szinte kivétel nélkül magánvállalkozások tulajdonában vannak. A Piaccsarnok így társasházi formában működik, az épület fenntartásáról, korszerűsítéséről a tulajdonosok közösen döntenek. Az EVAT Zrt. kettős szerepet tölt be: az ön- kormányzati tulajdonosi funkciókat az EVAT látja el megbízás alapján, a cég üzemelteti a piacot, másfelől társasházi döntés szerint az EVAT a „közös képviselő” is. Hegedűs Zoltán a bérleti díjat sokallja nincsen napirenden, sem olyan terv nincs, sem olyan érvek nem fogalmazódtak meg, amelyek megalapozhatnák a piac megszüntetését vagy az épület értékesítését. Ellenkezőleg...- A csarnok közvetlen környékét már rövidebb távon is fejlesztjük, és keressük a piacépület felújításának lehetőségeit is. Amikor a feltáró-előkészí- tő munka elején bejárást tartottunk a belváros érintett részein, a piacon már hallani lehetett egyes árusok beszélgetését: „biztosan azért nézik a csarnokot, mert el akarják adni”. Ezek a szóbeszédek mindig könnyen terjednek, de a valóság az, hogy a bejárást azért tartottuk, hogy a fejlesztendő ingatlanok megvizsgálása után a teljes kép ismeretében születhessen javaslat arról, mely beruházásokat kezeljük prioritásként, és mely terveinkre tekintsünk középvagy hosszabb távú célként. Őszintén szólva: az eladásról szóló városi legendák és kombinációs elméletek egy kissé meg- mosolyogtatóak - fogalmazott. A médiareferens szerint egy 55 ezres megyeszékhelyen, amely térségi közszolgáltatási központ, iskolaváros és egyetemváros, a lakossági szükséglet eleve indokolja legalább egy ilyen piac működtetését, s ezt a feladatot az önkormányzat magára vállalja az EVAT Zrt.-n keresztül.- Vizsgáljuk további őstermelői piacok kialakításának lehetőségét is, hiszen szeretnénk Egerben városrészi alközpontokat fejleszteni, melyek kiváló helyszínt kínálnának erre. Hasonló gondolat mentén igyekszünk a belvárosi tereken elhelyezett faházakkal is lehetőséget adni elsősorban a helyi termelőknek, a helyi termékek piacra jutásának - fogalmazott Zentai László, aki kifejtette: vizsgálják a piaccsarnok és környékének fejlesztési lehetőségeit, ugyanakkor látni kell, hogy a város teljes területén össze kell hangolniuk A jogszabály rögzíti, hogy mely területen, mikor, milyen árut kínálhatnak a kereskedők, az őstermelők. Az asztalok és elárusítóhelyek díjairól pedig szabályzat rendelkezik, amelyet az üzemeltető évente felülvizsgál. Az önkormányzat tulajdonát (üzletek, őstermelői asztalok, Katona téri elárusítórész) az EVAT Zrt. üzemelteti. A hatóságok rendszeresen ellenőrzést végeznek a kereskedőknél, ellenőrzik az áru útját, minőségét. A kereskedők az árakat saját maguk alakítják. Az ön- kormányzat a piac működéséhez havonta több mint egymillió forint költségvetési támogatást nyújt. Hat mondat a piac történetéről Az egri Katona téri Piaccsarnok építése harminchárom évvel ezelőtt. 1983-ban kezdődött meg, a korábbi piaci épület elbontását követően. Az új egri piac épületét szakmai díjjal is elismerték később, annak idején pedig országos figyelem övezte. A vásárcsarnok beruházásának koordinálását az Egri Városi Tanács végezte. E feladatra az egykori tanács építőközösséget hozott létre. A beruházás költségét a városi tanácson kívül már magánszemélyek és vállalatok is finanszírozták. A Piaccsarnok 31 éve. 1985-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Bent a tulajdonosok és nem a bérlők vannak többségben Olvasóink kérték Az egri Katona téri piacról szóló írásunk azért született meg, mert olvasóink kérték, hogy foglalkozzunk a témával. Az olvasói igények jelzésére módot ad a Heol.hu portálon elérhető lehetőség, ahol a beérkezett témajavaslatokat megszavaztatjuk olvasóinkkal: a legtöbb voks az első körben arra érkezett, hogy Mi lesz valójában a Katona téri piaccal, tényleg szálloda épül a helyére és a Kisasszony piac venné át a helyét? Következő körben a Miért lehet éjfél után is hangos zenével nyitva tartani a belvárosi szórakozóhelyeket Egerben hétköznap is? kérdés kapta a legtöbb voksot, így hamarosan ennek járunk utána. Továbbra is várjuk kérdéseiket a Heol.hu oldalon! a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program és a kiírás előtt álló vagy már megjelent, több pályázati program által kínált lehetőségeket. Egyes pályázatok benyújtása mellett ez a munka jelenleg is zajlik még.- A célunk az, hogy Eger a lehető legjobban kihasználhassa ezt a soha vissza nem térő alkalmat, és a legfontosabb munkákat elvégezhessük. Ha lehetőségünk lesz a csarnok felújítására, megtesszük, ha nem, akkor tovább keressük azokat a közvetlen brüsszeli forrású pályázatokat, melyek révén fejleszthető, felújítható lehet a csarnok. A tulajdoni viszonyok és egyéb tényezők miatt korántsem jöhet szóba minden „pályázati ablak” - hangsúlyozta a médiareferens. Tájékoztatása szerint elindult az önkormányzat gesztorságával egy olyan munka, amely „közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)” névre hallgat. Ebben olyan, civil közösségi alapon irányított . projektek megvalósítását célozzák meg, amelyek összekapcsol1 ják a kulturális és gazdaságfejlesztési ötleteket, igényeket.- A közgyűlés felhatalmazása alapján benyújtottuk a regisztrációnkat, létrejött a helyi akciócsoport, az irányító hatóság pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik szakmai szerve. Az elképzeléseink között szerepel a Katona téri piacot övező közterület tudatos, közösségi alapú fejlesztése, att- raktivitásának növelése. Példaként említhetem, hogy a helyi termékeket, például gyógynövény- és fűszerkeverékeket, sajtokat, mézet, füstölt termékeket előállítók, vagy éppen a népi iparművészeti termékeket alkotó helyi gazdasági szereplők számára adnánk lehetőséget egy olyan közösségi téren, ahol magától értetődő a találkozás az igényes fogyasztókkal. Ebben benne van a helyi és környékbeli hagyományok ápolása és a gazdasági lehetőség is - mondta Zentai László médiareferens. Azzal a kérdésünkkel, hogy történt-e egyáltalán befektetői megkeresés a piac megvásárlása céljából, a közös képviselő Evat Zrt.-hez is fordultunk. Válaszuk szerint semmiféle megkeresést nem történt.
