Heves Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-01 / 153. szám
g ZÖLDÖVEZET 2016. JÚLIUS I, PÉNTEK HÍREK I Tájékozódhatnak a csillagokból FELSOTARKÁNY Éjszakai tan- ösvénybejárást és csillagászati bemutatót tartanak július 9-én, szombaton, este 9 órától a felsőtárkányi Bábakalács Erdei Iskolában. Telefon, GPS és egyéb eszközök híján a csillagok állásából tudtak maguknak utat találni egykor az emberek a sötét éjszakában. Izgalmas séta a sötét, holdfényes erdőben, és távcsöves megfigyelés, bemutatóval várja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az érdeklődőket. Megfelelő időjárás esetén a Jupitert, több galaxist, gömb- és nyílthalmazt, illetve kettőscsillagot fognak megfigyelni. M. A. Növényfelismerő túra is lesz FELSOTARKÁNY Július 2-án Növényfelismerő túrát tartanak, reggel 9 és 12 óra között, amikor a felsőtárkányi Hotel Táltos előtti parkolónál lesz a gyülekező. A „Milyen növény ez?" tematikus napon egy botanikai sétára hívják az érdeklődőket. A Bükk növénytakarójának fajgazdagságát, növénytársulásainak sokféleségét számos tényező alakította, amelyben elsősorban a hegység geomorfológiai, klimatikus, alap- kőzeti és talajtani viszonyai játszottak meghatározó szerepet. A Vár-hegyi tanösvény mentén a cseres tölgyes és gyertyános tölgyes jellemző növényeinek legfontosabb határozóbélyegeit ismerhetik meg az érdeklődők. M.A. Az idén is volt túra manótábor HEVES MEGYE Idén is megrendezte „túramanó táborát” a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. A program minden reggel Egerből indult és délután ugyanitt végződött. A napokat többnyire Felső- tárkányban és környékén tölthették a gyerekek. M. A. Horkai Zoltán állatkoordinátorral találkozhattak Farkasember Egerben Eloszlatnak a tévhiteket A bükki farkasok megtelepedéséről tavaly számolhatott be a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, amely szakembereik többéves munkája eredményeként dokumentálhatta szaporodásukat. A farkasok visz- szatelepülése egész Európában természetes folyamat. Az ökológiai rendszer teljessége. fenntarthatósága számára kulcsfontosságú nagyragadozókkal kapcsolatosan számos a dolgok is, amelyek egy forgatáson adódhatnak, amit emberek idéznek elő, és ezzel befolyásolhatják az állatok viselkedését. Például a szállító ketrecre ki van írva, hogy benyúlni, az állatokat etetni tilos. Mégis benyúlnak. Erre felkészülünk, egyszerűen nem hagyjuk egyedül az állatokat. Azt tudom, ha a farkast odaviszem tévhit él a természettől eltávolodott társadalomban, de még a rendszeresen túrázó vagy va dászó emberek között is. Ezért az igazgatóság fontosnak tartja, hogy a farkasok álláspontját hatékonyan közvetítsék személyes élmenyek útján és a médián keresztül is. Ennek köszönhetően találkozhattak az érdeklődők a Kaláka Fesztiválon Horkai Zoltánnal és farkasaival. a forgatásra, akkor az engem nem fog megtámadni, mert mielőtt megérkezünk, fizikailag, szellemileg és lelkileg is felkészítem. Horkai Zoltán amióta az eszét tudja, farkast akart magának, de szülei nem nagyon támogatták az ötletet. Miután befejezte a tanulmányait - Ausztráliában és Amerikában vendéglátó iskolát végzett -, úgy alakult, hogy egyedül élhetett - egy farkassal. A farkaskölyök arról a gödöllői telepről került hozzá, ahol most ő lakik. Annak idején Kosa József, a telep vezetője összegyűjtött 22 medvét, farkasokat meg 117 kutyát. A „World Society for the Protection of Animals” alapította a medvekésőbb a farkasmenhelyet Veresegyházon. Zoltánt felkérték a farkasmen hely vezetésére, majd megbízták, hogy rendezze a Gödöllőn maradt állatok sorsát is, ahová időközben vemhes farkasok is érkeztek. A kölyköket nem altatták el, hanem felnevelték. Akkoriban kezdett el az állatokkal filmben szerepelni, először természet-, majd játék- és reklámfilmekben. Horkai Zoltán állatai már több mint 100 filmben játszottak. Többek között a Boszorkányvadászatban, a Hollóban, az Eragonban, a Hellboy 2-ben -, ahol 100 macskát kellett szerepeltetnie. Gyakran vesznek részt állatvédelmi, ismeretterjesztési, illetve jótékonysági rendezvényeken is. Távlati céljaik között szerepel egy oktató állatpark kialakítása, illetve trénerek képzése. A Horkai Zoltán életét bemutató filmsorozatot egyébként nagy sikerrel vetítik a világ minden részén, így hazánkban is. Horkai Zoltán világhírű filmes állatkoordinátor - aki tart „néhány” állatot: 28 farkast, hét kutyát, hatvan vaddisznót, negyven gímszarvast, négy lovat, három barnamedvét, egy hiúzt, egy rókát és egy mosómedvét - látogatott el Egerbe a múlt héten. Mellik Alexandra alexandra.mellik@mediaworks.hu EGER Horkai Zoltán és farkasai jártak a megyeszékhelyen június 25-én, szombaton a Kaláka Fesztiválon. A védnöki program segítette a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tevékenységének bemutatását, amelyben évről évre olyan ismert közéleti személyiségeket, művészeket kérnek fel, akik hivatásukkal és személyiségükkel felvállalják a természetvédelem ügyének képviseletét. Ez alkalommal Horkai Zoltán, a nemzetközi filmipar elismert állatkoordinátora segítségével hívj- ták fel a figyelmet a természet önszabályozó képességét megtestesítő nagyragadozókra. A filmiparban „Farkasem- ber”-ként tisztelt tréner állatkoordinációs központjában nevelt állataival nemzetközi hírnevet szerzett, medvéi, farkasai, szarvasai, vaddisznói már számos hazai, európai és hollywoodi filmben szerepeltek.- Többen azt hiszik, hogy számomra csak az állatok léteznek - nyilatkozta Horkai Zoltán a filmkultura.hu-nak. - Pedig ez nem így van. Azt pontosan tudom, hogy tőlük mire számíthatok, mert ők kiszámíthatók, az emberek viszont nem. Kiszámíthatatlanok azok Ha június, akkor gólya roadshow Hevesben is HEVES MEGYE Nyilvánosan gyűrűztek gólyákat az elmúlt hetekben, amikor a folyamatot minden érdeklődő megtekinthette. Hiszen, ha június, akkor gólya roadshow. Minden év júniusának közepén az Magyar Madártani Egyesület munkatársai felkeresik a fehér gólyák fészkeit, hogy meggyűrűzzék a fiókákat. Felnémeten, a Tárkányi út- Egri út kereszteződésében, a villanyoszlopon található az egyetlen egri gólyafészek, amelyben idén három fiókát gyűrűztek meg. A Magyar Madártani Egyesület Bükki Helyi Csoport és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett nyilvános fehér gólya gyűrűzésen minden érdeklődő részt vehetett. A gyűrűzések öt helyszínen zajlottak, Miskolcon, Egerben, Egerszóláton, Mezőcsáton és Mezőkövesden. A fészekhez érkezve egy darus kocsi vette fel a megfelelő pozíciót, majd a gyűrűző és egy-két segítője beszállt a daru gémjének végén levő kosárba, amely felemelte őket a fészekhez, ahol megtörtént a fiókák jelölése. Annak érdekében, hogy az érdeklődők is személyes kontaktusba kerülhessenek a gólyákkal, néhány fészkeknél egy-egy fiókát le is hoztak, ahol mindenki megcsodálhatta, megsimogathatta a fehér tollas madarakat. Ahol ez biztonságosan megtehető, egy-egy fészeknél az átlagos 15-20 percnél hosszabb időre is megálltak, hogy több fordulóban minden vendéget, gyerekeket és felnőtteket egyaránt felvihessenek a daru kosarában a fészekhez. M. A. Gyűrűt kaptak Az erdő bonyolult rendszer, pontos működése a legtöbb hétköznapi ember számára érthetetlen Fákról lehulló magokból nő a következő generáció HEVES MEGYE Az erdő bonyolult rendszer, pontos működése a legtöbb embernek érthetetlen - fogalmaz Kovács Krisztián, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság erdészeti osztályvezetője a bnpi. hu-n. Hozzátette: kevesen vannak - az erdő tulajdonosait is beleértve - akik számára világos, hogy mit miért kell, vagy lehet az erdőben csinálni. Kovács Krisztián elmondta, az erdővel való gazdálkodás szabályai különböznek a mezőgazdaság egyéb ágazataitól, a gyümölcs-, a gyep-, vagy a szántóföldi gazdálkodástól.- Az erdőben nem évente ültetünk és aratunk, hanem jellemzően 100 évente - nyilatkozta az osztályvezető. - Az erdőben többnyire nem mi ültetünk, hanem az idős fákról lehulló magok biztosítják a következő generációt. Az erdőt nem tudjuk öntözni, s nehezebb védekezni a károsítok ellen. Az.erdőt nem vághatjuk ki és nem ültethetünk helyette gyümölcsöst, vagy vethetünk búzát. Az erdővel a tulajdonosa nem csak saját belátása szerint gazdálkodhat, hanem a gazdálkodása során figyelembe kell vennie erdészeti szakmai érveket is, valamint természetvédelmi, illetve közjóléti szempontokat is. Ezek alapján pedig 10 évre előre megtervezik az egy-egy erdőben végezhető beavatkozásokat, amitől a 10 év során csak nagyon indoBárki bepillanthat az erdőtervezés ismeretlen világába költ esetben, külön kérelemre lehet eltérni. Ezt nevezik erdőtervezésnek. Kovács Krisztián hozzátette: az elmúlt évtizedek gyakorlata szerint a védett erdőkben is ugyanolyan gazdálkodás folyik, mint a gazdasági erdőkben, azzal a különbséggel, hogy eseti jelleggel, megfelelő indoklással ez korlátozható. A védett erdőkben végzett munkák célja azonban elsősorban a természeti állapotok javítása kell, hogy legyen. Gazdálkodás ezért ezekben az erdőkben csak olyan módon és mértékben lenne végezhető, hogy az ezt a célt - a természetvédelmet - ne veszélyeztethesse.- A gazdasági erdőkben folytatott gazdálkodás alkalmazása a védett erdőterületeken nem biztosítja a természet védelmét - jegyezte meg. - Ezért az erdőtervezések során a természetvédelem olyan módszerek általános alkalmazását, előírását javasolja, amelyek egybefüggően sokkal kisebb területekről teszik lehetővé a fák kitermelését. Ezáltal minimalizálható a gazdálkodás erdőkre gyakorolt hatása, amelyekben a gazdálkodással nem érinthető területek olyan idős erdők létrehozását jelentik, amelyek biztosítják a zárt erdőkhöz kötődő fajok hosszú távú fennmaradását és vándorlásának lehetőségét. M. A. ■K
