Heves Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-22 / 171. szám

4 NYUGDÍJBAN 2016. JÚLIUS 22., PÉNTEK Sánta Gyula: A szervezetek együttműködése legyen a jellemző! Tucatnyi év a Naplementében Foci a sípmesterek felől Nem csak a síp volt a meghatározó: Sánta Gyula a bélapátfalvi, 2004-es tekeverseny vándorkupájával Az élet dolgos oldalán A külföldi munka „nyugdíjalap” lehet HEVES MEGYE Az életpályánk során könnyen előfordulhat, mi több, napjainkban egyre gyako­ribbá válik, hogy hosszabb-rö- videbb ideig külföldön végzünk munkát. Ennek a ténynek ko­moly jelentősége van a szin­tén az egész életpályát felölelő nyugdíjjogosultság szempont­jából. A kérdést érintő jogsza­bályokról röviden elmondható: a más országban történő mun­kavégzés figyelembevételére kétoldalú szociálpolitikai, szo­ciális biztonsági tárgyú nem­zetközi egyezmények, illetve az Európai Unió szociális biz­tonsági koordinációs szabályai adhatnak válaszokat, illetőleg nyújtanak megoldást. Molnárné dr. Balogh Márta munkajogász szerint a fentiek­ből következik viszont, hogy az úgynevezett harmadik ország­ban végzett munka esetén ilyen lehetőség nem merül fel. Példá­val élve: egy magyar munkavál­laló mondjuk az USA-ban ledol­gozott tizenhat évet követően eléri a magyar nyugdíjkorhatá­rát, és eddig az időpontig kin­ti munkaviszonyán kívül csak hat év Magyarországon szer­zett szolgálati idővel rendelke­zik, nem lesz jogosult öregségi nyugdíjra. Ennek oka, hogy az öregségi nyugdíjhoz legalább húsz év, a résznyugdíjhoz ti­zenöt év szolgálati idő szüksé­ges. Jelenleg nincs olyan nem­zetközi jogintézmény, amely a két országban szerzett szolgá­lati idők összeszámítását lehe­tővé tenné. Általánosságban azt le­het mondani, hogy az öregsé­gi nyugdíj jogosultsághoz az országonként meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár betöl­tése mellett meghatározott mér­tékű jogosultsági idő és esetle­ges egyéb feltételek is szüksé­gesek. Ilyen például a magyar nyugdíjszabályok szerint a biz­tosítási jogviszony hiánya, az­az a munkaviszony megszün­tetése. Annak eldöntése egyébként, hogy a nyugellátáshoz csak munkavégzéssel szerzett szol­gálati idő vagy pusztán hely- benlakási idő, illetve egyéb idő­szakok - felsőfokú tanulmá­nyok, gyermeknevelési idő - is figyelembe vehetők, minden or­szág saját jogkörében történik. cita: Á résznyugdíjhoz tizenöt év szolgálati idő szükséges. A Nyugdíjas Klubok és Idő­sek „Életet az éveknek“ Or­szágos Szövetségének al- elnökével, a hatvani Sán­ta Gyulával arról beszélget­tünk, hogy miként telnek egy olyan ember napjai, aki a jól megérdemelt pihenés helyett is a munkát, az idős­klubok, egyesületek tevé­kenységének a szervezését választotta. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE Ötödik esztende­je tevékenykedik már egy or­szágos nyugdíjas szervezet, a 26 éve megalakult Nyugdí­jas Klubok és Idősek „Életet az éveknek“ Országos Szövet­ség alelnökeként Sánta Gyu­la. Mint elárulja, nagy szerve­zet az övék, közel 1200 tagszer­vezettel. Megyei csoportjaik is vannak, egyebek között Heves- bert is működik egy, aminek 9 éve elnöke a most 72 esztendős nyugdíjas.- Az elmondottak mellett van Hatvanban egy Naplemen­te Nyugdíjas Klub is, most már huszonkilencedik éve műkö­dik. Ennek a klubnak tizen­egyedik éve vagyok a vezetője. Nyugdíjban pedig - a hetven- kettedik életévem felé haladva - 12 éve vagyok - árulta el a Hír­lap érdeklődésére Sánta Gyula, aki ezeknek a szervezeteknek a működéséről elmondta, hogy alapvetően az időskorúaknak igyekeznek segítséget nyújtani a megszaporodott szabadidejük tartalmas eltöltéséhez, ezért ér­telemszerűen szerepel az alap­vető célkitűzéseik között a ha­gyományőrzés, a hagyományok ápolása és továbbadása. Tag- szervezeteik ezen munkálkod­nak rendezvényeiken is. Teszik mindezt úgy, hogy a fiatalokat is igyekeznek bevonni.- Saját klubunkban Hatvan­ban együttműködő partne­rünk például a Vörösmarty té­ri óvoda. Gyereknapon mi me­gyünk hozzájuk, idősek nap­ján, anyák napján ők jönnek, de ugyanilyen kapcsolatot ápolunk az idősotthonokkal is. Konkrétan az én klubom a Szent Erzsébet Idősek Otthoná­val áll ilyen jellegű kapcsolat­ban. Gyakran megyünk hozzá­juk is - fogalmazott az orszá­gos alelnök.- A Volán berkeiben mozog­tam - kezdte Sánta Gyula, amikor az aktív dolgozói kor­szakáról kérdeztük. A hatvani, akkor még AKÖV-nél kezdett. A technikum elvégzése után a városba került gyakorló techni­kusnak. Aztán a Volánnál mű­szaki tiszti tanfolyamra járt. A hatvani Volánnál különböző pozíciókat töltött be: volt mű­szaki részlegvezető, műhely­főnök, művezető, üzemtechni­kus. „Végigjártam ezeket a lét­rákat. Huszonnégy és fél évig voltam a Volánnál. Aztán átke­rültem itt Hatvanban a város­gazdálkodási vállalathoz, ahol üzemfenntartási osztályveze­tőként dolgoztam a cég 92-es megszűnéséig. A társaimmal alapítottunk egy céget, először bétét, utána káeftét, így a ma­gánszektorban töltöttem el to­vábbi 10 esztendőt.” Megtud­tuk, hogy cége kommunális hulladékgyűjtéssel, elhelyezés­sel, szállítással foglalkozott. Hatvan környékén, Lőrinciben, Jászfényszarun és a környező településeken működtek. On­nan ment nyugdíjba. „Játékvezető ellenőrként társa­immal jól tudtuk segíteni a me­gyei fiatalokat” - reagált a síp­mesteri világot firtató kérdé­sünkre az egykori ellenőr. Kér­deztük, dolgozott-e Puhl Sán­dorral. „Ha Sanyi még emlék­szik rá - annak idején emléke­zett, amikor még első alkalom­mal lett a világ legjobb játék­Rákérdeztünk arra is, hogy mivel foglalkozik, amikor a sok szervező munka közepet­te szabadidőhöz jut. Elmondá­sa szerint olvasgat, szereti a verseket. Alapvetően irodalmi vénája van. Nem lehet véletlen, hogy diák korában írogatott is, főként novellát, pályázaton is nyert. A későbbiekben viszont az írással már nem nagyon fog­lalkozott, de az olvasás szerete- te megmaradt.- Világéletemben érdekelt a sport, „nyugdíjas játékveze­tő” vagyok. Ötven évvel ezelőtt tettem le a labdarúgó játékve­zetői vizsgát. Túl sokáig nem működtem, nagyon hamar, 33 éves koromban már ellenőr let­tem - avatott be egy újabb ti­tokba Sánta Gyula, aki faggató­zásunkra azt is elárulta, hogy diákkorában és később fiatal­emberként focizott is.- Magas szintre nem emel­kedtem vele, de'később „kis- pályáztam”, aztán ezen a te­rületen is a szervezésben vál­tam igen aktívvá - tette hoz­zá, elárulva azt is, hogy Hat­vanban működik egy öregfi­úk kispályás bajnokság, an­nak a szervezésével foglalko­zik ma is. Túl ezen, most már több, mint harminc éve megy a négynapos karácsonyi labda­rúgó torna, aminek szintén a szervezője. Természetesen, ha már a focinál tartottunk, tet­tünk egy kis kitérőt: a nemrég zárult Európa-bajnokság kap­csán úgy vélekedett, hogy a já­tékvezetőink különösen, de fo­cisták is kiválóan vizsgáztak.- Elmondhatjuk, hogy az Eu- rópa-bajnokkal ikszeltünk. Ez egy nagy fegyvertény. Ennél a pontnál vettünk egy újabb kanyart, és a me­gye nyugdíjas szervezeti éle­téről kérdeztük az alelnököt, aki szerint a két nagy szerve­vezetője, akkor meg is említett -, Gyarmati Jánosra és Sánta Gyuszira, mint mentoraira te­kintett. És hogy mit ad a játék- vezetés? Fegyelmet, önfegyel­met, koncentráló képességet. Teljesen más a játék már most is ahhoz viszonyítva, amikor én játékvezető voltam. Fizikálisán is alaposan fel kell készülni.” zet között van együttműködés, és személy szerint nem gondol­ja, hogy szükség lenne rivali­zálásra.- Bízom benne, hogy nem a rivalizálás a jellemző. Min­den évben elküldöm a mi éves programunkat .a Nyugdíja­sok Heves Megyei Szervezeté­nek. Volt már olyan, hogy kö­zös programot csinálunk. Az idősek napját például, amit az Idősügyi Tanács szervez. És hát átfedések is vannak - tet­te hozzá. Rá is kérdeztünk arra, hogy változott-e az Idősügyi Tanács súlya, szerepe a közigazgatás átszervezése, a megyék egy­fajta háttérbe szorulása miatt. Sánta Gyula szerint ma már kevésbé érzik a tanács szere­pét, súlyát, pedig lenne tenni­való.- Nagyon sok olyan téma van, ami érint bennünket, akár a szociális, akár az egész­ségügyi területen. Növekszik a nyugdíjas társadalom létszá­ma hál’ istennek, mert az élet­kor kitolódik, de az nem mind­egy, hogy milyen életminőség­ben éli meg ezt a többlet évet az ember. A szociális gondo­zás terén például lesznek fe­szültségek. A világ olyan, hogy még mindig a nagyszülő pró­bál segíteni a gyerekén, és ak­kor most a törvényben az áll, hogy a gyerek köteles eltarta­ni a szüleit... Tehát vannak dol­gok, amiket bizony át kellene beszélni. Sajnos mostanában erre alig kerül sor. De mi min­dig reménykedünk. Mi idősek sok mindent megéltünk már, sok mindenben részt vettünk, szeretnénk részt venni a jövő­ben is. Bízunk benne, hogy el­jutunk majd oda, hogy nem csak szóban, hanem valóságo­san is partnernek tekintenek bennünket. Montenegróban felállva tapsolta vissza a közönség a mezőtárkányi táncos asszonyokat Ahol versenyeznek, ott mindig arany terem MEZŐTÁRKÁNY Montenegró­ban, Bar városában képvisel­te Magyarországot július el­ső napjaiban a Mezőtárkányi Gyöngyvirág Nyugdíjas Klub nyolcfős tánccsoportja. A VII. Nemzetközi Összművészeti Fesztiválra a faluból egy nagy- busznyi társaság, összesen negyvenötén utaztak - tudtuk meg a település polgármesteré­től, Tóthné Szabó Anitától, aki magát a tánccsoportot is alapí­totta és vezeti immár 13 éve.- Az utóbbi években már or­szágos versenyeken mérettet­tük meg magunkat, eredmé­nyesen. Több arany minősíté­sünk és kiemelt arany minő­sítésünk is van. Ennek apro­pójából tavaly decemberben részt vettünk a „Népek tánca, népek zenéje” országos verse­nyen. A döntőn az egyik zsű­ritag, Laczkó Illés néptáncos, néptáncoktató meghívott ben­nünket erre a fesztiválra, mert neki ebben a kategóriában mi tetszettünk a legjobban - idéz­te fel az előzményeket a polgár- mester asszony, a delegáció ve­zetője, aki szerint a felkérést, megtisztelőnek tartották, és elkezdték szervezni a fesztivál­lal egybekötött kirándulást. Is­merősök, barátok, családtagok is elkísérték a táncos lábú asz- szonyokat. Maga a tánccsoport nyolc tagú, akik között vannak fiatalabbak, még aktívak dol­V< v?j Táncos lábú asszonyok Montenegróban gozók iSj hiszen a már kiörege­detteket velük tudták pótolni.- A Heves Megyei Nyugdíjas Szövetség elnöke, Bujdosó Sán- dorné is elkísért bennünket. Ál­talában nagyon sokszor ott van a versenyeinken, szurkol és na­gyon büszke az eredményeink­re. Biztat bennünket, sőt ő ma­ga is hív országos versenyek­re. Heves megyét méltón szok­tuk képviselni. Most tavasszal a Kelet-magyarországi szeni­or táncversenyen mi nyertük el a kiemelt aranyat, illetve a Heves Megyei Közgyűlés elnö­kének, Szabó Róbertnek a kü- löndíját is. A döntőre, Gyulá­ra azért nem tudtak menni, mert Montenegróban voltunk épp - tette hozzá a faluvezető, aki felidézte azt is, hogy éven­te mennek a verpeléti nyugdí­jas Ki mit tud?-ra, és annak a versenynek az országos döntő­jén is megméretődnek.- A községben kórusok is mű­ködnek, kórusfesztivált is ren­dezünk, nagyon'aktív nálunk a nyugdíjas csoport. Számos ren­dezvényen a nyugdíjas klub a legaktívabb résztvevő. Facebo- ok-oldala is van a Gyöngyvirág Nyugdíjas Klubnak. A monte­negrói útról pedig kisfilm is ké­szült. Maga a fellépés - palotást és Monti csárdást táncoltak - végtelenül nagy sikert hozott, állva tapsoltak, füttykoncert és „Vissza!” kiáltás harsogott. S. S.

Next

/
Thumbnails
Contents