Heves Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-19 / 168. szám
2016. JÚLIUS 19., KEDD Q KERTELJÜNK! Ha egészséges uborkát szeretnénk szüretelni, érdemes a támrendszeres megoldást választani. Különben a termésünk fertőződik. Komposztáló: tartsuk távol tőle a beteg növényt HEVES MEGYE Az idei tavaszon és nyáron a nagyobb mennyiségű csapadék hatására sokkal többet kell füvet, zöld növényi részeket vágni és metszeni, ezért több növényi hulladékunk is keletkezik, amit célszerű bekomposz- tálni. A komposztálás legfontosabb előnye, hogy a hulladékból értéket teremtünk és a keletkező humuszanyagok javítják a talaj szerkezetét, ezzel pedig jobb á teszik a víz- és hőháztartását. A komposzt tulajdonképpen teljes értékű táplálék a növényeknek, és a komposztálódás során a kiindulási alapanyagok - a zöld levágott, metszett növényi részek - teljesen lebontanak, ezért a környezetünket is védjük, mivel az ősz folyamán nem kell eltüzelnünk a megszáradt növényi hulladékunkat! A komposztálható anyagok nagyon széles körűek a levágott zöldnövényi részektől a háztartásban keletkező konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, ká- vézacc, teafű (akár tasakkal is), tojáshéj (összetörve) is bekerülhetnek. A komposztálóba bekerülhetnek a lekaszált, levágott gyomnövények is, de csak a virágzás előtt. Ha már virágzik a gaz, akkor azt szedjük le róla, nehogy a későbbiekben a már kész humusszal a magjai visszakerüljenek a kertbe, virágládába stb. Ha a gyomnövények magjai már beértek, szaknyelven szólva felmagzottak, akkor azok a komposzt korhadása során kicsíráznak és elpusztulnak a komposztálás következtében fellépő hő hatására (65-70 Celsius-fokra)! Soha ne tegyünk beteg vagy fertőzött növényt a komposztra. Hulladékból érték teremthető Az idei szélsőséges időjárás miatt egyre több kérdés érkezik kertbarát olvasóinktól. A kérdések lényege általában ugyanaz: hogyan mentsük, ami még menthető? Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Tomboló hőség, majd hirtelen bekövetkező, napokig tartó esőzés. Ez jellemzi az idei nyarunkat. A kertbarátok pedig csak kapkodják a fejüket, s tanakodnak, hogy miként vehetik fel a harcot a természet okozta pusztítással, hogyan védjék növényeiket. Ezúttal is Nagy Szabolcstól, állandó szakértőnktől kértünk tanácsokat (Eger, Kertünk boltja). A legtöbb kérdést ezúttal az uborkával és a paradicsommal kapcsolatban kaptuk.- Az egyik legelterjedtebb és legpusztítóbb betegség az uborkánál a peronoszpóra, ami napok alatt elpusztítja az egész állományt, ha nem időben védekezünk ellene. Mit tehetünk?- A betegséget nem nehéz felfedezni még szabad szemmel sem: eleinte sárga foltok jelennek meg a leveleken, ami nagyon gyorsan terjed és ösz- szemosódik, az egész levélfelületet ellepi. A levelek elszáradnak, és a növények elpusztulnak. Nagyon fontos a lombozat szellősen tartása kacsolással. Az elburjánzott állományban sokkal hamarabb felléphet a fertőzés. Az uborkaperonosz- póra elleni védelem alapja, hogy a termesztési feltételeket úgy alakítjuk, ne kedvezzen a gomba fertőzésének, szaporodásának. Szabadföldi viszonyok között a támrendszeres művelés biztosítja a levélzet gyors felszáradását, ez a peronoszpóra fertőzésének nem kedvez. A síkművelésnél a talajon futó uborka hajtásokat nehezen lehet megvédeni, a hajtások a talajon fekszenek, a levelek alsó fele állandóan vizes, mivel az uborkát rendszeresen öntözni kell. Azzal elkerülhetjük a termés megkeseredését is! Az öntözés módja és ideje is meghatározó: öntözést reggel ajánlott folytatni, hogy utána minél hamarabb felszáradjon a levélzet.- Az utóbbi időben egyre gyakoribb az uborka mozaikvírus fertőzése is. Ez ellen hogyan védekezhetünk?- A jó kondícióban lévő állományt vírusbetegségek kevésbé tudják megbetegíteni. Ezért minden esetben kiemelkedő szerepe van a jó kondíciótartásnak, lomberősítésnek. Fontos a rendszeres tápoldatozást, tápanyagpótlást végrehajtani, ezért hűvösebb, csapadékosabb időben kevesebb vízzel, több tápanyaggal öntözzünk, kánikulai melegben szintén öntözzünk lehetőség szerint kalciumoldattal! Ha a kisméretű uborka tömegesen lehullik, gyanakodjunk tápanyag-felvételi zavarra! Mostanság a változó időjárás miatti nagy számban szaporodó gombabetegségeket sajnos csak vegyszeres védekezéssel tudjuk igazán visszaszorítani ezért rendszeresen permetezzünk főleg az esők után réz- és mankoceb-tartalmú növényvédőszerekkel.- Gyakori olvasóinktól az a kérdés is, hogy miért barnul meg a paradicsom?- Az elmúlt évekhez képest az idén kétségkívül hamarabb jelentek meg a kertjeinkben-a gombabetegségek. Általában a „lecsószezonban”, azaz augusztusban jelentkeznek ezek a betegségek, ám idén hamarabb észleltük. Jellegzetes gond a paradicsom baktériumos hervadása: a fertőzés hatására a levelek kanalasodnak, hervadnak, mintha nem kapnának elég csapadékot. Ez ne tévesszen meg senkit, ezt a betegség okozza! A védekezés történhet a beteg részek eltávolításával, megsemmisítésével, és vegyi úton gombaölő szerek permetezésével.- Sokan kérdezik, hogy a termő gyümölcsfákat érdemes e öntözni?- Mivel minden növény szereti a vizet és azon keresztül tudja felvenni a talajból a szükséges tápanyagokat is, ezért, kánikulában lehetőség szerint mindenképpen öntözzük meg a fáinkat. Ä csapadékhiány ugyanis komoly, szerepet játszik a fák fejlődésében és a terméshozamokban is. Almatermésű gyümölcsfáink a termések intenzív növekedésének időszakában meghálálják az öntözést. Az érés időszakában, a szedés előtt 3-4 héttel azonban már ne öntözzünk, nehogy rontsunk a gyümölcs tárolási minőségén! Fitoftora: a baj minden kertben támad VÉSZHELYZET A paradicsom egyik talán legnagyobb gondot okozó betegsége a paradicsomvész (fitoftora), ami a csapadékosabb és váltakozó hűvösebb, majd kánikulai meleg és ezáltal a párás idő hatására nagyon gyorsan elkezdett idén szaporodni. A tünetei: a levelek hirtelen elkezdenek sárgulni, majd száradni és a bogyókon kezdetben barnás, majd fekete foltok, gyűrűk jelennek meg! A zöld bogyókat megfertőzve azokon barna, márványozott, kemény, nagy kiterjedésű, szabálytalan alakú elszíneződések, foltok jelennek meg. A paradicsombokor lombjának gyors; néhány nap alatti elhalását okozhatja: a lomb úgy néz ki, mintha leforrázták volna. Ezért nevezzük paradicsomvésznek. A növény fertőzésének feltétele a nedves növényfelület, melyet elsősorban az eső, a harmat, gyakran az öntözés biztosít. Ha már megjelent a betegség, a fertőzött leveleket, hajtásokat, terméseket mielőbb távolítsuk el a tövekről, a területről. Semmisítsük meg, hiszen innen folyamatos a növény további fertőzése. A védekezés alapja a megelőző kémiai kezelés: a gomba fertőzése előtt permetezzük le a növény felületét, így a gombaspórák nem tudnak a növénybe hatolni, a gombaölő szer ezt megakadályozza. Itt is az a tanács, hogy védekezzünk gombaölő szerekkel, mert alternatíva nem nagyon van bio- védekezésképt. A rézhidroxid- és mankocebb-tartalmú szereket részesítsük előnyben, mivel rövi- debb élelmiszervárakozási idejük miatt a termés érése közben is használhatóak! így néz ki a fitoftora Szedés előtt 2-3 héttel ne öntözzünk! Az őszibarack nem nagyon szereti a magas talajvízszintet, ezért csak a maghéj keményedése után, a termésnövekedés befejezéséig öntözzünk és 2-3 héttel a szedés előtt már nem kell öntözni. A sárgabarack csapadékszükséglete több mint az őszibaracké, ezért érdemes öntözni, mivel ha a július-szeptember közötti időszakban vízhiány lép fel, az a virágrügyek számában és fejlődésük korlátozásában mutatkozik meg a következő tavasszal. A cseresznye és meggy már „letermettt” de pár szó essen róluk is. Esetükben a szükséges víz- mennyiségről általában a rügyfakadás időszakában kell gondoskodnunk. A rózsák és a paradicsomok is meghálálják, ha kellőképpen megszórjuk őket időnként egy kis hamuval Mohásodás jelzi: savanyú, levegőtlen a pázsit talaja HEVES MEGYE A hamu lúgossá teszi ugyan a talajt, de a mohás földnek épp ezért kifejezetten jót tesz. A rózsáid és a paradicsomok is meghálálják, ha megszórod őket időnként egy kis hamuval. A csigákat pedig elűzheted ezzel a trükkel a kertedből. Az égetés után megmaradó anyag 25 százalékában kál- cium-karbonátot (meszet), 3 százalékban káliumot és más hasznos elemeket, foszfort, mangánt, cinket, magnéziumot is tartalmaz. Az összetétel attól függően változik, hogy milyen fát égetsz. A kemény fa - tölgy, bükk, akác - több nyomelemet tartalmaz a puha fáknál, fenyő, nyár. A metszésből származó fahamu arányaiban több káliumot és nyomelemet tartalmaz, mint az öregebb fák. A karton, festett vagy kemikáliákkal kezelt fák égéséből származó hamutól azonban óvakodj! A szén-hamu is kerülendő, mert nagy mennyiségű fémet tartalmaz. Paradicsompalántázáskor használj kevés hamut, mert szereti, ha kicsit lúgos vagy semleges a talaj. Tegyél egy evőkanálnyit az ültetőgödörbe! A brokkoli, káposzta, rukko- la, articsóka, zöldbab, répa és sok gyökérzöldség jobban kedveli a semleges vagy kicsit lúgos talajt - a 6-tól 7,6-ig ph-érA kerti sütés-főzés után jól hasznosítható a hamu téket. A káposztafélék, karfiol, brokkoli, kelbimbó, karalábé gyökérgolyvától szenvedhetnek, amit segít megakadályozni, ha hamut keversz a talajba. Ne használd sose a krumpli földjén! A leveleire viszont szórhatsz, távol tartja a krumplibogarakat. Dúsítsd vele a kom- posztot, 15 centinként szórj vékony réteget a komposztra. Ha sok a gyümölcs-, zöldséghéj és más savasodást okozó hulladék, növelheted a mennyiséget. Megvédheted a növényeidet a meztelen és éti csigáktól, mert vizet von ki a testükből. Szórj hamut a kerti ágyások köré vagy a fák gyökeréhez. Sok növény a 6-7 körüli ph-értéket szereti. A mohásodás jelzi, hogy savanyú és levegőtlen a pázsitod talaja. A hamu lúgosítja azt, így a mohát könnyedén kigereblyézheted a fű közül. Táplálékkiegészítő vitaminként szórhatsz hamut a tulipánok, nárciszok köré. Ne használd rododendronon, azá- leán, hortenzián! Magas lúgtartalom miatt húzz kesztyűt, vigyázz a szemedre! Ha Unom a hamu és sokat szórsz ki, használj pormaszkot! Ne keverd össze a fahamut nitrogén műtrágyákkal (ammónium-szulfát- tal, ureaval), mert ezek ammónia-gázt fejlesztenek! Ne tedd ki esőnek, mert elszivárognak belőle a tápanyagok! (Forrás: Ripost)
